158 talált állásfoglalás amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] elszállítása nélkül halad át. A kabotázsműveleteket végző járművezető viszont kiküldött munkavállalónak minősül.Amennyiben kiküldött munkavállalóról van szó, akkor a fogadó állam jogát kell alkalmazni a munkavállalóra a kiküldetés idejére a díjazás tekintetében. A díjazás fogalmát azon tagállam nemzeti joga és/vagy gyakorlata alapján kell meghatározni, amelynek– a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik, és– az magában foglalja a díjazás minden olyan elemét, amelyet a szóban forgó tagállamban kötelezővé nyilvánítottak nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés útján, vagy– általánosan alkalmazandónak nyilvánított, vagy egyébként a kiküldetési irányelv alapján alkalmazandó kollektív szerződés vagy választott bírósági ítélet útján,feltéve, hogy ez a munkavállalóra kedvezőbb, mintha a kiküldő állam jogát alkalmaznánk [96/71/EK irányelve 3. cikk (1) bek. c) pont és (7) bek.].A fogadó és a kiküldő állam jogának összevetéséhez minden kötelező bérelemet figyelembe kell venni, teljes egészében, amely tehát például akár jogszabály, akár kollektív szerződés alapján kötelező az adott nemzeti jogban. Nem lehet azonban díjazásként figyelembe venni a költségtérítés jellegű juttatásokat, amelyek funkciója nem a munka díjazása, hanem csak a munkavállaló oldalán a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült valamely költség megtérítése (pl. szállás és étkezés költségei). A napidíj lehet ilyen funkciójú juttatás, amennyiben az kifejezetten a költségek megtérítésére szolgál, legalább részben. Tehát, ha a napidíj adott része nem munkabér jellegű juttatás, hanem csak költségtérítés, e része tekintetében nem minősül kötelező díjazásnak.A munkaidőt érintő munkafeltételek tekintetében, a minimális pihenőidők, maximális munkaidő-mértékek és a minimális éves fizetett szabadság vonatkozásában is a fogadó állam jogát kell figyelembe venni, ha ezek a munkavállalóra kedvezőbbek, mint amit a kiküldő állam joga előír [96/71/EK irányelv[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszonyban ki nem adott szabadságot pedig ebben az új jogviszonyban fogja kiadni részére az új munkáltató.Figyelemmel arra, hogy a Kit. – többek között – a kormányzati szolgálati jogviszonyokra irányadó rendelkezéseket tartalmazza, közjogias jellegű munkajogi (közszolgálati jogi) szabályozást valósít meg, ennélfogva előírásai kógens természetűek. Ebből következően sem a felek megállapodásával, sem az egyik fél egyoldalú jognyilatkozatával nem lehetséges eltérni a rendelkezéseitől, kizárólag abban az esetben, ha ezt a jogszabály lehetővé teszi. Ez az oka annak, hogy a kérdésben vázolt esetben is meg kell tartani a szabadságmegváltásra irányadó, jogviszony megszűnésétől, illetve megszüntetésétől számított negyvennapos határidőt. Ezen nem változtat az sem, ha az érintett személy a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősül. Ez abban az esetben is így van, ha egyébként csak akkor nevezhető ki kormánytisztviselőnek a Kit. értelmében meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, ha a kormány a munkáltatói jogkör gyakorlójának kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához [Kit. 82. § (1) bek.].A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése szerint a kormánytisztviselő számára a jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül elektronikus úton kell kiadni az ún. foglalkoztatási igazolást. A foglalkoztatási igazolásra irányadó rendelkezéseket az Flt. 36/A. §-a tartalmazza. Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint munkaviszonynak tekinthető az Flt. alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszony is. Erre figyelemmel az Flt. 36/A. §-ának (2) bekezdése is irányadó a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén kiadandó foglalkoztatási igazolásra, amelynek – a kormányzati szolgálati jogviszonyra irányadó értelemszerű eltérésekkel – tartalmaznia kell:1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a kormánytisztviselő által jogviszonyban töltött idő időtartamát, a kormánytisztviselő foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,2. a kormánytisztviselő természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és adóazonosító jelét,3. a kormánytisztviselő jogviszonyának típusát (kormányzati szolgálati jogviszony),4. a kormánytisztviselő munkakörének megnevezését (mivel a Kit. nem ismeri a munkakört, álláspontunk szerint e körben a kormánytisztviselő álláshelyére vonatkozó információkat