Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott fizetési felszólítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszból: […]felmondással [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], de ekkor is írásba kellett volna azt foglalnia. Ezt a lehetőséget elszalasztotta, hiszen kérdése szerint a próbaidő már 2017. február 14. napján letelt. Munkaviszonyát így csak indokolás nélkül felmondással szüntethette volna meg, az Mt. általános szabálya szerint harmincnapos felmondási idő mellett [Mt. 69. § (1) bek.]. Ennek tartama alatt Önt munkavégzési kötelezettség terhelte volna. A fentiek alapján megállapítható: jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.Az Mt. szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni [Mt. 84. § (1) bek.]. A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is azzal, hogy követelésének összessége nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.]. A munkáltató követelését, amennyiben annak mértéke a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bek. a) pont] háromszorosának összegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2903

2. találat: Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
Részlet a válaszból: […]összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólításban foglaltakkal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat; ebben az esetben a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. d) pont].A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül a fenti módokon visszakövetelhető; hatvan napon túl viszont csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2354

3. találat: Munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló nem támadta meg bíróság előtt keresettel a vele történő közlést követő harminc napon belül [Mt. 287. § (1) bek. d) pont], a munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtására minden egyéb peres eljárás nélkül megnyílik a lehetőség. Ebben az esetben a munkáltató kérheti az illetékes bíróságtól, hogy lássa el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], mely ezáltal végrehajtható okirattá válik.Fontos tudnivaló: a fizetési felszólítást a bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre [Vht. 23. § (2) bek.], e feltételeket pedig a munkáltatónak a bíróság felé igazolnia kell [Vht. 23. § (3) bek.]. Ha ez megtörtént, a bíróság rávezeti a végrehajtási záradékot, ezt követően pedig a végrehajtási eljárás az általános szabályok szerint folyik tovább. A végrehajtási cselekményeket önálló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2306
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
Részlet a válaszból: […]500 Ft összeget meg nem haladó igényt érvényesíthet. Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül nem támadja meg [Mt. 287. § (1) bek. d) pont], akkor a fizetési felszólítást a bíróság végrehajtási záradékkal látja el, és a felszólítás végrehajthatóvá válik. Amennyiben a munkavállaló a fenti határidőben keresetet nyújt be a fizetési felszólítással szemben a bírósághoz, a továbbiakban a munkáltató az igényét a perben érvényesítheti.Esetünkben a kár összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét, ezért a kártérítés teljes összegben fizetési felszólítás útján nem lenne érvényesíthető. Ugyanakkor, álláspontunk szerint - ha a munkáltató célja, hogy legalább a kár egy része lehetőség szerint peren kívül megtérüljön -, nem valósít meg joggal való visszaélést azzal, ha a fizetési felszólításban csak a jogszabály által megengedett összeget jelöli meg. Csak azon összeg megfizetésére szólítja fel a munkavállalót, azzal - amennyiben a felszólításban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2159

5. találat: Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint - mivel nem teljesültek az előírt mutatók - vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet a válaszból: […]napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni (Mt. 164. §). Ez a visszakövetelés csak akkor jogos, ha a prémiumösszeg megállapítása, illetve a teljesítmény értékelése a munkáltató vonatkozó szabályzataiban foglaltaknak megfelelően történt. Erre törvényi szabály nincs, tehát a munkáltató szabadon határozhatja meg a premizálás feltételeit. Ezért nem is lehet egyértelműen állást foglalni a konkrét ügyben. A helyzet jogi megítélése attól függ, hogy a munkáltató betartotta-e a saját prémiumszabályzatában, utasításában foglaltakat.A kérdező azt is sérelmezi, hogy azonos munkakörben dolgozók között nagy különbségek voltak a kifizetésekben. Hangsúlyozni kell, hogy az Mt. szerint az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás esetén érvényre kell juttatni (Mt. 12. §). Tehát e rendelkezést alkalmazni kell a prémium és a prémiumelőleg esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1879

6. találat: Munkabérből való levonás - a ki nem fizetett étkezési díj

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszból: […]levonás gyakoriságát (pl. havonta). A nyilatkozatban érdemes tájékoztatni a munkavállalót, hogy azt bármikor visszavonhatja. Fontos továbbá, hogy a hozzájárulás elő­zetes legyen, csak annak aláírása után van lehetőség az első levonásra. A munkavállaló hozzájárulása alapján a levonás legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig terjedhet. Az Mt. 2014. március 15-én hatályba lépő meghatározása szerint ez alatt a Vht. alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt kell érteni [Mt. 294. § (1) bek. j) pont].Ha a munkavállaló nem járulna hozzá a levonáshoz, a munkáltató - a minimálbér háromszorosát meg nem haladó - követelését írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti. A felszólításban meg kell jelölni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1876

7. találat: Munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]arányában viselik, ha ez nem állapítható meg, akkor közrehatásuk arányában. A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták [új Mt. 181. § (1)-(4) bek.]. A munkáltató a munkaviszonyból, az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, illetve az üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának meg nem haladó igényét fizetési felszólítással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1412

8. találat: Tanulmányi szerződés megszegése

Kérdés: Egy régóta húzódó végrehajtási ügyünk lezárásához kérem segítségüket. Egyik munkavállalónk tanulmányi szerződés megszegése miatt kb. másfél millió forint visszafizetésével tartozik. A tartozás kiegyenlítésére két alkalommal írásbeli felszólítást küldtünk, mellyel szemben a munkavállaló jogorvoslattal nem élt, így az közvetlenül végrehajthatóvá vált. Ennek megfelelően kérésünkre a városi bíróság a felszólítást végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján az önálló bírósági végrehajtó azonnali fizetésre szólította fel az adóst, majd annak eredménytelensége okán idén szeptemberben végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonában lévő két ingatlanra. Az ingatlanok árverezésére még nem került sor. Milyen teendőink vannak, hogy hozzájussunk a követelésünkhöz? Hozzáteszem, nem célunk, hogy az adósunk elveszítse ingatlanait, de szeretnénk már rendezni ezt az ügyet.
Részlet a válaszból: […]megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos [Mt. 113. § (2) bek.]. A jelen esetben az adós tartozásának sem jogcímét, sem összegét nem vitatta, ám azt máig nem fizette meg. A végrehajtási eljárás során az ingatlanokra végrehajtási jog bejegyzése már megtörtént. Az ingatlanok értékesítése (elárverezése) iránt a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap elteltét követően intézkedhet [Vht. 139. § (1) bek.]. További végrehajtói intézkedésre tehát csak e "türelmi idő" letelte után kerülhet sor. Az Önök szempontjából a követelés behajtása folyamatban van, további intézkedést az ügy a munkáltató részéről nem igényel. Az adós még most is el tudja kerülni az ingatlan árverezését, mivel erre csak akkor kerülhet sor, ha semmilyen más módon nem lehet a tartozást kiegyenlíteni (pl. munkabérre, számlán kezelt összegre vagy ingóságokra vezetett végrehajtással) [Vht. 7. § (2) bek.]. Javasoljuk,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1177