230 talált cikk a telephely kifejezésre

Kérdés: Tanácsadó munkavállalóink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavégzés helye: Magyarország területe. Szolgáltatásnyújtás esetén különböző foglalkoztatási osztályokra kell utazniuk, ahol csoportos vagy egyéni tanácsadást végeznek, különböző időtartamban. A kollégának mikor kezdődik és végződik a munkaideje? A szolgáltatásnyújtás helyére történő utazás minek számít ebben az esetben? Amennyiben az utazás és a szolgáltatásnyújtás meghaladja a napi kötelező munkaidőt, abban az esetben a pluszidő túlmunkának számít?

Kérdés: Január 9-én ónos esőzésre adtak ki riasztást, amely telephelyünket is érintette. A vezetőség a vidéki dolgozókat a délelőttös „A” műszakból 11 órakor hazaküldte a munkásjárattal, illetve azzal, amivel dolgozni járnak. A délutános „C” műszak vidéki dolgozóit pedig értesítették, ne jöjjenek be dolgozni. A helybéli munkavállalók maradtak dolgozni délelőtt, és felvették a munkát a helyben lakó délutánosok is. Egyébként a nagy ónos esőzés szerencsére elmaradt. A munkáltató január 14-én, szerdán kihirdette, hogy az érintett délelőttösöknek a fennmaradó három órát január 22-én kell ledolgoznia úgy, hogy 6 órától 14 óra helyett 17 óráig fog tartani a munkaidejük, a délutánosoknak pedig január 31. szombatra rendeli el a pénteki nap ledolgozását. Azaz a szombati pihenőnapot munkanappá módosítja, a 9-i pénteki munkanapot pedig pihenőnappá helyette. Egyébként négyhavi munkaidőkeret van érvényben, de rendszerint nincs „használatban”, általános munkarend szerint, 8-8 órában folyik a termelés. Az intézkedés felháborodást váltott ki, különösen a délelőttösök körében, mivel nem akarják ledolgozni a három órát, azt inkább igazolt, nem fizetett időtartamként számoltatnák el, de állásidőre és túlórára is gondoltak. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy nyilatkoztassuk a dolgozókat, mit választanának. Az „A” műszak esetén: a fennmaradó három órát ledolgozzák 22-én, vagy nem dolgozzák le, de 9-ére csak öt órát számolunk el. A „C” műszaknál: a délutános 8 órát ledolgozzák 31-én szombaton, vagy szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságot kérnek rá. Az „A” műszakosok egységesen a le nem dolgozás és 5 óra elszámolás, a C műszakosok pedig egységesen a 31-i ledolgozás mellett döntöttek, a nyilatkozatokat pedig mindenki személyre szólóan kitöltötte.
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?

Kérdés: A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Esetünkben két telephelyen működik bölcsőde, az egyik négy, a másik két csoporttal. Intézményünk nem önálló bölcsőde, hanem a gyermekjóléti intézmény (szolgálat, központ, iskolavédőnő és bölcsőde) alá tartozó telephelyek. A fenti jogszabály vonatkozik-e ránk így, hogy nem ugyanazon a telephelyen működik a két bölcsőde – az egyik négy, a másik két csoporttal? Az említett 2. számú melléklet az önálló bölcsőde feletti sorban úgy fogalmaz, hogy „bölcsődénként”. Bölcsődéinket hogyan értelmezi a jogszabály?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság karbantartó részlegéhez kerülnének átvételre az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a jelenleg óvodáknál Mt. szerint foglalkoztatott, karbantartói feladatokat ellátó munkavállalóink. Az átadást követően az érintett munkavállalók ugyanazon a településen, de a korábbiaktól eltérő helyszínen, vagyis nem kizárólag egy adott óvodában látnák el a karbantartói feladatokat, hanem a gazdasági társaság székhelyén, telephelyein, illetve az önkormányzati intézményeknél. A feladatellátás helyének változása miatt – azzal, hogy az ugyanazon a településen belül marad – a munkavállalók élhetnek-e az Mt. 40. §-ában szabályozott felmondás jogával, és hivatkozhatnak-e arra, hogy a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számukra aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna?

