Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság elrendeli a felvétel meghallhatását. Ezzelkapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Mt. 89. § (2) bekezdése szerint vita eseténa felmondás indokának valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kellbizonyítania. Figyelemmel arra, hogy az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Munkavállaló által ápolt közeli hozzátartozó halála

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesengedélyezni. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az ápolást személyesenvégezze. Ez alatt az idő alatt a munkáltatónak rendes felmondással nem lehetmegszüntetni a munkaviszonyát sem [Mt. 90. § (1) bekezdés c) pont].Az Mt. e szabálya alapján ez egy célhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szabadság felmondási időbe való beszámítása

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkáltató rendes felmondása esetén kötelesa munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, melynek mértéke a felmondási időfele [Mt. 93. § (1) bek.]. Míg a felmentési időbe a még ki nem adottszabadságot nem lehet beszámítani, arra van lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] ...MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet a válaszából: […] ...egyoldalúmunkaszerződés-módosításnak minősülő utasításának ellenszegülő munkavállalókmagatartása nem alapozza meg a rendkívüli felmondásra okot adókötelezettségszegést (EBH 2002. 686.).Abban az esetben, ha a jogutódlással összefüggésben amunkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Bedolgozás vagy alkalmi munka?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
Részlet a válaszából: […] ...karbantartásának költségei, működtetésénekenergiaköltségei, világítási, fűtési költségek stb. A biztosított bedolgozásesetén a felmondási idő 30 nap, egyébként 15 nap (15. és 25. §). A munkavédelemalapvető feltételeit a munkáltató köteles ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató számáratörvény biztosítja a szabadság egy részével való rendelkezés jogosultságát, ésezt a jogát akár a rendes felmondás közlése előtt is gyakorolhatja. Meglátásunkszerint nem lehet rendeltetésellenes joggyakorlásra következtetni abból atényből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemi megbízott védelme szakszervezeti tisztsége esetén

Kérdés: Hogyan alakul az üzemi megbízott munkajogi védelme felmondás esetén akkor, ha egyben szakszervezeti tisztségviselő is? Ebben az esetben a szakszervezettől elegendő egy előzetes egyetértést kérni a felmondást megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes egyetértéseszükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalómunkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. Ha az üzemi megbízott szakszervezetitisztségviselő is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vonható felelősségre az Mt. 109. §-aszerint. A munkáltató az utasítás megtagadása miatt a munkavállalómunkaviszonyát akár rendes felmondással is megszüntetheti – feltéve hogyhatározatlan idejű munkaviszonyban áll. Az utasítás megtagadása ugyanisminősülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] ...94/B. § (6) bek.].A munkáltató és a munkavállalók képviselői között akonzultáció során kötött megállapodásba ütköző rendes felmondás jogellenes [Mt.94/F. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és amunkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
79
80
81
96