979 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselő (önkormányzat) jogviszonya megszűnik a nők 40 év jogviszonya miatti nyugdíjazással. A jubileumi jutalmat ki lehet-e fizetni előre (25., 30., 35., 40. év), ha 1-2 éve hiányzik a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időből?

Kérdés: Egyik kulturális intézményünk igazgatójának magasabb vezetői megbízása 2022-ben járna le. Időközben azonban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és tervei szerint 2020. július 1-jétől szeretné kérni a nyugdíjazását. Közalkalmazotti jogviszonya alapján 8 hónap felmentési időre jogosult, tehát közalkalmazotti jogviszonya eszerint 2021. február 28-án szűnne meg. Önkormányzatunk azonban a kulturális intézmények 2020. november 1-jétől történő átalakulásával (Módtv.) egyidejűleg az intézményt mint költségvetési szervet meg kívánja szüntetni, és feladatait a továbbiakban az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látná el. A fent hivatkozott törvény 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti. Miután azonban az intézmény mint költségvetési szerv 2020. október 31. napjával megszűnik, az intézményvezető magasabb vezetői megbízását is meg kell szüntetni. Ha a magasabb vezetői megbízás megszűnik, akkor értelmezésünk szerint november 1-jével az ő közalkalmazotti jogviszonya is átalakul munkaviszonnyá. Ha ezen időszak alatt ő már a Kjt. szerint korábban megállapított 8 hónapos felmentési idejét tölti, és a felmentési idő teljes időszakára felmentést kapott a munkavégzési kötelezettség alól, akkor ezt a munkaügyi intézkedést érinti-e bármilyen módon az, hogy a jogviszonya november 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonnyá alakul?

Kérdés: Egyik óvodánkban van egy betöltetlen óvodapedagógus-álláshely (két óvodapedagógus-hely van, ebből egy betöltetlen jelenleg, és egy óvodavezető dolgozik). Az óvodavezető pedagógusnak adhatunk-e helyettesítési díjat arra az időszakra, amíg az állást be nem töltjük? Ha nem, akkor milyen módokon lehet még a többletmunkát díjazni a dolgozónknak?

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?

Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?