Új irányok a foglalkoztatástámogatásban

A foglalkoztatást elősegítő támogatások eddig hatályos rendszerét az 1991. évi IV. számú, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (Flt.) alapozta meg, s az elmúlt 15 évben bevezetett támogatások nagy része az ekkor szabályozott aktív eszközökre épült (képzés, közhasznú munkavégzés, a munkahelyteremtés ösztönzése, bértámogatás, a vállalkozóvá válás elősegítése).

Párhuzamosságok nélkül

E technikák időközben új formákkal egészültek ki (például a részmunkaidős foglalkoztatás segítése, a 45 évesnél idősebbek bértámogatása, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás bér- és járulékátvállalása). Mivel emellett hatályban maradtak a korábbi foglalkoztatási eszközök is, 2006 végére már az Flt. – és a felhatalmazása szerint kiadott rendeletek – alapján csaknem negyven támogatási lehetőség segítette a foglalkoztatást.

Ehhez járultak a más törvényekben szabályozott kedvezmények, amelyek következtében több, tartalmilag egymást átfedő támogatási forma is ugyanazt az álláskereső réteget célozta meg. Ez a helyzet, valamint az európai közösségi normákkal történő összehangolás igénye tette szükségessé a szép kort megélt törvény módosítását – indokolta az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz (OÉT) tavaly szeptemberben elküldött előterjesztését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM).

A múlt év végén gyakorlatilag lejárt a vállalkozásoknak nyújtható támogatásokról szóló, úgynevezett csoportmentességi közösségi rendeletek érvényessége (az átmeneti időszak legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg), a korábbiaknál pedig átmenet sem lehetséges, ezért szükségessé vált, hogy a hazai törvényt teljes egészében az Európai Bizottság 2204/2002/EK rendeletéhez igazítsák. A szaktárca indoklásában szerepel, hogy ez alól léteznek ugyan kivételek (a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatások), ám ezek visszaszorítása - hátrányaikat mérlegelve – indokoltnak látszott.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások felülvizsgálatára, az egyes aktív eszközökre vonatkozó szabályok módosítására az indoklás szerint elsősorban a közösségi joggal történő további harmonizáció, a támogatási rendszer jobb áttekinthetősége, a párhuzamosságok megszüntetése, valamint a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítása céljából került sor. Nem mellékes szempont az sem, hogy – a közigazgatás reformjához illeszkedve – a munkaügyi intézményrendszert is regionálisan kívánták átszervezni.

A bértámogatás változása

A 2204/2002 EK rendelethez igazodva 2007-től Magyarországon is egységessé vált az eddig különböző címeken nyújtott bértámogatás. Az új szabályozás jórészt a korábbiak enyhítését jelenti, hiszen megszűnt a támogatás időszaka utáni egyéves, kötelező továbbfoglalkoztatás - tájékoztatott Lőrincz Leó, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője.

Általános szabályként a bér- és járulékterhek 50 százalékát tudja átvállalni a munkaügyi intézményrendszer, az Európai Unió által meghatározott, hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatása esetén. A támogatás alapvető feltétele, hogy az álláskereső regisztrált legyen a munkaügyi központokban. Ha ez teljesül, a munkaadó a következő célcsoportok esetében részesülhet a bér- és járulékterhek 50 százalékos támogatásában:

– alsófokú (vagy ennél alacsonyabb) iskolai végzettségűek;

– 50. életévüket betöltött személyek;

– 25 évesnél fiatalabb álláskeresők;

– az alkalmazás előtti 16 hónapból 12 hónapig nyilvántartott pályakezdő álláskeresők, vagy 8-ból 6 hónapig nyilvántartott nem pályakezdő álláskeresők;

– legalább egy, 18 év alatti gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő alkalmazása esetén;

– ha a leendő munkavállaló az alkalmazása előtti 12 hónapban gyesben, gyetben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, ápolási segélyben részesült;

– ha az illető az előző egy évben előzetes letartóztatásban volt, vagy szabadságvesztését töltötte.