kell feltüntetni),5. a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetét és végét, a munkaadónál kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időtartamot,a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,b) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a kormánytisztviselőnek volt járulékalapja,6. a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét (illetményét), egyéb járandóságát, távolléti díját,7. a kormánytisztviselőt megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,8. a munkabérből[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszony létesítése, illetve fennállása nincs kihatással a nyugdíj folyósítására. A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak köztisztviselői kinevezés adható. Erre figyelemmel nem jogszerű, ha a nyugállományba vonult köztisztviselőt például megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében ugyanazon feladatokra alkalmaznák, mint amit korábban a nyugdíjazása előtt közszolgálati jogviszonyban ellátott, ha ezekre csak köztisztviselői kinevezés lenne adható. Általános szabály szerint a polgármesteri hivatalnál ellátott pénztárosi feladatok a 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 19. pontja szerinti pénzügyi és számviteli feladatkör alá tartoznak, amely feladatkör ellátásához a 29/2012. Korm. rendelet meghatározza a képesítési előírásokat mind az I., mind pedig a II. besorolási osztályban. Erre figyelemmel – általános szabály szerint – a polgármesteri hivatalnál a pénztárosi feladatok ellátására csak köztisztviselői kinevezés adható, így egyéb foglalkoztatási jogviszony létesítése ezen feladatkör ellátására nem lenne jogszerű.Ha esetleg más feladatok ellátása is felmerülhet az érintett kolléga vonatkozásában, annak nincs akadálya, hogy az egykori munkatársat – a nyugdíja folyósítása mellett – a polgármesteri hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül nem összefüggő, valamint nem ügyviteli feladat ellátása körében foglalkoztassa megbízási, vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony keretében. Egyrészt a Kttv. 8. §-ának (3) bekezdése szerint a polgármesteri hivatallal a hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül nem összefüggő, valamint nem ügyviteli feladat ellátására abban az esetben köthető megbízási szerződés, illetve vállalkozási szerződés, haa) a szolgáltatás – vállalkozás esetében az eredmény – tárgya jogügyletileg[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával.Mindebből következően a munkáltató saját hatáskörében dönt a köztisztviselő kérelme alapján. Így, amennyiben a polgármesteri hivatal – hivatali érdek alapján – szeretné továbbfoglalkoztatni az érintett köztisztviselőt, aki fenn kívánja tartani közszolgálati jogviszonyát, a fentiek szerint kell eljárniuk: először a köztisztviselőnek szükséges benyújtania a Kttv. szabályai szerinti kérelmét a továbbfoglalkoztatása iránt, majd ezt a kérelmet a munkáltatónak jóvá kell hagynia.Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a közszolgálati pályaút végleges lezárását jelenti viszont a 70. életév betöltése. Ha a köztisztviselő betölti a 70. életévét, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik [Kttv. 60. § (1) bek. e) pont].Fontos az is, hogy bár a nyugdíj igénylésének, megállapításának nem előfeltétele a közszolgálati jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban áll [Tny. 83/C. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. (3) bek.]. Ilyenkor az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a jogviszony megszűnését [Tny. 83/C. § (4) bek.]. Ebből következően a nyugdíj folyósítása mellett az érintett kollégának közszolgálati jogviszonya nem állhat fenn. Ha viszont továbbra is fennáll a jogviszonya, akkor – amennyiben a nyugdíja megállapítását kérte, a fentiek szerint – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.A jogszabályi rendelkezések értelmében viszont például a munkaviszony, illetve megbízási jogviszony létesítése, illetve fennállása nincs kihatással a nyugdíj folyósítására. A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak köztisztviselői kinevezés adható. Erre figyelemmel nem jogszerű, ha a nyugállományba vonult egykori köztisztviselőt például megbízási jogviszony vagy munkaviszony keretében ugyanazon feladatokra alkalmaznák, mint amit korábban a nyugdíjazása előtt közszolgálati jogviszonyban ellátott, ha ezekre csak köztisztviselői kinevezés lenne adható. Annak viszont nincs akadálya, hogy az egykori munkatársat – a nyugdíja folyósítása mellett – a polgármesteri hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül nem összefüggő, valamint nem ügyviteli feladat ellátása körében foglalkoztassa megbízási, vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony keretében: Egyrészt[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] fenntartása. