Biztosítási kötelezettség
A 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2007. január 1-jétől a minimálbért 65 500 forintban állapította meg, az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a biztosítási küszöb havi 65 500 x 30 százalék = 19 650 forintra, illetve napi 655 forintra emelkedett.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
2007. január 1-jétől kiterjed a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre is, kivéve:
– a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
– az egyéb jogcímen – ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosítottakat – biztosítottat,
– a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).
E főszabálytól eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási (21 százalék) járulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
Magasabb járulékalap vállalása
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az előzőekben említett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A nyilatkozatot február 12-éig kellett az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.
A járulék és tagdíj bevallása, megfizetése
Az őstermelő a járulékokat, illetve tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A biztosítási kötelezettség fennállása
– az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
– gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
– a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.
Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
A biztosítás szünetelése
Szünetel az őstermelő biztosítása arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége
A járulékalappal összefüggésben egyetlenegy, az Szja-tv. 7. §-a k) pontjának módosításából adódó változásra kell felhívnunk a figyelmet: ez év január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége a korábbiaknál lényegesen kisebb:
– a nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén havonta a minimálbér 50 százalékáig,
– egészség (önsegélyező) pénztár esetén pedig a minimálbér 20 százalékáig terjed csak.
A társadalombiztosítási járulék megoszlása
A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan, ám módosul az alapok közötti megoszlás: 21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék + 8 százalék (3 százalék pénzbeli és 5 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék.
Korkedvezmény-biztosítási járulék
A korkedvezmény-biztosítási járulék egy 2007. január 1-jétől bevezetésre került új járulékfajta. Ez a járulék azt a foglalkoztatót, illetve egyéni vállalkozót terheli, amely vagy aki a külön jogszabályban (a nyugdíjtörvény mellékletében) meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztat biztosítottat, illetve ilyen munkakörben tevékenykedik.
Alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék.
A korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése fokozatosan történik:
– 2007-ben 100 százalékát,
– 2008-ban 75 százalékát,
– 2009-ben 50 százalékát,
– 2010-ben 25 százalékát vállalja át a költségvetés, és csak
– 2011-től kell teljes egészében megfizetni azt. [2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése.]
Egészségbiztosítási járulék
A biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke január 1-jétől (további 1 százalékkal) 7 százalékra nőtt. Ebből 3 százalék a pénzbeli + 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.
Amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, további jogviszonyában változatlanul nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
A tanuló egészségbiztosításijárulék-fizetése
Új szabály viszont, hogy ez a közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóra is vonatkozik (azaz a diák nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére), illetve az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló, a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Azaz: akinek van két heti 20 órás foglalkoztatása, akkor ezekben még 7 százalékot fizet, de az esetleges további jogviszonyaiban már csak 4 százalékot.
2007. április 1-jétől passzív (tehát a jogviszony megszűnését követő időszakra fizetett) táppénz maximum 45 napra jár, ami méltányosságból további 45 napra meghosszabbítható.
Nyugdíjjárulék
A nyugdíjjárulék éves felső határa 18 490 x 365 = 6 748 850 forintra nő. Április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó) is kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. Az érintettek nyilatkozhatnak arról, hogy a nyugdíjjárulékot már az első negyedévben is szeretnék megfizetni.
Ezért cserébe - kérelemre – az érintett nyugdíját minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset összegének 0,4 százalékával meg kell emelni. Ez némi egyszerűsítéssel havi 100 ezer forintos kereset esetén havi 8500 forint nyugdíjjárulékot és majdan havi 400 forintos nyugdíjemelést jelent.
Munkavégzés nyugdíj mellett
A nyugdíj melletti (ide nem értve a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó megkötéseket) munkavégzést 2007-ben még nem korlátozzák. Ennek ellenére az öregségi nyugdíjas nyugdíját már az idei évben is szüneteltetheti. Ennek tartama alatt szintén nyugdíjasnak minősül (tehát vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő), de biztosítottként 4 helyett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Minimális járulékalap 2007-től
2007. január 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók minimális havi járulékalapja 131 ezer forint (részmunkaidő esetén az ezzel arányos összeg) azzal, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem után kell megfizetni, amennyiben a foglalkoztató a havi bevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tesz arról, hogy az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet.
Amennyiben a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyénijárulék-többletet a foglalkoztatónak kell viselnie.
Másrészt a jogszabály egyértelművé teszi, hogy minimum-járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. (Pl. START kártyával rendelkezők.)
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása, befizetése
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak alapja, mértéke változatlan. Ami újdonság, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is az adóhatósághoz kell bevallani, illetve befizetni.
A megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést azonban továbbra is közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
Szintén a magánnyugdíjpénztárhoz kell a korábbi időszakokra vonatkozóan az önellenőrzést benyújtani.
A járulékfizetés változása
Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésének szabályai logikájukat tekintve nem változtak. A minimális járulék esetükben is 131 ezer forintra nőtt.
Az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Módosult az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta 131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg.
Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
A jövedelem megállapítása – melyre jogszabályi előírás nincs, hiszen az eva esetében értelmezhetetlen a költség – úgy történik, hogy az evás bevételt csökkenteni kell a vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadásokkal. (Kivéve egyéni járulékok.)
További érdemi módosítás, hogy az egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum-járulékalap, illetőleg – az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Eddig ilyen esetben mindenképpen az egyéni vállalkozásban kellett a minimum-járulékfizetésnek eleget tenni, az egyéni vállalkozás volt a "főfoglalkozás".
Elektronikus bevallás – havonta
A járulékok bevallásának január 1-jétől az egyéni vállalkozó is havonta elektronikus úton tesz eleget azzal, hogy
– az evaadózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-törvényben meghatározott időpontban tesz eleget,
– az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására – saját maga vonatkozásában – nem kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez,
– az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a tárgyévet követő év január 12-éig kell megfizetnie, és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó január 1-jétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. E 16 százalékos mérték április 1-jétől 9 százalékra csökken azzal, hogy ettől az időponttól az érintetteket 8,5 százalék nyugdíjjárulék is terheli. (Ez utóbbi megfizetését már akár január hónaptól is vállalhatják.) Tekintve, hogy esetükben csak a tényleges kivét, tagi jövedelem képezi a járulék alapját, elkerülhető a nyugdíjjárulék-fizetés.
Nem biztosított magánszemély járulékfizetése
Az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított, és egyes ellátásra jogosultként sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, január 1-jétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a minimálbér alapulvételével.
Az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése
Április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalékra csökken, ám ettől az időponttól az eltartott hozzátartozókat is terheli ez a kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 16. §-a módosításával az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik.
A jelzett időponttól a járulékfizetés alapja nem a minimálbér, hanem a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről.
A járulékfizetés átvállalása
A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak kivételes köre
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak körében további módosítás, hogy április 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válik
– a megváltozott munkaképességű, ha a munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
– aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, valamint
– a hajléktalan.
Biztosítottak bejelentése
Január 1-jével módosultak a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályok. Az egészségbiztosítási pénztár helyett az adóhatósághoz kell a biztosítási kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettséget teljesíteni az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
Ennek megfelelően a foglalkoztatónak (ideértve a biztosított egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt is) az adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (07T1041) kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést
– a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
– a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
A szabályozás megoldja az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát vállalók bejelentésével kapcsolatos eddigi problémát, akik esetében ugyanis a kifizetéskor kerül sor a biztosítási kötelezettség elbírálására.
