Az idén szinte valamennyi béren kívüli juttatást érint valamilyen módosítás. Változtak a pénztári szabályok, az étkezési jegyek adómentes határai, módosult a 400 ezer forintban limitált adómentesen nyújtható kereseten kívüli juttatások és támogatások köre is. Módosították az ajándékutalványok és a beiskolázási hozzájárulás értékhatárát is: a korábbi 19 ezer forint helyett 20 ezer forintig lehet adómentesen iskolakezdési támogatást nyújtani a munkavállalónak, az ajándékutalványok adómentes értékhatárát pedig közel 10 százalékkal emelték. Az üdülési csekket januártól szélesebb kör veheti igénybe, s jóval több szolgáltatásra lehet felhasználni, mint eddig. A szociális alapon is megpályázható üdülési csekkekkel ezentúl a wellness-, gyógy- és egészségügyi üdüléskor, továbbá betegségmegelőzési sportoláskor is lehet fizetni. Jelentős módosítás, hogy ez év elejétől üdülési csekket csak munkáltató adhat alkalmazottjának.
Étkezési hozzájárulás
A Tárki felmérése szerint a magyar munkavállalók túlnyomó többsége részesül valamilyen béren kívüli juttatásban. A legelterjedtebb az étkezési hozzájárulás és a ruhapénz; ezek garantálása – a tapasztalatok szerint - nemigen függ a dolgozó beosztásától.
Étkezési hozzájárulást a megkérdezett felsővezetők 60,9 százaléka, a betanított segédmunkások 53,3, a beosztott értelmiségiek 70,5 százaléka kap. A kutatásból kitűnik, hogy a béren kívüli juttatásokból való részesedés és annak nagysága is arányos az alapkeresettel, azaz a bérköltség optimalizálására használt juttatások növelik a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A béren kívüli juttatási rendszer kialakításakor a három legfontosabb szempont, hogy a rendszer lehetővé tegye az egyenlő értékű juttatásokat, támogassa a cég hosszú távú érdekeit, illetve a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak.
A cégek humánpolitikai vezetői szerint az egyik legkevésbé fontos szempont a választási lehetőség megteremtése a munkatársak számára – ami például a cafeteria alkalmazásakor valósulhatna meg. Ez az értékelés összhangban áll azzal a nézettel, miszerint a hosszú távú érdekek jobban érvényesülnek, ha a munkavállalók nem kapnak teljesen szabad kezet az igénybe vett juttatások kiválasztása során.
A munkaügyi szakértők arra biztatják a cégeket, hogy a juttatási "csomag" összeállításakor törekedjenek arra, hogy befektetés jellegű, azaz értéküket hosszú távon megőrző és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek benne. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Ez utóbbi foglalkoztatók nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, ez pedig alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez. Igaz viszont, hogy a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mire költik a pénzt.
Adminisztráció, adattárolás
Ugyancsak kiemelendő, hogy a dolgozói igénylések egy évre előre szólnak, év közben nem módosíthatók. A cafeteriát ugyanakkor célszerű úgy kialakítani, hogy az igényelt juttatások csak az adómentes értékhatár keretei között legyenek választhatók, ezáltal egyszerűsíthető az adminisztráció, illetve a költségek szempontjából is optimálisabb lesz az eredmény.
Elsősorban a nagyobb cégeknél lehet hatékony a munkavállalóknak szóló nyilatkozatkitöltési útmutató alkalmazása; ennek segítségével a dolgozók maguk is ki tudják tölteni nyilatkozataikat, amelyeket feltétlenül ellenőrizni kell. A gyakorlat szerint egy jól összeállított útmutató révén a munkavállalók többsége helyesen tölti ki a nyilatkozatokat. Szükséges egy olyan adattárolási rendszer kiépítése is, amellyel a cafeteriaválasztások könnyen átláthatók, adminisztrációs szempontból egyszerűen kezelhető, s a 400 ezres értékhatár esetleges túllépése is jól nyomon követhető – ajánlják a szakemberek.