E hét célcsoportban tehát – regisztrált álláskeresők esetében – a bérek és a járulékok támogatása 50 százalék lehet. Így van ez akkor is, ha valakit munkahelyének elvesztése fenyeget, vagy legfeljebb alapfokú végzettségű. Megváltozott munkaképességű álláskereső esetében viszont – ha az egészségkárosodás mértéke igazoltan legalább 40 százalékos – a bér és a járulék együttes összegének 60 százaléka téríthető meg egy éven át. A támogatásoknál bérkorlát nincs, ellenben nem jár akkor, ha a munkáltató kölcsönadja a munkavállalót, vagyis saját magának kell foglalkoztatnia – hívta fel a figyelmet Lőrincz Leó.

Munkaadói kötelezettség

A munkaadó kötelezettsége annyi, hogy részletes munkaerőigényt tartalmazó kérelmet kell benyújtania a székhelye vagy telephelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségének, megjelölve az igényelt munkaköröket.

A munkaügyi központ egy-egy munkakörre több jelöltet is közvetíthet, közülük a munkaadó maga választhat. Újdonság az is: ha valakinek már a kezében van a felmondólevél, azonnal jelentkezhet, és felvehető új munkahelyére (természetesen leghamarabb a munkaviszonyának megszűnését követő napon), a munkaadó pedig támogatáshoz juthat. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha valakinek határozott időre szóló szerződése van, ám ez 90 napon belül megszűnik. Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló számára ne legyen kieső idő a régi és az új munkahely között. Kizáró ok, ha a régi és az új munkahely tulajdonosa részben vagy egészében azonos.

A bértámogatás tehát igen széles körre terjed ki, s – az uniós rendeletnek megfelelően – sok ember, "célcsoport" beletartozik. A fő feltétel, hogy az érintettek álláskeresőként regisztrálva legyenek, ez alapozza meg a munkaadói bér- és járuléktámogatást. A két elem külön támogatása, továbbá a részmunkaidős foglalkoztatás, a pályakezdők munkatapasztalat-szerzési, illetve foglalkoztatási támogatása beépült az új, szélesebb kört érintő rendszerbe, forrása viszont továbbra is a Munkaerő-piaci Alap (MPA) decentralizált alaprésze.

Változatlan maradt a közhasznú foglalkoztatás és a közmunkaprogramok támogatása, változott viszont a munkaerő-piaci programoké. Ez utóbbiak a kistérségekben bizonyos célcsoportok foglalkoztatását segítik elő, s lehetnek központiak és regionálisak egyaránt, amelyekhez más régiók is társulhatnak. A lényeg az, hogy a programok a szolgáltatások és a támogatások együttes alkalmazásával valósuljanak meg (álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klubok, csoportos reintegrációs foglalkozások, erre épülő szakképzés, foglalkoztatási támogatás). Ezen esetekben a bér és a járulék 100 százalékát lehet igényelni három évre, sőt, a programmenedzserek bére is támogatható, akár alapítványi, akár egyesületi, akár üzleti formában működik a program szervezője.

Induló vállalkozások

A vállalkozások indításának eddigi kétféle támogatását az új rendelkezés egybevonta. Míg korábban az álláskeresési járadékban részesülők esetén a járadék további 6 hónapig történő folyósítását, vagy - önfoglalkoztatás esetén – 3 millió forint tőkejuttatást lehetett igénybe venni, mostantól ez rugalmasabbá vált. Feltétele, hogy a kérelmező legalább három hónapja álláskeresőként legyen nyilvántartva, ez esetben vagy a mindenkori minimálbérre tarthat igényt hat hónapig, és/vagy 3 millió forint visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő kölcsönt kaphat, esetleg mindezt együtt, ha a regionális munkaügyi központ a pályázat elbírálása során ekként dönt.

