Képzési költségek a társasági adóban
Korábban a társasági adó a képzési költségek elszámolását az alábbi esetekben ismerte el (elismert ráfordításként, tehát adóalapot is csökkentő ráfordításként csak a következő ismérvekkel rendelkező képzési költségeket lehetett elszámolni). A vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzését célzó képzés költségei akkor elismertek a társaságiadó-alap számításánál, ha a képzésben részt vevő magánszemély és a gazdálkodó a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést kötött. Ezen túlmenően akkor is elismerte a társaságiadó-törvény a képzés költségeit, ha az oktatásban a vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély vagy az adózó személyesen közreműködő tagja vett részt, a képzés pedig a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeretek megszerzésére irányult.
Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. számú mellékletének B) része tartalmazza kiemelten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat. A B) rész 14. pontja 2004. január 1-jétől hatályos előírásai az alábbi három feltétel szerint szabályozzák az oktatási költségek elszámolását. Epont alapján tehát a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség:
– a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, azzal, hogy a képzés lehet iskolarendszerű és nem iskolarendszerű egyaránt;
– a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magányszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége (Itt további feltétel, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. A munkavállaló képzésének költsége tehát elismert akkor is, ha a képzés nem a munkaköréhez szükséges költségek megszerzését, bővítését célozza, de az a kifizető tevékenységéhez egyébként szükséges. Ez esetben is lehet iskolai rendszerű és nem iskolai rendszerű is a képzés.);
– a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például szakértő, üzleti partner, alvállalkozó alkalmazottja) e tevékenység ellátásához szükséges felkészítésének költsége. Ebben az esetben az iskolai rendszerű képzés költségét nem ismeri el a Tao-tv. Ezt az adó alapjának meghatározásakor növelő tételként kell elszámolni. Tehát csak a "külsősök", megbízottak, alvállalkozók iskolai rendszerű képzését nem ismeri el a társaságiadó-törvény.
Összefoglalva: képzési formától függetlenül elismert költség a társaságiadó-törvény szerint az a képzés, amely a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket nyújt, és amelyet a munkáltató rendelt el. Elismert költség, ha a képzés a kifizető tevékenységének ellátásához szükséges ismeretek megszerzését szolgálja, és a képzésben a munkaviszonyban álló dolgozó vagy a tevékenységben személyesen közreműködő tag vesz részt.
"Külsős" személyek a képzésben
A 2004 előtti szabályozáshoz képest változást – mint az a fentiekből kitűnik – a harmadik eset jelent, mikor a képzésben nem a munkavállaló vagy nem a személyesen közreműködő tag vesz részt, hanem egyéb, az adott vállalkozási tevékenységet ellátó megbízott, alvállalkozó vagy szakértő. A vállalkozás e külsős megbízottak, alvállalkozók, szakértők felkészítésének költségeit is átvállalhatja, s a költségei, ráfordításai között, valamint a társasági adó számításánál is érvényesítheti akkor, ha az valamely feladat ellátásához szükséges, és nem iskolai rendszerű képzés keretében történik. (A külsősök iskolai rendszerű képzésének költségei – mint azt korábban már említettük – egyáltalán nem számolhatók el a vállalkozás érdekében elismert költségek között.)
Amennyiben a vállalkozás olyan magánszemély iskolai rendszerű képzésének költségeit vállalja át, aki nem áll munkaviszonyban vagy nem személyesen közreműködő tag a vállalkozásnál, a tevékenységtől függetlenül az adó számításánál a tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások között nem érvényesíthető a felmerült kiadás. Ugyancsak nem érvényesíthetők a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások között azok az iskolai és nem iskolai képzéssel összefüggő kiadások, amelyek nem a dolgozók munkakörével, illetve nem a tevékenység ellátása érdekében merülnek fel.
Személyi jellegű kifizetések
A Tao-tv. eddigi fogalomhasználata szerint a képzési költségként elszámolt kiadásokat soroltuk be aszerint, hogy elismertek-e, avagy sem. A Tao-tv. 3. számú melléklete B) részének 3. pontja a személyi jellegű kifizetésként elszámolt összegeknek és járulékainak a vállalkozás érdekében felmerülő költségkénti minősítését ismerteti. E pont szerint a vállalkozás érdekében elismert költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasa, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű kifizetésként elszámolt összeg és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.