Ugyancsak felmérések jelzik, hogy a cégek 90 százaléka nyújt dolgozóinak adómentes étkezési támogatást: mintegy 2,5 millióan kapnak munkáltatójuktól készételre váltható hideg-, illetve vendéglátóhelyeken beváltható melegétkezési bont. Az utóbbit, az egészséges étkezést szolgáló utalványt azonban meglehetősen kevesen, mindössze 340 ezren kapják, pedig a havi tízezer forintos kedvezmény elsősorban az alacsony keresetűeknél jelentős segítség. (A hidegétel-utalvány értéke ötezer forint, a dolgozók csaknem fele mégis ezt választaná a melegétel-utalvánnyal szemben, elsősorban a rugalmasabb felhasználási lehetőség miatt.) Igaz, éppen ott igyekeznek megszüntetni az étkezési hozzájárulást, ahol nagyon alacsony az átlagkereset, mert a cégek maguk is gondokkal küszködnek.
Munkahelyi büfé
Az étkezési utalványok rendszere 1989-ben honosodott meg Magyarországon, kiváltva ezzel a munkahelyi étkezdék működtetésével járó higiénés és biztonsági kötelezettségeket. Az utalványrendszer persze szinte kényszer is volt, hiszen a gazdasági szerkezetváltással együtt folyamatosan megszűntek az üzemi éttermek is; ma már csak mutatóban található közülük néhány.
Gyakorlattá vált, hogy a félórás ebédidőt a munkahelyhez közeli kifőzdékben, nem túl drága éttermekben töltik el a dolgozók, ahol az ételért étkezési jeggyel, utalvánnyal is fizethetnek. Ennek ellenére a munkavállalók alig 60 százaléka ebédel meleg ételt, s csak 20 százalékuk teszi ezt a munkahelyén vagy valamelyik, a cégéhez közeli vendéglátóhelyen.
A nagyobb vállalatok, intézmények szinte mindegyike működtet – a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adatai szerint 18 ezer munkahelyen – olyan büfét, ahol meleg étel is kapható. Igaz, korlátozott kínálattal. Elsősorban virsli, melegszendvics, sült krumpli vagy pizza szerepel az étlapon, ami egy idő után nem túl vonzó menü. A kisebb cégek, vállalkozások ezt a "luxust" sem engedhetik meg maguknak, s vélhetően a foglalkoztatottak nem is nagyon vennék igénybe a gyakran borsos árú büfék szolgáltatásait. A büféket ugyanis általában külső vállalkozók működtetik, akik a céggel kötött szerződésben csak bizonyos termékek árát maximálják. Azt, hogy a többi élelmiszerért mennyit kérnek, senki sem ellenőrzi.
Szakértők szerint a cégeknek jobban megéri, ha béremelés helyett több utalványt adnak alkalmazottaiknak. Az új szabályok miatt a természetbeni juttatással összefüggő munkaadói közterhek már meg is haladják a juttatás értékét. A számítások szerint annak, aki a 18 százalékos adósávba tartozik, szinte mindegy, hogy utalványt vagy készpénzt kap, a legmagasabb adósávba tartozó jövedelmek esetében azonban a természetbeni juttatás már kevesebb ráfordítással jár, mint a készpénz, azaz még mindig jobban megéri utalványt adni.
Arnaud Erulin, az Acccor Services Magyarország igazgatója szerint nem valószínű, hogy a tíz százalékpontos adónövekedés miatt bárhol is csökkentenék a természetbeni juttatások mértékét, vagy megszüntetnék azokat. Bár az ajándékutalványok piaca várhatóan visszaesik, ezt ellensúlyozhatja az étkezési jegyek iránti keresletnövekedés. Az igazgató szerint azok a cégek, amelyek nehezen tudnák kigazdálkodni a béremelést, a kevesebbe kerülő utalványokkal oldják meg a munkatársak pluszjavadalmazását. Mindennek nagy nyertese a melegétel-tikett lehet, hiszen ennek adómentes határa a hidegétel-utalvány értékének kétszerese. Vagyis ezzel immár ötezer forint kvázi fizetésemelést lehet adni, méghozzá úgy, hogy a munkavállaló szempontjából nincs adóvonzata, az összeg minden forintját ő költheti el.
Mindazonáltal az utalványok piaca a virágkorát éri: a nagyobb utalványkibocsátó társaságok – az Accor Services Magyarország Kft., a Le Cheque Dejeuner Kft. és a Sodexho Pass Hungária Kft. – mellett több élelmiszer, hipermarket, sőt kisebb boltok is bocsátanak ki bonokat. A béren kívüli juttatások szakértőjeként számon tartott Sodexho Pass többféle szolgáltatásra is beváltható utalványt forgalmaz. Az ENNI-KÉK étkezési jegye élelmiszerek vásárlására használható fel, internetutalványa megvásárlásával pedig a dolgozók otthoni internetezését támogathatja a munkáltató. A gyermekek beiskolázásához nyújt segítséget az iskolakezdési támogatás elnevezésű bonja – amely a postán is megvásárolható –, a sportutalvány pedig a dolgozók testedzéséhez járulhat hozzá. A kulturális kikapcsolódáshoz a kultúrautalványt ajánlja a vállalkozás.