A mobilitási támogatások rendszere nem sokat változott: továbbra is igényelhető csoportos személyszállításhoz és utazási költség térítéséhez; a lakhatási hozzájárulás és a munkaerő-toborzás támogatása ellenben megszűnt – közölte Lőrincz Leó. A munkaadók továbbra is igényt tarthatnak a munkaviszonyban állók képzési támogatására – a dolgozóknak adható keresetkiegészítést a székhelyük vagy telephelyük szerinti munkaügyi központban kérelmezhetik.

Regionális szervezet

A foglalkoztatási törvény módosításának legnagyobb újdonsága talán az, hogy januártól nem megyénként, hanem régiónként szerveződtek meg a munkaügyi központok. Erről Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója adott tájékoztatást.

Az Flt. 2001. évi módosításával létrejött az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, illetve középirányító szerve, a Foglalkoztatási Hivatal. Idén január 1-jétől ez utóbbi jogutódja a Foglalkoztatáspolitikai és Szociális Hivatal. A névváltozás is jelzi, hogy tevékenysége új, alapvetően szociális feladatokkal bővült; ilyen a rehabilitáció, a szociális szférába tartozó szervezetek akkreditációja és minőségbiztosítása, illetve az ezekkel kapcsolatos adatbázisok kialakítása és kezelése.

Új feladatként került a hivatalhoz az eddig önálló költségvetési intézményként működött mobilitási ifjúsági szolgálat, amely korábban – országos hálózatával együtt – a szociális tárcához tartozott, s finanszírozása jórészt uniós forrásokból történt. Feladata a fiatalok uniós országokban történő elhelyezkedésének előmozdítása, illetve tanácsadás. A múlt év végéig az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA) tartozó Ágazati Párbeszédbizottság (ÁPB) Kht. is a hivatalhoz került Társadalmi Párbeszéd Központ elnevezéssel: itt végzik a továbbiakban a 37 ÁPB titkársági feladatait, segítik az érdekegyeztető eljárásokban a szociális partnereket. Ugyancsak e hivatalhoz rendelték a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) felügyeletét.

A legnagyobb változás azonban az, hogy – a kormány 291/2006. (XII. 23.) rendelete szerint - ez év január 1-jétől a 20 megyei munkaügyi központ helyébe hét regionális központ lépett.

Új feladatok

A hét regionális központ létrehozása 13-14 százalékkal kevesebb vezetőt igényel, ám az új (szociális és rehabilitációs) feladatok miatt mintegy 10 százalékos létszámbővítésre is szükség volt – fejtette ki Pirisi Károly főigazgató.

A hét régiós központhoz kerültek át a nem szolgáltatói (például személyzeti, logisztikai, informatikai, gazdálkodási) teendők, így a korábbi megyei központok helyébe lépő, régiónként 3-5, összesen 23 regionális kirendeltség a szolgáltatásokra koncentrálhat. Ezek közé tartozik a Foglalkoztatási Információs Pontok, a Job Klubok fenntartása, a 168 kirendeltség munkájának segítése. Az álláskeresők szempontjából semmi sem változott: ugyanott, ugyanolyan szolgáltatásokkal várják őket a lakóhelyükhöz legközelebb eső kirendeltségek, mint eddig. A regionális központok pedig továbbra is ellátják mindazon feladatokat, amelyeket eddig a megyei központok végeztek (például a Bérgarancia Alapból nyújtott támogatások, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése, a munkaerő-piaci szolgáltatást végző szervezetek támogatása, pályázatok elbírálása).

A 168 kirendeltség mellett – időszakosan, változó helyszíneken (önkormányzat, teleház, művelődési ház, könyvtár stb.) mintegy 350 Foglalkoztatási Információs Pont, illetve a regionális kirendeltségeken álláskereső (Job) klub is segíti a munkát.