Kérdés: Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató irányítása alatt végezzék el. A gyakorlatban reggel 6 órakor elkezdik a munkát a jelenlegi munkáltató irányítása alatt, majd a délelőtt folyamán két órában a másik munkáltató irányítása, utasítása, ellenőrzése alapján végeznék el az adott részfeladatot, ezután ismét a jelenlegi munkáltató utasítása, ellenőrzése alatt járnának el (a munkavégzés helye egyébként az utóbb bevont munkáltató telephelye, ahol a munkát a másik cég vállalkozási szerződés keretében végzi az oda kihelyezett munkavállalókkal). Ezen cél érdekében alkalmazható-e a több munkáltató által létesített munkaviszony, valamint a részfeladat tekintetében megjelölhető-e csak az utólag bevont cég munkáltatónak, vagy mindkét céget szükségszerű megjelölni? Ha több munkáltató által létesített munkaviszony jön létre, úgy kit kell bejelenteni a hatóságoknál munkáltatónak?

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik pedig harmadik országbeli állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is munkásszállás formájában, amelynek biztosítását törvény írja elő a munkáltató számára. Ugyanakkor a magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást. Értelmezésünkben arra jutottunk, hogy a Magyarországon a harmadik országbeli vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek bizonyos esetekben kötelező biztosítaniuk a munkavállalók szállását. Ez a kötelezettség a munkavállalási engedély megszerzésének és fenntartásának feltétele. A magyar munkavállalók esetében ilyen jellegű jogszabályi kötelezettség a munkáltatókra nem vonatkozik. A szállás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem diszkriminatív jellegű, hanem a munkavállalás feltételeihez kapcsolódó, a munkavállaló jogi helyzetét (tartózkodási engedély megszerzése és fenntartása) segítő intézkedés. A magyar jogszabályok által előírt, harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó, kötelező szállásjuttatás nem sérti az ekvivalencia elvét a magyar munkavállalókkal szemben. Ennek oka, hogy a két csoport jogi helyzete alapvetően eltérő: A harmadik országbeli munkavállalók számára a szállás biztosítása a tartózkodási engedély megszerzésének egyik feltétele. A magyar munkavállalókra nem vonatkoznak ilyen jogi feltételek, így esetükben a szállásjuttatás „extra” juttatásnak, béren kívüli juttatásnak minősül, amelynek az adózása a jogszabályok által meghatározott feltételekhez kötött. A két helyzet tehát nem összehasonlítható az ekvivalencia elvének szempontjából, mivel az alapul szolgáló jogi helyzetük különbözik.

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt februárban már megszerezte, de csak októberben kérelmezi a jogviszonya megszüntetését? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetést? Ha közös megegyezéssel is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, akkor ez nem okoz neki semmilyen hátrányt, ha megy a nyugdíjbiztosítóhoz intézni a nyugdíját? Ha csak felmentéssel kérheti, akkor kötelező a munkáltatónak két hónap felmentési időből a felére felmenteni, vagy ez csak egy lehetőség? A megszüntetést követően nyugdíj mellett megbízási szerződéssel továbbfoglalkoztathatjuk?

Kérdés: Az önkormányzat jelenleg feladatellátási szerződéssel is lát el bölcsődeműködtetési feladatokat, amely mellett működik jelenleg is önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, amely ezen feladatokat látja el. A szerződést egy magánvállalkozással kötötték, az ingatlan, amelyben a bölcsőde működik, önkormányzati tulajdonban van, a vállalkozó bérli azt. Az önkormányzat új bölcsődei egység építésébe kezdett, amelynek megvalósulása esetén a feladatellátási szerződést megszüntetné a vállalkozóval, és az új bölcsőde egy jelenleg is működő, több bölcsődét működtető intézmény egyik telephelyeként látná el a feladatot, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti státuszban dolgoznak. Amennyiben a vállalkozó és az önkormányzat között megszüntetésre kerül a feladatellátási szerződés, és az önkormányzat szeretné az új intézményegységben továbbfoglalkoztatni a kft.-ben dolgozó munkavállalókat, esetükben megvalósulhat-e az Mt. 36–40. §-a szerinti munkáltatói jogutódlás, át tudnak-e kerülni munkaviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba? A bölcsődében ellátott gyermekeket az önkormányzati intézmény szintén szeretné fogadni. A kft. által működtetett bölcsődéből az új intézményegységhez ingóságot nem kíván átvenni az önkormányzat, a gyermekek ellátása az újonnan épülő ingatlanban valósulna meg.

Kérdés: Beléptetőrendszer működtetése esetén a rendszerbeli bejelentkezés már a munkaidő kezdetének számít, vagy az átöltözés után kezdődhet a munkaidő? Mennyire kell megegyeznie a beléptetőrendszer adatainak a jelenléti ívvel, a munkaidő-nyilvántartás adataival?