972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy egy hét szabadságot kíván igénybe venni. A szabadságot jóvá is hagytuk, ám időközben a munkavállaló rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát, és kérte, hogy a felmondási időre mentsük fel a munkavégzés alól. A folyamatban lévő, a munkavállaló által ellátott ügyek átadása miatt azonban nem mentettük fel a munkavégzés alól, mert előreláthatólag a teljes felmondási időt igénybe fogja venni az átadási folyamat. Van-e arra lehetőség, hogy a jóváhagyott szabadság kivételét is megtagadjuk a munkavállaló felmondására tekintettel?

Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?

Kérdés: Társaságunk rendkívüli felmondással fel kíván mondani egy munkavállalónak, aki viszont egyben szakszervezeti tisztségviselő is. Ilyen esetben kötelező a szakszervezettel véleményeztetni a tervezett intézkedést, amit meg is kívánunk tenni. A kérdésem az, hogy a tervezett intézkedésen mit kell pontosan érteni? Elegendő azt közölni, hogy rendkívüli felmondással kíván élni a munkáltató, vagy el is kell küldeni az indokolást? Esetleg magát a már megfogalmazott rendkívüli felmondást kell megküldeni a szakszervezetnek?

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?

Kérdés: Még novemberben egyik dolgozónk, aki fél évig betegállományban volt, a visszatérése előtt arra kért minket, hogy az első keresőképes napjától számítva adjuk ki a felhalmozódott szabadságát. Kérésének eleget tettünk, és levélben tájékoztattuk, hogy a 62 munkanap szabadságából 32-t kiadunk számára. A szabadsága letelte előtt azonban levélben felmondtunk neki azzal, hogy az őt megillető 4 havi felmondási idő alatt kiadjuk a betegsége miatt korábban kiadni nem tudott 30 munkanap szabadságát, a felmondási idő többi részére pedig mentesítjük a munkavégzés alól. A dolgozónk azzal keresett meg minket, hogy a ki nem adott szabadságát nem számíthattuk volna be a felmondási idejébe, továbbá a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnünk kellett volna. Véleménye szerint megsértettük a felmondási időhöz fűződő jogát, mert a felhalmozódott szabadság felmondási időbe való beszámításával megrövidült a jogviszonya. Mindezek miatt követeli, hogy pénzben váltsuk meg a 30 nap szabadságát. Szerintünk jogszerűen adtuk ki a szabadságot, igazunk van?

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?