Munkaadói egyetértés

A munkaadói szervezetek hosszú ideje támogatják a közigazgatás regionális átszervezését. A regionális munkaügyi tanácsokba elküldték delegáltjaikat (a törvény OÉT által elfogadott pontosítása szerint "ennek feltétele, hogy az országos munkáltatói, illetve munkavállalói szövetség az adott régióban tagszervezettel rendelkezzen". A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője, Recska Endre úgy véli, ésszerűbbé vált a rendszer, ezért a változásokat elfogadják.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc határozottabban foglalt állást: kezdettől fogva a regionális átalakítás hívei voltak, mert ezáltal nő az átláthatóság. A VOSZ korábban nem volt jelen minden megyei munkaügyi tanácsban, a hét régióban viszont maradéktalanul képviselteti magát.

A korábbi rendszer szétaprózott volt, a regionális szerveződésben a forrásokat célirányosabban lehet kezelni. A regionális munkaügyi tanácsokba elküldték jelöltjeiket, s nem a szociális partnereken, sokkal inkább az önkormányzati oldal törvényértelmezési problémáin (vagy a törvény pontatlanságán) kérhető számon, hogy a tanácsok nem alakultak meg január végéig. Ez azért aggályos, mert az MPA decentralizált alaprészének felhasználásáról már döntést kellett hozni, s ez a testületek nélkül, jó esetben az utólagos korrekció esélyével történt meg.

Valószínűleg a módosított törvényt is mielőbb pontosítani kell. Ami a támogatásokat illeti, a VOSZ helyesnek tart minden eszközt, amelyet a kormány felvállal a foglalkoztatási aktivitás növelése érdekében, hiszen e ráta ma Magyarországon átlagosan is, az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél pedig különösen alacsony (57, illetve 27 százalék). Amíg ezen nem sikerül változtatni, a befizetett járulékok összegének bővülésére sem lehet számítani.

Álláshelyek megőrzése

A Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (KÉSZ) hasonlóképpen híve a regionális szerveződésnek. A KÉSZ soros elnöke, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkára, Zs. Szőke Zoltán kicsit sajnálja, hogy az eddig minden megyei munkaügyi tanácsban részt vevő, jól felkészült szakembereik közül háromból csak egy vehet részt a regionális tanács munkájában, ám úgy döntöttek, hogy ezt éves rotációval hidalják át.

A kereskedők számára különösen fontos volt eddig a megyei érdekek képviselete, s ennek az igénynek ezután is meg kell felelni. Sokat várnak a hamarosan kiírandó munkahelymegőrző pályázatoktól, hiszen azok a vállalkozók, akik befektettek, bővítették üzleti tevékenységüket, nem abban érdekeltek, hogy az e miatt felvett szakembereket elküldjék, sokkal inkább abban, hogy megtarthassák őket.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György elmondta: a korábbi intézményrendszer szétaprózottsága is hozzájárult a foglalkoztatási szerkezet javításának eddigi eredménytelenségéhez. Bár eddig minden kormány célul tűzte ennek orvoslását, érdemben nem történt sok változás. Azt már láthatóan felismeri a kormány, hogy a kis- és középvállalkozói szektor ad munkát a foglalkoztatottak csaknem kétharmadának, ám a tőkeszegénységen nem sikerült segíteni, csakúgy, mint a foglalkoztatási szerkezeten. A régiós átszervezés reményeik szerint segítheti az elmozdulást, jóllehet, a jogszabályi rendezés Vadász György szerint túl bátortalan, nem segíti kellőképpen például a feketemunka kifehérítését.

Nem biztos, hogy ezt szigorításokkal kellene elérni, sokkal inkább a munkavállalók és a munkaadók ösztönzésével, jelentékenyebb adó- és járulékkedvezményekkel bátorítva a nem regisztráltakat a tartós (2-3 évre szóló) munkavállalásra, a munkahelyteremtőknek pedig hasonló időtartamra szóló, akár 50 százalékos adókedvezményt lehetne adni. Az a tény, hogy mostantól a támogatási időszak lejárta után nem kötelező az egyéves továbbfoglalkoztatás, rugalmasabbá teszi ugyan a rendszert, de nem ösztönöz a hosszabb távú munkahelyteremtésre, a 600 ezer "láthatatlan" munkavégző láthatóvá tételére. A mainál jobban kellene ösztönözni a rész- és a távmunkát is, hogy minél többen jelenhessenek meg a legális munkaerőpiacon, s növekedjék végre az Európában példátlanul alacsony foglalkoztatási ráta.

