3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?

Kérdés: Előírható-e, hogy az üzemi étkezdében csak "kulturált öltözékben" lehet megjelenni? Történt ugyanis, az étkezdénk vezetője panaszkodott, hogy a műhelyesek olajos ruhában jönnek fel ebédelni. Az éttermet amúgy májustól egy alvállalkozó üzemelteti. A problémát felvetettük az üzemi tanács ülésén. A munkavállalói álláspont az volt, hogy a 20 perces ebédszünet nem elég arra, hogy a munkavállalók átöltözzenek, lezuhanyozzanak, ebédeljenek és még vissza is öltözzenek délutánra, mindezt az ebédelés kedvéért. Egyébként szerintem nem koszolnak össze semmit, a menza teljesen puritán, abrosz sincsen. Más melegétkezési lehetőség viszont a környékünkön nincs. Mit tehetünk?

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?

Kérdés: Az Mt.-ben nevesített egyik pótszabadság a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőnek jár. A törvény úgy fogalmaz, hogy arra – a szülők döntése alapján – a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő jogosult [Mt. 132. § (2) bek.]. Kérdésem, hogy jogosult-e pótszabadságra a munkavállaló, ha a szülőpárja a GYES vagy GYED ellátás mellett fizetés nélküli szabadságon van, és gyermeküket otthonában gondozza? Jól gondolom, hogy ilyen esetben automatikusan az utóbbi szülő minősül a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalónak, így a másiknak nem kell szülői pótszabadságot biztosítanom?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?

Kérdés: A 259/2010. Korm. rendelet alapján szervezetünk központi hivatallá alakult, és a jogszabály erejénél fogva a nálunk foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult. A korábbi gazdasági vezetőnk (aki egyébként a hivatal vezetőjének helyettese) besorolásánál hogyan járhatunk el helyesen, főosztályvezetői vagy helyettes államtitkári illetményre lesz-e jogosult?

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?