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, ha a foglalkoztatott egészségügyi okból munkaköri feladatai ellátására alkalmatlanná vált. A törvény megengedően fogalmaz, tehát nem köteles a munkáltató „elküldeni” az egészségügyileg alkalmatlan kolléganőt. Ráadásul a Púétv. 52. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint, a felmentési idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődhet el akkor is, ha a felmentést a munkáltató ezen időpont előtt közölte. Az előzőek szerint tehát a táppénz egyéves időszakának lejárta után még mindig keresőképtelen kolléganő jogviszonyát sem kell megszüntetnie a munkáltatónak, amennyiben azt nem akarja. Az teljesen más, nem a munkáltatóra tartozó kérdés, hogy ilyen esetben a kolléganő milyen más ellátást vehet igénybe (pl. rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást).A másik kérdéscsoport a helyettesítésre vonatkozik. A Púétv. 26. §-ának (1) bekezdése kimondja: köznevelési foglalkoztatotti jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A 401/2023. Korm. rendelet meghatározza a jogviszony létesítésének képzettségi feltételeit. A 2. melléklet 2. sora alapján az óvodapedagógus-munkakör óvodapedagógus (BA) szakképzettséggel vagy technikusi szintű óvodai nevelő szakmával tölthető be. A 401/2023. Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése értelmében az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi szakképzettséggel is. A 401/2023. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint továbbá óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatható, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] 1. §-ának 1. pontja akként határozza meg, hogy az a Púétv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti illetmény, valamint – ha a pedagógus arra jogosult – a teljesítményértékelés (TÉR) alapján megállapított illetményemelés, a mesterfokozat és az egyes tantárgyak után biztosított illetménynövekedés, illetve az esélyteremtési illetményrész összege. Ez a definíció válaszolja meg a feltett kérdéseket. A TÉR alapján megállapított illetményemelés akkor képezi részét a megemelendő illetménynek, ha a pedagógus arra jogosult. A Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógus arra a Gyvt. alapján nem jogosult, tehát az esetében értelemszerűen nem képezi a megemelendő illetmény részét. A Gyvt. hatálya alá tartozó pedagógus továbbá nem a Púétv. 98. §-a[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] munkavállaló az alapbérén felül kapja, azt a távolléti díjban nem kell figyelembe venni; ha részben vagy egészében az alapbére helyett, azt a távolléti díj meghatározása során az Mt. 150. §-a alapján kell elszámolni az alapbére helyett (nincs alapbérrész).A bérpótlékrészben a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és az ügyeletre, illetve készenlétre járó pótlékot kell csak figyelembe venni [Mt. 151. § (1) bek.]. Ezek közül valószínűleg csak a műszakpótlék/éjszakai pótlék kap szerepet. Ezeket a távolléti díj bérpótlékrészének kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Ebben az esetben a bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Ez a kérdés szerint 231. Ha a munkavállalót 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatottnak tekintjük (ami a kérdésben írtak alapján valószínűleg nem teljesen pontos), az egy napra járó távolléti díja a fentiek szerint kiszámított[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót foglalkoztatták,b) a fenntartó döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani,c) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkáját nem végzi megfelelően, vagy egészségügyi okból munkaköri feladatai ellátására alkalmatlanná vált,d) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a pedagógus-továbbképzésen önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen,e) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül.A közalkalmazotti jogviszony pedig felmentéssel a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján akkor szüntethető meg, haa) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;b) az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően;d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.A bölcsődei ellátás megszűnése, mint felmentési indok, csak a bölcsődei alapfeladatot ellátó közalkalmazott esetében alkalmazható [Kjt. 30. § (1) bek. a) pont]. Ez tehát nem lehet a felmentés indoka a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy esetében. Azzal szemben, aki – az Önök megfogalmazása szerint – „munkáját nem tudja teljes egészében ellátni”, ha közalkalmazott, a Kjt. 30. §-a (1)[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] intézménynek vagy hálózatnak tekinthető-e. A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében szociális szolgáltató az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a Szoc-tv. 60–65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint szociális intézmény a Szoc-tv.