Találati lista:
101. cikk / 4552 Hétvégi túlóra – elszámolás és díjazás
Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és az iskola részére, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Rendkívüli munkavégzésnek számít akkor a szombati és a vasárnapi munkavégzés, amit számfejteni is 200%-ban kell, vagy lehet-e adni helyette szabadidőt?
102. cikk / 4552 Rendkívüli munkaidő heti pihenőidő alatt
Kérdés: Általános 5/2-es munkarendben, hétfőtől péntekig napi 8 órára vannak beosztva a két műszakban dolgozó kollégák. Amennyiben szombaton vagy vasárnap (pihenőnapon) 8 órát túlóráznak, ezt a heti 40 óra pihenőidő szempontjából nem kell figyelembe venni? Például, az adott héten 14–22 óra között rendes munkaidőben dolgozik, majd vasárnap 6–14 óra között, utána a következő héten pedig 6-tól 14 óráig tart a munkaidő. Ez így helyes?
103. cikk / 4552 Pedagógus besorolása és az illetmény megállapítása
Kérdés: 2025. 08. 18-tól áthelyezési megállapodás alapján alkalmazott óvodapedagógus 2024. 06. 19-én szerezte meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. Az átadó munkáltatónál 2018. 08. 21. – 2025. 08. 17. között dajka és pedagógiai asszisztens munkakörben, majd a diploma megszerzésétől kezdve óvodapedagógus-munkakörben volt jogviszonyban, mely idő alatt érte el és haladta meg a legalább 6 év szakmai gyakorlatnak nem vagy teljes egészében elismerhető jogviszonyidőt. Az áthelyezési megállapodás szerint a dolgozó Gyakornok fokozatba volt besorolva. Átvevő új munkáltatóként hogyan járunk el jogszerűen:
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
104. cikk / 4552 Esélyteremtési illetményrész – „összegezünk”
Kérdés: A pedagógusokat megillető esélyteremtési illetményrészhez kapcsolódóan kérdezzük: Az a pedagógus, aki részmunkaidőben heti 20 vagy heti 30 órás munkaidőben (átszámítva a teljes heti 40 munkaórából) dolgozik, az esélyteremtési illetményrész teljes napi 8 órára jutó összegére jogosult, vagy az arányosított összegben? A pedagógusok teljesítményértékeléséhez 2025. 09. 01-től nyújtott kiegészítő támogatás után az esélyteremtési illetményt is meg kell emelni?
105. cikk / 4552 Bérpótlék éjszakai munkavégzésért
Kérdés: Karbantartó munkavállalóink a jövőben készenlétben is fognak dolgozni. Jelenleg négyhavi munkaidőkeretben két műszakos a munkarendjük (6.15–14.15; és 14.15–22.15). A készenlétet 22.15–06.15-ig kell vállalni. A cégünknél érvényben lévő szabályzat szerint a műszakpótlék mértéke: 18.00–22.00 között 30%; 22.00–06.00 között 45%. Amennyiben készenlét alatti munkavégzés történik az említett időtartam alatt, tehát éjszaka, milyen mértékű pótlékot kell adnunk a munkavállalóknak, 15% éjszakai pótlékot vagy 45% műszakpótlékot?
106. cikk / 4552 Bértranszparencia irányelv alkalmazása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: 2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a 2023/970/EU irányelvet. Ennek célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése. A bértranszparencia irányelv minden munkáltatóra kiterjed, függetlenül attól, hogy a köz- vagy a magánszférában működnek, és attól is, hogy hány főt foglalkoztatnak – ezáltal a munkaerő-kölcsönző cégekre is ki fog terjedni. Egy munkaerő-kölcsönző cégre, amelyen keresztül több, 10-20 kölcsönvevő cég alkalmazottai kerülnek foglalkoztatásra, hogyan kell értelmezni a szabályokat? A béreket a kölcsönvevők határozzák meg a megrendeléseik során, ezeket a paramétereket követi a kölcsönbeadó a munkavállalók foglalkoztatása során.
107. cikk / 4552 Szállásjuttatás harmadik országbeli munkavállalóknak
Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik pedig harmadik országbeli állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is munkásszállás formájában, amelynek biztosítását törvény írja elő a munkáltató számára. Ugyanakkor a magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást. Értelmezésünkben arra jutottunk, hogy a Magyarországon a harmadik országbeli vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek bizonyos esetekben kötelező biztosítaniuk a munkavállalók szállását. Ez a kötelezettség a munkavállalási engedély megszerzésének és fenntartásának feltétele. A magyar munkavállalók esetében ilyen jellegű jogszabályi kötelezettség a munkáltatókra nem vonatkozik. A szállás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem diszkriminatív jellegű, hanem a munkavállalás feltételeihez kapcsolódó, a munkavállaló jogi helyzetét (tartózkodási engedély megszerzése és fenntartása) segítő intézkedés. A magyar jogszabályok által előírt, harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó, kötelező szállásjuttatás nem sérti az ekvivalencia elvét a magyar munkavállalókkal szemben. Ennek oka, hogy a két csoport jogi helyzete alapvetően eltérő: A harmadik országbeli munkavállalók számára a szállás biztosítása a tartózkodási engedély megszerzésének egyik feltétele. A magyar munkavállalókra nem vonatkoznak ilyen jogi feltételek, így esetükben a szállásjuttatás „extra” juttatásnak, béren kívüli juttatásnak minősül, amelynek az adózása a jogszabályok által meghatározott feltételekhez kötött. A két helyzet tehát nem összehasonlítható az ekvivalencia elvének szempontjából, mivel az alapul szolgáló jogi helyzetük különbözik.
108. cikk / 4552 Alapilletmény-eltérítés – jogosultság és jogkör
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e alapilletmény-eltérítésre év közben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján? Az alapilletmény-eltérítésről a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
109. cikk / 4552 Üzemorvosi vélemény – szerződéses kapcsolat nélkül
Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?
110. cikk / 4552 Egészségügyi alkalmassági vizsgálat – aktuális kérdések
Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