Az Étkezési Utalványforgalmazói Egyesülés adatai szerint a munkavállalók több mint 60 százaléka kap valamilyen, készpénzre nem váltható utalványt; ezeket közel 20 ezer élelmiszerbolt és vendéglátóegység fogadja el. Vélhetően a büfék egyhangú kínálata is magyarázza, hogy mind népszerűbbek a meleg ebédet szállító szolgálatok.
Szigorodó adózás
Egyre több vállalat vezeti be a cafeteriát, mivel nettó értékben többletjövedelmet jelent. (Az étkezési hozzájárulás nem része e rendszernek, amellyel sok helyen a béremelést váltják ki idén a cégek.) A trendet az sem befolyásolja, hogy az elmúlt év eleji enyhítés után két lépcsőben - szeptember elsejétől és ez év januárjától – ismét szigorodott a nem pénzbeli juttatások adóvonzata.
Az érintettség attól függ, hogy az adott vállalati kínálat milyen elemekből áll. Több helyen szoftverfejlesztést kellett végrehajtani, illetve újra át kellett gondolni a juttatási rendszert, nehogy az új szabályok hátrányosan érintsék azokat, akik még nem használták fel 2006 szeptemberéig a kedvezményeket.
Bár a választható juttatások összetétele változott, megmaradt viszont a 400 ezer forintos adómentesen adható természetbeni juttatások limitje. Ugyanakkor többet kell adózni a keretösszeg átlépése után. Az eddigi 44 százalék helyett az idén 54 százalékos az elvonás. A tapasztalatok szerint azonban a cégek körében nem jellemző a limit meghaladása, bár új elem, hogy értékhatártól függetlenül adómentesen nyújtható a helyi utazási bérlet is, jóllehet, beleszámít a 400 ezer forintos korlátba. Az adómentesség kiterjed az étel-ital automatákban használható feltöltő csipkártyákra is. A saját autó használatáért fizetett normaköltség kilométerenként kilenc forintra emelkedett; és a korábbi 110 forintról 500-ra nőtt a napidíj.
Pénztári befizetések
A cafeteriával ellentétben – amelynek adózási feltételei tehát csak a 400 ezer forintos keret felett romlottak – 2007-től szigorodott a cafeterián kívüli nem pénzbeli juttatások adóvonzata, ami többletterhet jelent.
A vállalkozások ezért igyekeznek az ilyen kiadásokat – mint az üzleti vacsora, kávékínálás - alacsony szinten tartani, de teljesen nem kívánják megszüntetni. A csekély értékű ajándék és az üdülési csekk adómentességi feltételei is megváltoztak. Ezentúl csak a munkáltató, illetve a szakszervezet által adott csekély értékű ajándék lesz adómentes, akkor, ha abban a meghatározott kör részesül. Szakszervezet esetében a kedvezményezett a tag, a nyugdíjas tag, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag, illetve a nyugdíjas tag közeli hozzátartozója lehet.
Az üdülési csekk adómentességének szintén az a feltétele, hogy a juttatásban a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, illetve a nyugdíjas, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója részesüljön. Feltétel az is, hogy a csekket a munkáltató, illetve a szakszervezet juttassa. Adómentesen rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat üdülési csekket a szociálisan rászorulóknak.
A legnagyobb érvágás az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál következett be. Míg tavaly az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbérig (azaz 62 500 forintig) volt adómentes – csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás –, mostantól nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén csak a minimálbér feléig – az időközben emelkedett minimálbér miatt havi 32 750 forintig – adómentes. A másik két esetben a megváltozott minimálbér csupán 20 százalékáig lehet mentesülni az szja-fizetés alól, így az eddigi 130 százalékos limit majdnem a felére, 70 százalékra apad. A felhasználási lehetőségek változása miatt jelentősen visszaesett az egészségpénztári hozzájárulás mértéke. Míg korábban a minimálbér összegéig lehetett igényelni azt, mára a keret a minimálbér 20 százalékára csökkent. Tavaly óta nem lehet már sporteszközökre sem fordítani, s az év közepétől a wellness-szolgáltatások is kikerülnek a csomagból.
