Start kártyás munkavállaló után fizetendő járulékkedvezmény 2010. január 1-jétől

Kérdés: Több pályakezdő fiatalt is foglalkoztatunk Start kártyával, illetve a jövőben is foglalkoztatni szeretnénk. Tudomásunk szerint 2010. január 1-jétől megváltozott a szabályozás, oly módon, hogy rövidebb ideig vehető igénybe a munkáltatót megillető járulékkedvezmény. Vonatkozik-e ez a korábbi jogszabályok alapján foglalkoztatott pályakezdőkre is?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évi CIX. törvény módosította a Pftv.-t, ajárulékkedvezmény igénybevételének időtartama csak a felsőfokú végzettségűpályakezdő fiatalok foglalkoztatásakor rövidül le kettőről egy évre. Ezen egyéven belül a foglalkoztatás első 9 hónapjában 10 százalékos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Kötelezhetjük-e a munkavállalót arra, hogy a 20 perces munkaközi szünetet több (pl. 10 perces) részletekben vegye igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 122. §-a előírja, hogy amennyiben a beosztás szerintinapi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja,valamint minden további 3 óra munkavégzés után a munkavállaló részére – amunkavégzés megszakításával – legalább 20 perc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Helyettesítési díj rendes szabadság esetén

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...vállalt felelősség adja. Erre tekintettel a helyettesítésreátirányított köztisztviselőt a helyettesítési díj a szabadsága időtartamára ismegilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kinevezett vagy megbízott vezető?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?
Részlet a válaszából: […] ...– határozatlan idejűvezetői státuszt eredményez, a jogviszony tehát nem szűnik meg a korábbi határozottidejű vezetői megbízás időtartamának lejártával. A módosítási okiratbanfoglaltakkal szemben bírósághoz lehet fordulni, a semmisség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fizetési fokozat – külföldi sorkatonai szolgálat beszámítása?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk még román állampolgárként 1985. július és 1987. november között sorkatonai szolgálatot teljesített Romániában. Nem tudjuk eldönteni, hogy a román állampolgárként teljesített sorkatonai szolgálatának ideje beszámítható-e a fizetési fokozatába?
Részlet a válaszából: […] ...hogy jelenleg nincsenirányadó közösségi bírósági döntés, álláspontunk szerint a volt román állampolgársorkatonai szolgálatának időtartamát az EGK rendelet alapján be kell számítania közalkalmazott fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaidő – mikor kezdődik?

Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli kerete. Az Mt. definíciója alapján a munkaidő amunkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybebe kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejezőtevékenység időtartamát is [Mt. 117....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...határozott időre létesítették, ésa munkaszerződésben meghatározott határozott idő lejár (pl. a munkaszerződésbenmeghatározott időtartam eltelik, vagy a naptár szerint meghatározott időpontbekövetkezik), a munkaviszony automatikusan megszűnik, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Végkielégítés és felmondási idő kiszámítása

Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a végkielégítésre valójogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az Mt. 95. § (4)bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A törvény megfogalmazásábólminden kétséget kizáróan arra lehet következtetni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Állásidő vagy betegszabadság?

Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] ...az állásidő, mind a keresőképtelenség időtartama alatta munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól [Mt. 107. § c) és h)pontja, valamint 151. § (4) bekezdése]. A mentesülés oka azonban eltérő: mígállásidő esetén a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaközi szünet – mindig kötelező?

Kérdés: Kolléganőnk 6 órás részmunkaidőben dolgozik, mivel óvodás gyermekei vannak, ő viszi-hozza őket az óvodába. Kell-e 6 órás munkaidő esetén ebédidőt biztosítani, és így a munkaidő végét lehet-e 20 perccel meghosszabbítani? A kolléganő ezt nem kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 122. §-a szerint ha a beosztás szerinti napi munkaidővagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, a munkavállalórészére – a munkavégzés megszakításával – legalább 20 perc, legfeljebb 1 óraegybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
107
108
109
128