Új munkahelyteremtő programok

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a Munkaerő-piaci Alapból három új munkahelyteremtő pályázatot írt ki, összesen 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, s ezek megvalósításával 3 ezer új munkahelyre számít - tájékoztatta a sajtót Csizmár Gábor, az SZMM államtitkára. Mint elmondta: a tárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2006 végén készített felmérése szerint a munkaadók 33 ezer körüli munkahelybővítést terveznek 2007-re, de ez több is lehet, hiszen tavaly az így prognosztizált 32 ezerrel szemben 37 ezer új munkahely jött létre; a nettó bővülés 20-25 ezer főre tehető.

A legnagyobb, 1,8 milliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő támogatás 100 vállalkozásnál segítheti mintegy 2000 álláshely létrehozását. Ez általában munkahelyenként 800 ezer forintot jelenthet, de ha a pályázó nyilvántartott álláskeresőt alkalmaz, 1 millió forintra, álláskereső roma esetén további 100 ezer forintra számíthat. Ha a beruházás több szempontból hátrányos helyzetű térségben valósul meg, további 200 ezer forint igényelhető, s ha a létrehozott új munkahelyek száma valamely beruházásnál eléri a 300-at, akkor már 100 millió forintra is lehet pályázni. A támogatás egyébként pályázatonként 80 millió forint lehet. A vissza nem térítendő forrás elnyerése esetén a pályázónak vállalnia kell, hogy az újonnan felvetteket a beruházás befejezése után 3 (kkv-k esetében 2) éven át foglalkoztatja. Pályázni február 26-a és április 23-a között lehet a regionális munkaügyi központoknál; a további részletek megtekinthetők a tárca honlapján (www. szmm.gov.hu).

A magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásaihoz 200 millió forintos támogatási keretösszeg áll rendelkezésre. A pályázók támogatást kaphatnak álláskeresők, pályakezdők alkalmazása esetén (a bér és a járulék 65-75 százalékáig). Itt elsősorban kisebb szolgáltató, idegenforgalmi, K+F cégek jöhetnek számításba. Projektenként 30 millió, legalább 80 új munkahely létesítése esetén további 20 millió forint igényelhető, szintén a fent jelzett helyen és határidőig. (Tavaly 14 cég részesült ilyen támogatásban.)

Harmadikként az SZMM megbízásából a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ pályázatot hirdet távmunkások alkalmazásának támogatására, 500 millió forintos keretösszeggel. Egy távmunkahely létesítésére (bérre és képzésre) maximum 616 100 forint támogatás adható, s ezzel összesen 770 távmunkahely létesítése várható. A pályázatokat március 31-éig lehet benyújtani, és április 16-áig elbírálják. Előnyben részesülnek azok a pályázók, amelyek/akik hátrányos helyzetű kistérségből, hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását, sőt, továbbfoglalkoztatását vállalják. Az államtitkár hozzátette: 2002 óta 3640 távmunkahely jött létre a támogatás jóvoltából, és teljes számuk ma már meghaladja a munkaviszonyban állók 2 százalékát.

Csizmár Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak más eszközei is vannak a foglalkoztatás bővítésére (hitelkonstrukciók, operatív programok). A központi, a megyei és három megyére külön kiírt pályázatokra tavaly 2,3 milliárd forintot fordítottak, és ezzel 2350 új munkahelyet segítettek létrehozni 156 cégnél (túlnyomó többségük kis- és közepes vállalkozás).