Juttatások kölcsönzött munkavállalóknak
Az egyenlő bánásmód követelményei alapján a cégeknél szokásos természetbeni juttatásokat a kölcsönzött munkavállalók részére is meg kell adniuk a munkáltatóknak. E szerint a kölcsönzött dolgozó közvetlenül a kölcsönbevevőtől kapja meg a természetbeni munkabért és a juttatásokat, bár a kölcsönbevevő természetesen nem a munkáltatója.
A Munka Törvénykönyvén kívül ehhez igazodnak a személyi jövedelemadózás szabályai is, ennek oka, hogy a juttatásokhoz járó kedvezményeket – munkáltatóként – a kölcsönbevevő vehesse igénybe. Utóbbinak erről el kell számolnia a kölcsönbeadóval. A változtatást az is indokolja, hogy a kölcsönbevevő gyakran saját termékét, szolgáltatását bocsátja kedvezményesen saját alkalmazottai rendelkezésére természetbeni munkabérként vagy juttatásként.
Cafeteria – kompenzálásra
A megszorító intézkedések, illetve a járulékemelés hatásainak kompenzálására indította el cafeteria-rendszerét az 1300 alkalmazottat foglalkoztató Praktiker. A barkácsáruházlánc a szakszervezettel egyeztetve a korábbi 13. havi bérkifizetésre szánt keretet alakította át béren kívüli juttatássá úgy, hogy ahhoz hozzáadta a korábban étkezési utalványokra költött összeget, valamint a pluszhavi keresetek munkáltató által megfizetendő költségeinek egy részét is.
A választható csomagba a hideg-, illetve melegétkezési utalványok, a helyi utazási bérlet, az üdülési csekk, az önkéntes egészség-, valamint nyugdíjpénztári hozzájárulás, továbbá az életbiztosítással kombinált rendszeres megtakarítás került be. Ugyanakkor a dolgozók dönthetnek úgy, hogy továbbra is pénzben kapják meg a 13. havi bért, ami azonban adóköteles jövedelemnek számít.
Vélhetően ez utóbbi lehetőséggel is magyarázható, hogy a dolgozók 98 százaléka a cafeterián belül igényelt étkezési jegyet, hiszen erre a juttatásra eddig is jogosultak voltak. Ugyancsak népszerű az iskolakezdési támogatás, amely az idén szülőnként és gyermekenként kedvezményesen már évi 20 ezer forint. Az új elemek közül az egészségpénztárak aratták a legnagyobb sikert: az alkalmazottak 63 százaléka lépett be valamelyik pénztárba. A készpénzfizetést a dolgozók egyötöde választotta.
Más, főleg jelentős nyereséget produkáló cégek választják a béren felüli juttatások közül a munkavállalók sportolásának támogatását, illetve fordítanak mind többet az egészségmegőrző juttatásokra. Ilyen a több helyen és módon kínált rekreációs csomag, amelybe bármilyen sporttevékenység vagy egészségvédő program finanszírozása belefér. Egyre népszerűbb az otthoni internet-előfizetés, nem tűnik viszont túlzottan elterjedtnek az önerőből való tanulás – ennek támogatása a cégek negyedénél található meg a béren kívüli juttatások kínálatában.
A legnagyobb állami cégnél, a MÁV-nál a választható béren kívüli javadalmazási rendszerben idén bruttó 210 ezer forintig választhatnak a vasutasok a felkínált lehetőségek közül. Az előző két évben a legtöbben az ENNI-KÉK utalványt igényelték, a legkevesebben a magáncélú tanfolyamot és az albérleti támogatást jelölték meg a választható juttatások közül. A keretösszeg mintegy 84 százalékát – önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező – pénztári hozzájárulásra, illetve hidegétkezési utalványra fordították.
Munkavédelmi előírások
A munkavédelmi törvény tavaly elfogadott módosítása szerint ez év márciusától új felügyeleti rendszert kellene működtetni. Az Állami Népegészségügyi Szolgálat, a munka- és a foglalkozás-egészségügy, valamint a munkahigiénés felügyelet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) részeként működik majd, az új szervezet felállításának azonban még el sem kezdődtek az előkészületei.
