3310 cikk rendezése:
2961. cikk / 3310 Munkahelyüket a válság miatt elvesztők támogatása
Kérdés: A sajtóból értesültünk arról, hogy a munkaadó támogatásban részesülhet, ha a válság következtében munkahelyüket elveszítő személyeket alkalmaz, mi ennek a támogatásnak a feltétele, van-e a munkaadónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, és milyen mértékű a támogatás?
2962. cikk / 3310 Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak
Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
2963. cikk / 3310 Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?
Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
2964. cikk / 3310 Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?
Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
2965. cikk / 3310 Rendes szabadság kiadásának közlése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy tavaly október 31-én megsemmisítésre került az Mt. azon szabálya, amely a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók tekintetében szabályozta a rendes szabadság munkáltató által történő kiadásának közlésére vonatkozó háromnapos szabályt, jelenleg mennyi idővel korábban kell közölni a szabadság kiadását a munkavállalóval?
2966. cikk / 3310 Versenytilalmi megállapodás – munkáltatói elállás, munkavállalói mentesülés
Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk a jövőben versenytilalmi megállapodást kötni, annak érdekében, hogy a konkurens cégeknél történő elhelyezkedésüket megakadályozzuk. Ha azonban meggondolnánk magunkat a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor, vagyis – a megállapodásban foglaltak ellenére – mégsem szeretnénk fizetni a munkavállalónak, mert például olyan rossz munkaerő, hogy nem jelenthet veszélyt cégünk gazdasági érdekeire, hogyan szabadulhatunk a megállapodásban foglaltak betartása alól?
2967. cikk / 3310 Vezetői munkakörré minősítés
Kérdés: Társaságunknál több olyan jelentős pozícióban lévő munkavállaló dolgozik, akik ugyan nem a cég élén állnak, de szeretnénk rájuk is alkalmazni a szigorúbb, az Mt. 188/A. §-a alapján vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokat. Kérdésünk: elegendő ehhez az ügyvezető döntése?
2968. cikk / 3310 Szakszervezeti tisztségviselői minőség igazolása
Kérdés: Az elmúlt időszakban több szakszervezet is jelentkezett nálunk, hogy tisztségviselőket választottak a munkaszervezetben, és szeretnének élni a jogaikkal, amelyeket a jogszabályok biztosítanak. A helyzet kezd átláthatatlan lenni, és már nem tudjuk, hogy melyik munkavállalónk melyik szakszervezetnek a tisztségviselője; hogyan lehet ezt megnyugtatóan ellenőrizni?
2969. cikk / 3310 Helyettesítési díj rendes szabadság esetén
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
2970. cikk / 3310 Követeléskielégítés vagy sikkasztás?
Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