-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet. A Szoc-tv. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.A Gyvt. 5. §-ának u) pontja szerint az intézmény a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, valamint a minibölcsőde, a nevelőszülői hálózat és a javítóintézet. A Gyvt. 5. §-ának w) pontja értelmében szolgáltató a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői hálózatnak. A Gyvt. 5. §-ának g) pontja szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás Gyvt.-ben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. A Gyvt. 18. §-ának (1a) bekezdése szerint a települési önkormányzat vagy a fenntartó a Gyvt.-ben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.A fentiek alapján a gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmények által végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység. Ebből az következik, hogy az intézményvezető tekintetében is irányadó a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a. Mindezek alapján az érintett intézményvezetőt abban az esetben is lehetséges az eredeti munkakörében és a vezetői megbízása keretén belül továbbfoglalkoztatni a közalkalmazotti jogviszonyában, ha egyébként megszerzi a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultságot, illetve ezt követően ténylegesen is öregségi nyugdíjban részesül. Ebből következik az is, hogy önmagában a nyugdíjra figyelemmel nem szükséges megszüntetni az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, és a nyugdíját sem fogják szüneteltetni, ha továbbra is dolgozik.Indokolt azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Amint arra fentebb utaltunk, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már öregségi nyugdíjban részesül, az Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha a munkáltató úgy dönt (ez persze nem kötelező), hogy felmentéssel megszünteti az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, ezt írásban teheti meg [Mt. 22. § (3) bek.]. Ilyenkor is meg kell indokolni a felmentést, az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kjt. 30. § (2) bek.]. Erre figyelemmel a felmentésben a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára kell hivatkoznia a munkáltatónak arra, hogy az intézményvezető a fentiek szerint nyugdíjasnak minősül. Ezenfelül az intézményvezető is kérheti a felmentését a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján. Ez a szakasz előírja ugyanis, hogy felmentéssel meg kell szüntetni a jogviszonyt, ha ezt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.Ha az intézményvezető felmentésére kerül sor, a munkáltató köteles minden esetben felmentési időt biztosítani a Kjt. 33. §-a szerint. A Kjt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentés esetén a felmentési idő általános szabály szerint legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött öt év után egy hónappal; tíz év után két hónappal; tizenöt év után három hónappal; húsz év után négy hónappal; huszonöt év után öt hónappal, harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Kollektív[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] [Eszjtv. 12. § (6)–(7) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát a munkáltató köteles a munkavállaló kérése szerint felmondással megszüntetni a jogviszonyt. Ebben az esetben végkielégítés nem jár, tehát az emelt összegű végkielégítés szabályait sem kell alkalmazni [Eszjtv. 13. § (5) bek., 528/2020. Korm. rendelet 29. § (2) bek.]. A felmondási idő az általános szabályok szerint alakul, ennek mértéke 2012 óta fennálló jogviszony esetén 55 nap [Mt. 69. § (1)–(2) bek.], ennek felére (28 nap) kötelező mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, távolléti díj fizetése mellett [Mt. 70. §].A szolgálati elismerést az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltát követő hónap utolsó napjáig kell kifizetni. Ugyanakkor, amennyiben[…]