Elszámolható költségek
Az elmondottak alapján, ha az oktatásról szóló számla a magánszemély nevére szól, azt a kifizető megtéríti, a számviteli szabályok szerint személyi jellegű kifizetésként számolja el, valamint megfizeti az erre jutó közterheket, az a vállalkozás érdekében történő ráfordításnak minősül.
A fenti körből tehát a vezető tisztségviselő, a kifizetővel korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, valamint ezek közeli hozzátartozói részére személyi jellegű kifizetésként elszámolt, részükre (az oktatási költségek magánszemély nevére szóló számla alapján) megtérített összegek és az ezeket terhelő közterhek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek.
A vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolhatók el – az elismert oktatási költségen kívül – az azzal összefüggő egyéb költségek is. Ilyenek lehetnek az utazási és szállásköltségek, napidíj stb., vagyis minden olyan költség, amely az elismert oktatásnak járulékos költsége.
Oktatás külföldön
Az oktatás nemcsak belföldön, hanem külföldön is lehetséges. A külföldön folytatott tanulmányok esetében is először azt kell vizsgálni, hogy a Tao-tv. szerint elismert-e maga a képzés. Amennyiben az megfelel a feltételeknek, a kapcsolódó kiadásokat a kiküldetésre, külföldi tanulmányút esetén a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A külföldre utazás, szállás költsége, a helyi utazási költségek, regisztrációs díj, valamint a kiküldetésre tekintettel kapott napidíj is elismert költségnek minősülnek.
A képzések személyi jövedelemadójának elszámolása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXII. törvény (Szja-tv.) 7. § (1) bekezdésének p) pontja tartalmazza a bevételnek nem számító oktatási, képzési költségek jellemzőit. Az Szja-tv. alapján a magánszemély által igénybe vett, a kifizető által viselt képzési költség három esetben nem számít jövedelemnek. E három tipizált eset leírása a társasági adónál ismertetett megközelítésből indul, annak fogalmait használja, de kiegészül a személyi jövedelemadóra jellemző vizsgálati szempontokkal.
Adómentes jövedelmek
Nem számít adóköteles jövedelemnek az az oktatás formájában megszerzett bevétel, amelynek megszerzési körülményeire az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
– a munkavállaló a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzésben részesül, valamint a képzést a munkáltató rendelte el;
– a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését szolgáló képzésben a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a tevékenységében személyesen közreműködő tagja vesz részt;
– a kifizetővel munkaviszonyban nem álló, vagy a kifizető nem személyesen közreműködő tagjának minősülő, de a kifizető tevékenységében közreműködő személy (külsős alvállalkozó, szakértő stb.) a feladat ellátásához szükséges felkészítésen vesz részt.
(Az Szja-tv.-ben csak akkor nem számít bevételnek az oktatás formájában megszerzett jövedelem, ha az oktatás iskolai rendszerű képzés keretében valósul meg.)
Több kedvezmény egyidejű érvényesítésének tilalma
Az adómentesség megítéléséhez 2005. január 1-jétől mindhárom korábbi esetre további feltételt is vizsgálni kell. A korábbi feltételek csak akkor elégségesek az adómentes bevételként történő minősítéshez, ha az oktatási költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történik, amelyen annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel. Tehát nem lehet ugyanazon esemény alapján többféle kedvezményt érvényesíteni a személyi jövedelemadóban. Ez utóbbi feltétel csak a személyijövedelemadó-törvényben jelenik meg.
Felnőttképzéshez kapcsolódó kedvezmény
Amennyiben viszont a bizonylaton szerepel a magánszemély befizető neve, valamint az, hogy kedvezményre jogosító igazolást állítottak ki részére, úgy csak a felnőttképzéshez kapcsolódó kedvezmény érvényesíthető, de az előzőek szerint tárgyalt adómentesség nem.
Érvényesítési korlát
A felnőttképzéshez kapcsolódó kedvezmények között – ugyancsak 2005-től érvényes – új előírás jelent meg. A jogszabály kiegészítése tartalmazza azt, hogy a felnőttképzés díjának kedvezménye csak az akkreditált intézmény által kiállított olyan, a befizetésről szóló bizonylat, számla alapján érvényesíthető, amelyen szerepel, hogy a kedvezmény érvényesíthetőségét bizonyító igazolást kiállították.