A módosított törvény értelmében január 1-jétől az OMMF honlapjára kerülnek azok a vállalkozások, amelyekre munkavédelmi bírságot szabtak ki. A hatóság így akarja elejét venni a munkavédelmi szabályok megsértésének, megelőzni a munkabaleseteket. Borhidi Gábor munkabiztonsági szakértő arra számít, hogy a cégek felismerik: alapvető érdekük, hogy ne kerüljenek fel a "szégyenlistára", ezért odafigyelnek a munkavédelmi előírások betartására, hiszen potenciális partnereik elállhatnak a megbízási szerződéstől, ha megtudják, hogy szerepelnek a biztonsági előírások megszegői között.
Ugyancsak az év elejétől szigorodott a kockázatértékelés határideje is. Eddig az új vállalatoknál egy évet szabtak meg a kockázatértékelés elkészítésére, ez most fél évre csökkent. Rendezte a törvény a felelősség kérdését is: ezentúl - például – nem lesz probléma a jellemzően alvállalkozói rendszerben működő építőiparban egy esetleges baleset körülményeinek kivizsgálásakor kideríteni, hogy kit terhel a felelősség. A szigorítás lényege, hogy az épülő ingatlan tulajdonosa felelősségre vonható, ha baleset történik az építkezésen.
EU-konform törvény
Az EU-konform munkavédelmi törvény előírja azt is, hogy a munkáltatóknak el kell látniuk dolgozóikat egyéni védőeszközökkel, -itallal és tisztálkodószerekkel. Szintén a munkaadók felelőssége, hogy gondoskodjanak a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak védőoltásáról, s arról, hogy a védőeszközök rendelkezésre álljanak, azokat a beosztottak rendeltetésszerűen használják.
A munkavédelmi szakértők tapasztalatai szerint vegyes a kép. A nagyobb vállalkozások komolyabban figyelnek a munkahelyi biztonságra, beszerzik a jogszabályokban előírt védőeszközöket, védőruhákat. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy felismerték, nekik is érdekük, hogy alkalmazottaik egészségesek legyenek, megóvva őket a fölösleges veszélyektől. A munkavédelmi felügyelők ellenőrzései is azt igazolják, hogy a munkabalesetet nem a védőeszköz hiánya, mint inkább annak elhanyagolása okozza.
Az ellenőrzések során gyakran kiderül, hogy a munkáltatók nem is figyelmeztetik alkalmazottaikat a védőfelszerelések és -eszközök fontosságára, nem követelik meg azok használatát. A kisebb gazdálkodókra jellemző gyakori profilváltás viszont nemigen kedvez a munkavédelemnek. A munkavégzés biztonságára kevésbé figyelnek, pedig a törvény szerint is alapvető annak szavatolása, hogy a dolgozónak ne történhessen semmi baja, ne sérüljön meg, vagy ne szenvedjen bármilyen egészségkárosodást.
Nemrégiben egy munkavédelmi konferencián elhangzott, hogy a munkabiztonsági jellemzők amiatt is kedvezőtlenül alakulnak, mert kevesebb a tapasztalt szakmunkás, sok területen alkalmaznak kis gyakorlattal rendelkező, kölcsönzött munkavállalókat. Mindazonáltal míg Nyugat-Európában a munkavállalók is komolyabban veszik a munkabiztonsági előírásokat – a munkaadók körében pedig nagyobb hagyományai vannak a követelmények betartásának –, nálunk a piacon ugyan a védőfelszerelések széles választékát kínálják, a vállalkozások nagy része nem fordít kellő figyelmet az előírások betartására, s nem áldoz elegendő pénzt a balesetek megelőzését szolgáló védőfelszerelések beszerzésére.
Védőfelszerelések használata
Munkavédelmi szakértők szerint a halállal végződő szerencsétlenségek egyharmada építkezéseken történik, döntően fejsérülés következtében. S bár a védősisak vagy más -felszerelés akár életet is menthet, a munkaadók általában nem követelik meg használatukat. Közülük sokan úgy kalkulálnak: a munkavédelmi előírások betartása, a jó minőségű, de drága munkavédelmi eszközök beszerzése helyett inkább megéri kifizetni a munkavédelmi bírságot – ami telephelyenként legfeljebb tízmillió forint lehet –, ha "látogatót", vagyis ellenőrt kapnak.
