Pótszabadság tartós betegség miatt

Kérdés: Súlyos és tartósan beteg munkavállaló vagyok. Betegségem miatt az alapszabadságon felül jár-e nekem pótszabadság?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. pontosan rögzíti, hogy a munkavállalót milyenesetekben illeti meg pótszabadság az alapszabadságon felül [132. § (1)–(4) bek.].Az általános szabályok szerint pótszabadság semmilyen tartós betegségre vagyfogyatékosságra figyelemmel nem illeti meg a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Szabadságkiadás – a régi és az új szabályok szerint

Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok ki­adására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?
Részlet a válaszából: […]  A rendes szabadság kiadásának szabályai 2012. január 1-jévelnem változnak. A rendes szabadságot alapvetően a munkáltató adja ki, tehát amunkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállaló mikor kapszabadságot. Ugyanakkor az alapszabadság egynegyedéről – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz fontos lenne megtudnunk: van-e Önöknélkollektív szerződés, illetve hogy olyan munkáltatónál dolgozik-e, amelylehetőséget biztosít a megszakítás nélküli munkarend alkalmazására. Amunkavállaló részére – az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadság

Kérdés: Kell-e igényelni a súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadságot a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. alapján nem általában a súlyosan fogyatékosmunkavállalónak, hanem csak a vak munkavállalónak jár évente öt munkanappótszabadság [Mt. 132. § (3) bek.]. Kollektív szerződés vagy munkaszerződésugyanakkor további pótszabadságokat is megállapíthat. A felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Felmentés 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíj esetén

Kérdés: 1953-ban születtem. Az új nyugdíjtörvény szerint remélhetőleg elmehetek nyugdíjba. Pedagógusként dolgozom. Kérdésem, hogy mennyi a felmondási idő, és mikor kell ezt a főnökömnek benyújtanom?
Részlet a válaszából: […]  Az 1953-ban született nők a 2012. január 1-jétőlmegváltozott szabályok szerint nem előrehozott öregségi nyugdíjat, hanemnyugdíj előtti ellátást igényelhetnek, vagy pedig a nők 40 éves szolgálatiidővel, életkortól független öregségi nyugdíjba vonulásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Délután dolgozó munkavállaló délutáni műszakpótléka

Kérdés: Délután háromtól este kilencig dolgozom mint takarító. Kérdésem, hogy erre az időszakra jár-e nekem a délutáni műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […]  Több műszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelésiideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket [Mt. 117. § (1) bek. e) pont]. A több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Hétvégi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkahelyemen, egy múzeumban "folyamatos munkarend" van érvényben. A december hónapot szabadságon kell töltenie mindenkinek. Nekem nem fedi le a maradék 15 nap szabadságom a december hónapot, mivel ott 21 munkanap van. Erre hivatkozva 6 napot kell dolgoznom, amely napok szombat és vasárnapi napok lesznek a beosztás szerint. A szombat, illetve vasárnap ugyanolyan munkanapnak számít-e, mint a többi, vagy a vasárnapok kettőnek számítanak-e? Az így ledolgozott napok (3 szombat, 3 vasárnap) jogilag is 6 napnak számítanak?
Részlet a válaszából: […]  Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,illetve munkakörben, vagy– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli,illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébentanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy atanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy amegállapodás szerinti tanulmányokat folytatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […]  A túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésérevonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kivételesen azonban kollektívszerződés is meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben amunkáltató a munkavállalót közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
46
47
48
68