1458 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?

Kérdés: Az a közalkalmazott, akinek év közben megszűnik a családi kedvezménye, kaphat-e az év hátralévő hónapjaira kompenzációs juttatást? Erre vonatkozóan idáig nem találtunk magyarázatot.

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2009-ben tanulmányi szerződést kötöttünk, amely értelmében négy tanulmányi féléven keresztül fedeztük a képzési költségeit, és fizetett távollétet biztosítottunk a konzultációk és a vizsgák idejére. A szerződés alapján a munkavállaló az oklevél megszerzése után 3 évig köteles a cégnél maradni. Azonban sajnos közbejött egy leépítés, és a szóban forgó kolléga munkaköre is megszűnt. Csak egy határozott időre szóló munkakört tudtunk felajánlani neki, egy távol lévő munkatárs helyettesítésére. Mivel ez a munkatárs idén visszatér, a határozott idejű munkaviszony meg fog szűnni, még mielőtt a tanulmányi szerződés alapján ledolgozandó három év letelt volna. Akadálya-e a határozott idejű munkaviszony megszűnésének, hogy a felek között tanulmányi szerződés van hatályban? Illetve ilyenkor a munkavállaló tartozik-e valamit visszafizetni a kapott támogatásból a munkáltatónak?

Kérdés: Egy munkavállaló összesen hány napot dolgozhat egy évben egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül? Lehetséges, hogy több munkáltatónál is ledolgozzon 90-90 napot, és ezáltal akár 200-300 napja is összegyűljön egy évben?