4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Egy német munkaerő-kölcsönző Németországban kölcsönöz cégeknek munkavállalókat. Most az egyik helyi ügyfelük, mint cég, az általa kikölcsönzött munkavállalókat „továbbközvetíti” egy magyarországi céghez (közöttük annyi a kapcsolat, hogy az anyacégük közös). 4-5 munkavállaló jön a magyar céghez, évi 4-5 alkalommal, alkalmanként 1-2 hétre. Lehet értelmezni ezt a konstrukciót a magyar munkajog vagy az uniós joganyag alapján? Elsősorban a bejelentési kötelezettségek teljesítése miatt kérdezem.

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?

Kérdés: A munkavállaló (közalkalmazott, segédgondozó) nagyon jól végezte a munkáját, de hat hete betegállományban van, és olyan orvosi papírral jelent meg a foglalkozás-egészségügyi orvosnál, mely alapján 7 kg-nál többet nem emelhet. A foglalkozás-egészségügyi orvos úgy ítélte, meg, hogy a szakorvos által tett kitétellel (hogyan és mennyit emelhet) a segédgondozói feladata nem ellátható. Ezt szükséges-e írásban közölnie? Fellebbezési lehetősége van-e a dolgozónak? A jogviszonya ebben az esetben hogyan alakul? Munkakörében nem foglalkoztatható, de a háziorvos szerint betegállományban nem kell maradnia. A dolgozó mindenképpen szeretne dolgozni. Milyen tájékoztatást adhatunk a dolgozónak (nincs olyan munkakör, ahol 7 kg-nál kevesebbet kell emelni, végzettsége csak 8 általános)? Mi történik a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményével szembeni fellebbezés elbírálási ideje alatt a munkaviszonnyal? Mire legyen különös figyelemmel a munkáltató?

Kérdés: Az önként vállalt túlóráról szóló megállapodást minden naptári évben újra kell kötni a munkavállalókkal, vagy elegendő azt egyszer megkötni, és addig érvényben marad, amíg a munkavállaló azt az adott naptári év végére nem mondja fel?

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató vagyunk. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyt létesített a munkáltatóval. A munkavállaló a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. A kollektív szerződésünk lehetőséget ad a hathavi próbaidőre, amivel a munkáltató élt is. A munkavállaló munkaköre közös megegyezéssel másfél hónap múlva megváltozott. Az új munkakörében a kollektív szerződés hatálya alól kikerül, mivel az Mt. szerint vezető állású munkavállalóvá vált. Hogyan érinti ez a tény a munkaszerződés megkötésekor, a kollektív szerződés alapján meghatározott hat hónap próbaidőt? (Abból, hogy az eredeti szerződésben hathavi próbaidőről állapodtunk meg, nem következik az, hogy a megváltozott helyzetben a három hónap próbaidőről lenne egyezség.) Amennyiben a vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője lenne, részére lehet-e próbaidőt kikötni, illetve maradhat-e határozatlan idejű a munkaviszonya?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?

Kérdés: A visszatérő kismama munkavállaló korábbi pozíciója („lead könyvelő”) jelenleg nincs a munkáltatónál – alapvetően nem a pozíció szűnt meg, hanem időközben megszűnt a projekt, és emiatt nincsen csapat, akit vezethetne. Értelmezésem szerint ez nem a klasszikus, Mt. szerinti munkakörmegszűnés, hanem kvázi kiüresedett a pozíció. A tervek között szerepel egy eggyel alacsonyabb szintű munkakör felajánlása. Amennyiben nem fogadja el a munkavállaló, az Mt. 66. §-ának (5) bekezdése alapján fel lehet neki mondani?

Kérdés: Köznevelési jogviszonyban álló óvodapedagógus kollégánk 2026. 08. 21-én jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Jogviszonya 2026. 08. 31-gyel megszűnik, de 2026. 09. 01-jével újabb kinevezése lesz. 2026. 01. 01-től 08. 31-ig felmentési idejét töltötte, amiből 05. 01-től 08. 31-ig mentesült a munkavégzés alól, de a Púétv. 52. §-ának (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttünk ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesül, kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerüljön sor. A dolgozónak most be kell rögzítenünk a rendszerbe (KIRA) a felmentéssel való megszüntetést, illetve a munkavégzés alóli mentességet 05. 01-től 08. 31-ig úgy, hogy közben végigdolgozza a felmentési idejét? Vagy ez esetben nem felmentéssel, hanem közös megegyezéssel kell megszüntetnünk a jogviszonyát 08. 31-gyel, és 09. 01-jével nyugdíjasként új kinevezést csinálnunk?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.