4776 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságáról visszatérő munkavállaló bérét az Mt. 58. §-a alapján korrigálni szükséges. Ha nincs azonos munkakörű munkavállaló a munkáltatónál, a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkáltatónak jelenleg egy munkavállalója van, akinek a bére részben azért módosult, mert a munkaköre egy másik munkakörrel összevonásra került. Másrészt a bére időközben emelésre került az infláció miatt. A visszatérő munkavállaló az Mt. 58. §-a alapján történő béremelése esetén az összehasonlítási alapot adó munkavállalói munkakörök összevonása miatti béremelését is figyelembe kell venni, vagy csak az inflációkövetést?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?

Kérdés: Az egyetemi diploma mellékletét képező, a „specializáció követelményeit teljesítette” irat a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítésnek minősül? Erre hivatkozással a diploma melléklete alapján a közszolgálati tisztviselő részére megállapítható-e a képzettségi pótlék?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: A Kttv. 151. §-a rendelkezik a köztisztviselők cafeteriajuttatásáról, mely többek között kimondja, hogy nem jogosultak e juttatásra azon távollét időtartamára, amelyben illetményre sem jogosultak. Az egybefüggő, 30 napot meghaladó távollétbe beletartozik-e a keresőképtelenség (betegszabadság, kórházi ápolás, táppénz) időtartama?

Kérdés: A Kttv. 75. §-ának (4) bekezdése alapján az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A jogszabályi rendelkezések alapján – figyelemmel a kiadott miniszteri rendeletben foglaltakra – a Kttv. hatálya alá tartozó polgármesteri hivatalnál a munkáltató köteles-e a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, majd a közszolgálati jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot végeztetni? Ha igen, akkor milyen gyakorisággal és milyen munkakörökben kell időszakos alkalmassági vizsgálatra küldeni a foglalkoztatottakat?

Kérdés: Alkalmazhatók-e az Mt. 36–40. §-ok szerinti, munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó rendelkezések akkor, ha egy magánegészségügyi szolgáltató egy adott telephelyét (az ott munkaviszonyban álló munkavállalóit és teljes infrastruktúrát) kiszervezi egy állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónak? Amennyiben nem, és az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése irányadó, akkor a felek megállapodhatnak-e a köztük létrejött jogügyletben úgy, hogy mégis alkalmazni rendelik az Mt. 36–40. §-ait? (Különösen a munkafeltételek, a díjazás megtartása és a munkavállalói felmondás esetén végkielégítés az átvevő részéről.)

Kérdés: Gyermekjóléti intézményünkben a főállású iskolai védőnőnk visszajön fizetés nélküli szabadságról, de a helyettes védőnőt is szeretnénk megtartani, de nem ugyanebben a munkakörben, a státusz hiánya miatt. Üres állásunk van a gyermekjóléti szolgálatnál, és oda családsegítőnek szeretnénk felvenni mentesítéssel, míg megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyt kinevezésmódosítással lehet-e közalkalmazotti jogviszonyra módosítani? Hiszen ugyanaz a munkáltató, bár teljesen más a kormányzati funkció, a jogviszony kódja, megnevezése, a kulcsszám, a bértábla, a munkakör. Avagy megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszony, és teljesen új lesz a Kjt.-s családsegítői jogviszonya? Az illetménye sajnos jóval kevesebb lesz. A besorolást illetően, az új munkakörnél a főiskola miatt F-be sorolhatjuk, és a diploma megszerzésétől minden jogviszonyt beszámíthatunk neki a besoroláshoz (védőnő volt minden helyen eddig)?