4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót a gyakorlatban milyen mértékben kell végrehajtani? Százalékos formában az elmúlt időszak bérfejlesztését alapul véve, vagy ténylegesen az azonos munkakörben dolgozó többi munkavállaló béréig kell felhúzni a visszatérő munkavállaló bérét? Amennyiben nincs ilyen munkavállaló, akkor marad a céges százalékos átlag?

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál köztisztviselőként dolgoznak a közterület-felügyelőink, korábban munkaidőkeretben, majd általános hivatali munkarendben. A munkaidőkeret szerinti beosztás alapján áprilisban húsvétvasárnap és húsvéthétfőn is dolgoztak, és véleményük szerint ezekre a napokra munkaszüneti napi pótlék illeti meg őket. A közterület-felügyelőink személyi illetményben részesülnek, azaz a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény mellett pótlék nem fizethető részükre. A hivatali munkarend szerint május 1-jén, munkaszüneti napon nem kellett volna dolgozniuk, azonban rendkívüli munkavégzést rendelt el számukra a jegyző, mellyel kapcsolatban ellenértékként nem esett szó díjazásról, csak szabadnapról. Ennek ellenére ezzel kapcsolatban is úgy gondolják a közterület-felügyelőink, hogy pótlék illeti meg őket. A Kttv. 98. §-ának (1) pontja értelmében rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, továbbá a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. A fenti két esetben a személyi illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz nem fizethető pótlék? Vagy belépnek-e az Mt. erre vonatkozó szabályai?

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet alapján járó utazási utalványra jogosultak-e az önkormányzatnál munkaviszonyban álló takarító, sportszervező, munkairányító munkakörben foglalkoztatott dolgozók?

Kérdés: Demenseket is ellátó idősek otthonának közalkalmazottjai demensszakgondozó végzettséget szereztek meglévő ápolói vagy szociális gondozó végzettségük mellé. A munkáltató milyen mértékben adhat vagy köteles béremelést adni az új végzettséget figyelembe véve? A megszerzett tudás napi alkalmazása szükséges a munkavégzés során.

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (4b) bekezdése alapján a polgármester illetményének/tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdések alapján a jegyző állapítja meg. A fentieken túl a polgármester az illetményen/tiszteletdíjon felül költségtérítésre (15%), valamint a Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult. Mivel a Mötv. csak az illetmény/tiszteletdíj esetében telepíti a hatáskört a jegyzőre, a költségtérítés, valamint az idegennyelv-tudási pótlék – mely nem része az illetménynek – megállapítására továbbra is a képviselő-testület jogosult? Ez az osztott hatáskör nem tűnik életszerűnek.

Kérdés: Kollégánk 1986. július 1. napjától 1992. szeptember 30. napjáig általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetnél dolgozott munkaviszonyban. Továbbá 2003. március 16. napjától 2008. december 31. napjáig az önkormányzat egyik osztályán állt közszolgálati jogviszonyban, amelyet közös megegyezéssel megszüntettek, és ezt követően az osztály egy új intézményként az Mt. hatálya alatt foglalkoztatta 2009. január 1. napjától 2015. március 31. napjáig. Ez az intézmény közszolgálati feladatokat látott el, a munkavállalók egy részét közalkalmazottként, másik részét az Mt. hatálya alatt álló munkavállalóként foglalkoztatták. Ezek a foglalkoztatási jogviszonyok a jubileumi jutalomba beszámítandó jogviszonyok közzé beszámítanak-e a Kjt. 87/A. §-ában foglaltak szerint?

Kérdés: A köznevelési intézmények közötti végleges áthelyezés lehetséges-e úgy, hogy a dolgozó határozatlan idejű jogviszonyból határozott idejű jogviszonyba kerül?

Kérdés: A Púétv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát. A jogszabályban említett ösztönzési keresetkiegészítés milyen formában adható? A havibérbe építve, egy bérelemként, vagy eseti juttatásként, egyszeri kifizetésként, a jutalomhoz hasonlatosan?

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?