A munkabaleseti statisztika annak ellenére sem javul, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a védőfelszerelések, védőeszközök választéka. Azonban nemcsak a választék és a minőségi különbség, hanem az árkülönbözet is jelentős. A munkaadók törvényi kötelezettsége ugyan, hogy előteremtsék a munkások számára a megfelelő minőségű védőfelszerelést – szabályzat írja elő, hogy milyen munkafolyamathoz, milyen ártalmak esetén milyen minőségű védőfelszerelést kell beszerezni –, de legtöbbször nem is minősített felszerelést vásárolnak. Ezek többnyire nem nyújtanak megfelelő védelmet, ráadásul gyorsan el is használódnak.
Borhidi Gábor szerint az olcsón beszerezhető, EU-jellel el nem látott védőfelszerelés általában nem is felel meg az előírásoknak. Nem véletlen – tette hozzá a szakértő –, hogy a munkavédelmi törvény egyértelműen megfogalmazza a védőfelszerelés juttatásának szabályait, s az eszközök jegyzékét az úgynevezett munkabiztonsági szaktevékenységhez köti. Magyarországon annak, aki nem munkavédelmi szakértő, nincs is joga a jegyzéket összeállítani. Erre azért is szükség van, mert az óriási választékból csak szakember tudja kiválasztani a munkafolyamatnak megfelelő minőségű védőfelszerelést.
Az pedig nem igaz, hogy a munkabalesetek megelőzése csak pénz kérdése. Akár ezer forintért kapható jó minőségű fejvédő sisak; például az úgynevezett Schubert védősisak 1050 forintért, beépített arcvédővel felszerelten 3200 forintért megvehető. Az arc- és szemvédő eszközöket általában 1500 és hétezer forint között kínálják, védőfóliával viszont már csaknem a duplájáért. Kissé borsos áron, 80 ezer forint körül szerezhető be az automata hegesztőpajzs.
Bőséges kínálat
A védőeszközök, felszerelések folyamatosan fejlődnek; a gyártók nemcsak arra törekednek, hogy minél nagyobb biztonságot teremtsenek használójuknak, de arra is ügyelnek, hogy – különösen a fejvédők és védőkesztyűk – tetszetősek is legyenek. Az erdészeti védősisakok például arc- és tarkóvédővel, fültokkal, többnyire narancssárga színben készülnek, a lángálló, antisztatikus Golf védősapka bármely szikraérzékenységi osztályba tartozó anyag jelenlétében biztonságosan használható.
A védőruhák piacán is széles a választék. Ív- és lángálló öltözéket 50 ezer forint körüli áron, savvédő ruhákat 12-15 ezer forintért kínálnak a szaküzletekben. Az egyszer használatos, eldobható ruházatok piaca is gazdag, a 15 ezer forintos fémadagoló kesztyűtől a mindössze pár forintos szájvédő maszkig többezer-féléből válogathatnak a cégek. Borhidi Gábor szerint az Európai Unióban fontos elv, hogy a legértékesebb termelési eszköz az ember. Nálunk inkább csak a multinacionális cégekre jellemző, hogy nem spórolnak a védőfelszerelésekkel, mert felismerték, hogy érdemes vigyázni alkalmazottaikra.
Igaz ez a megállapítás akkor is, ha a magyar cégek egyébként egyre többet költenek munka- vagy formaruhára, felismerték ugyanis, hogy ezzel nemcsak védik, segítik dolgozóikat, de egyúttal saját arculatot is kialakíthatnak. Mindazonáltal a védő- és a munkaruhát megkülönböztetik a jogszabályok. Az előbbit a védőeszközök sorában kötelezően írják elő, utóbbit csak azoknak kell adni, akiknek az öltözéke a munka természetéből adódóan nagymértékben szennyeződik vagy elhasználódik.
Adakozóbbak az állami vállalatok
Egy felmérés szerint az állami vállalatok inkább élnek a béren kívüli juttatás eszközével, mint a magántulajdonúak. A vizsgált cégek 94 százaléka nyújt béren kívüli juttatást munkatársainak. A legelterjedtebb az étkezés támogatása: tízből kilenc cég él e lehetőséggel. A második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet minden második válaszadó vállalat megad dolgozóinak. Elterjedt juttatási forma az élet- és baleset-biztosítás – a társaságok 40 százaléka nyújt ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak. A foglalkoztatottak sportolásának finanszírozásához a válaszadó cégek 39 százaléka járul hozzá.
A magáncégeknél leginkább az étkezési utalvány és az üdülési csekk "dívik". A cégek 31 százaléka jelezte, hogy e támogatásoknak a jövőben növekvő szerepet szán.
