Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszából: […]  A válasz megadásához a napi pihenőidő fogalmából kellkiindulnunk. Ez egy olyan, visszatérően, alanyi jogon járó pihenőidő, amelynekcélja, hogy a munkavállaló a napi munkavégzés befejezése és a másnapimunkakezdés között pihenni, regenerálódni tudjon. Éppen ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kiküldetés vagy munkaszerződés-módosítás?

Kérdés: Építőipari vállalkozásunk elnyert egy vidéki projektet. A munkát természetesen saját munkavállalóinkkal akarjuk elvégezni. Milyen módon alkalmazhatjuk őket a kivitelezés helyszínén, ha a munkaszerződésük szerint a munkavégzés helyeként Budapest közigazgatási területe van megjelölve?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltatónak több lehetősége nyílik arra, hogy amunkaszerződésben rögzítettől eltérő munkavégzési helyen foglalkoztassa amunkavállalóját. A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásosmunkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […]  A rendkívüli munkavégzés rendszerszerű elrendelése az Mt.alapján önellentmondás. A rendkívüli munkavégzés nem szolgálhat rendszeresmunkaidő-beosztási eszközül, ez ellentmond a fogalmának. Az Mt. 127. § (1)bekezdése ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság

Kérdés: Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszából: […]  A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegévelemelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásávalvagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével az öregségi nyugdíjra, továbbáa korkedvezményes öregségi nyugdíjra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
Részlet a válaszából: […]  2011. július 19-én került kihirdetésre a Mód-tv., amelymódosítja az Mt. több rendelkezését, így 2011. december 1-jei hatállyal amunkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egy részét is. Az Mt. 2011. december1-jén hatályba lépő egyik rendelkezése szerint az Mt. XI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kölcsönzött munkavállaló fegyelmi felelőssége

Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállalóáltal történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés – az eljárásiszabályok meghatározása mellett – a rendkívüli felmondáson kívül egyébjogkövetkezményeket is megállapíthat. A kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből

Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szigorú korlátokat állít a munkabér védelmére. Eszerint a munkabérből való levonásra csak három esetben kerülhet sor:jogszabály, végrehajtható határozat (pl. jogerős bírói ítélet), vagy amunkavállaló hozzájárulása alapján. Ettől érvényesen eltérni nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás fentiek szerinti megváltoztatásalehetséges. Az Mt. azonban megköveteli, hogy a munkaidő-beosztást – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,legalább egy hétre közölni kell. Ennek hiányában az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Próbaidő mértékének változása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy meg fognak változni a próbaidőre vonatkozó szabályok. Mostanában tervezzük bővíteni az állományunkat, és ha lehetséges, akkor minél hosszabb próbaidőt szeretnénk kikötni a munkaszerződésben. Úgy hallottuk, hogy az eddigi 3 hónap helyett már 6 havi próbaidőt is kiköthetünk. Helyesek az értesüléseink?
Részlet a válaszából: […] Valóban helytállóak azon értesüléseik, miszerint azOrszággyűlés elfogadta az Mt. módosítását is tartalmazó törvényt, és amódosítások érintik a próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket is. A változások2011. augusztus 1-jén lépnek hatályba (lásd a 2011. évi CV. törvényt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Amunkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint azokozati összefüggést ugyanakkor a munkáltatónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
45
46
47
65