Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott gondatlan károkozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaszerződés elmaradt hatályosítása - a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszból: […]határozhatta meg [régi Mt. 167. § (3) bek.]. A régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződések esetén a másfél havi átlagkeresetnek megfelelő összegű kártérítésben való megállapodás kedvezőtlenebb volt a munkavállaló számára az akkori általános szabályoknál.Az Mt.-ben azonban a fentiektől eltér a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozás. Jelenleg a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek.]. Az Mt. rendelkezéseit pedig a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1) bek.]. Tehát függetlenül attól, hogy a felek hatályosították-e a régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződéseket, 2012. július 1-jét követően a közöttük fennálló munkaviszonyra is az új Mt. rendelkezései lesznek irány­adók. Mivel azonban a felek az Mt. biztosította keretek között a munkavállaló javára továbbra is eltérhetnek az Mt. Második Részében foglalt, a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől, ebben az esetben is meg kell vizsgálni, hogy az adott rendelkezés kedvező-e a munkavállaló számára. A rendelkezésre álló adatokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2405

2. találat: Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatta meg [régi Mt. 167. § (1)-(3) bek.]. Az Mt. alapján a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179. § (3) bek.].A munkaszerződésben rögzített egyes megállapodások nem kerültek automatikusan hatályon kívül helyezésre az Mt. életbelépésével. Ezért, annak ellenére, hogy a szabályozási környezet alapvetően megváltozott, a kérdésben említett kikötés továbbra is érvényes azzal, hogy a munkavállaló nem átlagkeresetének, hanem távolléti díjának másfélszereséig felel gondatlan károkozás esetén, mivel az átmeneti szabályok értelmében, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni [Mth. 9. § (1) bek.]. Az Mt. szabályait tekintve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1706

3. találat: Munkavállalói kárfelelősség - emelkedő tételek

Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
Részlet a válaszból: […]követelményt támasztó - fogalom a vétkesség, amelynek két formája lehetséges: a szándékosság és a gondatlanság (MK 25.). A munkavállaló szándékosan akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló gondatlanul akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha a) ‑a munkavállaló látta, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből kár származhat, de valószínűbbnek tartotta a kár elmaradását (súlyos gondatlanság); b) ‑azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet nem tanúsítja (enyhe gondatlanság). A munkavállaló felelősségének mértéke így az általa okozott károkért attól függően áll fenn, hogy a károkozó magatartása milyen mértékben minősül felróhatónak. Ennek alapján, amennyiben a) ‑a munkavállaló magatartása felróható, de nem vétkes, akkor a kártérítés mértéke nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1326

4. találat: Munkavállalói kárfelelősség - téves tankolásért

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a céges autóba, amit először vitt el üzleti tárgyalásra, a benzinkúton dízel helyett 95-ös benzint tankolt. A szervizelési költségek komoly összeget képviseltek, amit teljes egészében szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. Milyen módon van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló dízelüzemű autóba benzint tankolt, önmagában kimerítheti a gondatlanság fogalmi körét. Ebben az esetben a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg, amely mértéket kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a kár­okozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel eltérően is szabályozhat [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1037