Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]felmondással [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], de ekkor is írásba kellett volna azt foglalnia. Ezt a lehetőséget elszalasztotta, hiszen kérdése szerint a próbaidő már 2017. február 14. napján letelt. Munkaviszonyát így csak indokolás nélkül felmondással szüntethette volna meg, az Mt. általános szabálya szerint harmincnapos felmondási idő mellett [Mt. 69. § (1) bek.]. Ennek tartama alatt Önt munkavégzési kötelezettség terhelte volna. A fentiek alapján megállapítható: jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.Az Mt. szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni [Mt. 84. § (1) bek.]. A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is azzal, hogy követelésének összessége nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.]. A munkáltató követelését, amennyiben annak mértéke a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bek. a) pont] háromszorosának összegét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólításban foglaltakkal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat; ebben az esetben a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. d) pont].A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül a fenti módokon visszakövetelhető; hatvan napon túl viszont csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló nem támadta meg bíróság előtt keresettel a vele történő közlést követő harminc napon belül [Mt. 287. § (1) bek. d) pont], a munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtására minden egyéb peres eljárás nélkül megnyílik a lehetőség. Ebben az esetben a munkáltató kérheti az illetékes bíróságtól, hogy lássa el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], mely ezáltal végrehajtható okirattá válik.Fontos tudnivaló: a fizetési felszólítást a bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre [Vht. 23. § (2) bek.], e feltételeket pedig a munkáltatónak a bíróság felé igazolnia kell [Vht. 23. § (3) bek.]. Ha ez megtörtént, a bíróság rávezeti a végrehajtási záradékot, ezt követően pedig a végrehajtási eljárás az általános szabályok szerint folyik tovább. A végrehajtási cselekményeket önálló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]500 Ft összeget meg nem haladó igényt érvényesíthet. Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül nem támadja meg [Mt. 287. § (1) bek. d) pont], akkor a fizetési felszólítást a bíróság végrehajtási záradékkal látja el, és a felszólítás végrehajthatóvá válik. Amennyiben a munkavállaló a fenti határidőben keresetet nyújt be a fizetési felszólítással szemben a bírósághoz, a továbbiakban a munkáltató az igényét a perben érvényesítheti.Esetünkben a kár összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét, ezért a kártérítés teljes összegben fizetési felszólítás útján nem lenne érvényesíthető. Ugyanakkor, álláspontunk szerint - ha a munkáltató célja, hogy legalább a kár egy része lehetőség szerint peren kívül megtérüljön -, nem valósít meg joggal való visszaélést azzal, ha a fizetési felszólításban csak a jogszabály által megengedett összeget jelöli meg. Csak azon összeg megfizetésére szólítja fel a munkavállalót, azzal - amennyiben a felszólításban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni (Mt. 164. §). Ez a visszakövetelés csak akkor jogos, ha a prémiumösszeg megállapítása, illetve a teljesítmény értékelése a munkáltató vonatkozó szabályzataiban foglaltaknak megfelelően történt. Erre törvényi szabály nincs, tehát a munkáltató szabadon határozhatja meg a premizálás feltételeit. Ezért nem is lehet egyértelműen állást foglalni a konkrét ügyben. A helyzet jogi megítélése attól függ, hogy a munkáltató betartotta-e a saját prémiumszabályzatában, utasításában foglaltakat.A kérdező azt is sérelmezi, hogy azonos munkakörben dolgozók között nagy különbségek voltak a kifizetésekben. Hangsúlyozni kell, hogy az Mt. szerint az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás esetén érvényre kell juttatni (Mt. 12. §). Tehát e rendelkezést alkalmazni kell a prémium és a prémiumelőleg esetén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]levonás gyakoriságát (pl. havonta). A nyilatkozatban érdemes tájékoztatni a munkavállalót, hogy azt bármikor visszavonhatja. Fontos továbbá, hogy a hozzájárulás elő­zetes legyen, csak annak aláírása után van lehetőség az első levonásra. A munkavállaló hozzájárulása alapján a levonás legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig terjedhet. Az Mt. 2014. március 15-én hatályba lépő meghatározása szerint ez alatt a Vht. alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt kell érteni [Mt. 294. § (1) bek. j) pont].Ha a munkavállaló nem járulna hozzá a levonáshoz, a munkáltató - a minimálbér háromszorosát meg nem haladó - követelését írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti. A felszólításban meg kell jelölni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]arányában viselik, ha ez nem állapítható meg, akkor közrehatásuk arányában. A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták [új Mt. 181. § (1)-(4) bek.]. A munkáltató a munkaviszonyból, az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, illetve az üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának meg nem haladó igényét fizetési felszólítással[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos [Mt. 113. § (2) bek.]. A jelen esetben az adós tartozásának sem jogcímét, sem összegét nem vitatta, ám azt máig nem fizette meg. A végrehajtási eljárás során az ingatlanokra végrehajtási jog bejegyzése már megtörtént. Az ingatlanok értékesítése (elárverezése) iránt a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap elteltét követően intézkedhet [Vht. 139. § (1) bek.]. További végrehajtói intézkedésre tehát csak e "türelmi idő" letelte után kerülhet sor. Az Önök szempontjából a követelés behajtása folyamatban van, további intézkedést az ügy a munkáltató részéről nem igényel. Az adós még most is el tudja kerülni az ingatlan árverezését, mivel erre csak akkor kerülhet sor, ha semmilyen más módon nem lehet a tartozást kiegyenlíteni (pl. munkabérre, számlán kezelt összegre vagy ingóságokra vezetett végrehajtással) [Vht. 7. § (2) bek.]. Javasoljuk,[…] részlet vége a válaszból.