A felnőttképzés kedvezménye az Szja-tv. 36/A §-ának (1) bekezdése előírásai szerint érvényesíthető. Az összevont adóalapot terhelő adó csökkenthető a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százalékával, de – a Sulinet-kedvezménnyel együtt – legfeljebb 60 ezer forinttal. Az igénybe vehető adókedvezmény összegét is tartalmazó igazolást az akkreditált intézmény állítja ki. A kedvezmény érvényesítése csak az igazolás alapján lehetséges.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Az igazolás kiállítóját ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóhatóság felé. Az adóévet követő január 31-éig kell a fentiekben ismertetett kedvezménnyel kapcsolatban adatot szolgáltatnia. Az adatszolgáltatáson szerepelnie kell a magánszemély nevének, adóazonosító jelének, továbbá a számlában feltüntetett összegnek.
Képzéshez kapcsolódó egyéb költségek
A munkaviszonyban állónak, illetve a tagi jogviszony alapján személyesen közreműködőnek nem minősülő magánszemély esetén, ha a kifizető tevékenységének ellátásához szükséges felkészítésen vesz részt (mint alvállalkozó, szakértő stb.), a képzéshez kapcsolódó utazási, szállás-, képzési anyag- stb. költségek a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések szerint ítélendők meg. Ez utóbbi esetben csak akkor minősül adómentes bevételnek a felsorolt költségek megtérítése, ha azok nem iskolai rendszerű képzés keretében igénybe vett oktatáshoz kapcsolódnak. Az oktatásra vonatkozó további feltételt, hogy ezeken a számlákon adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó igazolás tényét feltüntették-e, a kapcsolódó költségekre nem kell vizsgálni. Arra a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Jövedelem a magánszemélynél
A kifizető akkor is megtérítheti az iskolai rendszerű képzési költségeket, ha a magánszemély a kifizetővel nem áll munkaviszonyban, avagy annak nem személyesen közreműködő tagja. Ebben az esetben nem pénz formájában megszerzett jövedelem keletkezik a magánszemélynél.
Amennyiben pedig semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban nem áll a kifizetővel a magánszemély, úgy egyéb jövedelemhez jut. Ebben az esetben a magánszemély nem pénz formájában szerzi meg a jövedelmet, ezért abból a kifizető nem tud szja-előleget levonni. Ebben az esetben a magánszemély a jövedelemszerzésre tekintettel a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig köteles megfizetni az adóelőleget. Az adóelőleget azonban mindaddig nem kell megfizetnie, amíg annak összege az adóév első napjától összesítve nem haladja meg a 10 ezer forintot.
A kifizető adatközlése
A fentiekhez kapcsolódó előírás szerint a kifizetőnek a jövedelemadó-előleg megállapítása céljából olyan adatot kell közölnie a magánszeméllyel, amelyből a juttatás jövedelemtartalma megállapítható.
A képzéshez kapcsolódó költségek minősítése
A képzési formától függetlenül nem számít a magánszemély jövedelmének a képzés, ha az a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja, és az abban történő részvételt a munkáltató rendelte el, vagy ha a képzésben a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagja vesz részt. E feltételeknek megfelelő képzéshez kapcsolódó járulékos költségek – mint az utazás, szállás, napidíj, helyi közlekedési költségek, tanfolyami anyagok, regisztrációs díjak – ugyancsak nem számítanak a magánszemély adóköteles bevételének.
Képzés székhelyen kívül
Amennyiben a cég székhelyétől távol eső helységben tartják az oktatást, a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni. A napidíj természetbeni juttatásnak minősül. Mint ilyen, a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. Iskolai rendszerű képzés
Iskolai rendszerű képzésIskolai rendszerű képzés a közoktatásban, iskolai szakképzésben, valamint a felsőoktatásban folyik. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény értelmező rendelkezései tartalmazzák az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát. E szerint az iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében, a közoktatási és szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, valamint a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. A szakképzésben részt vevők a szakképzést folytató intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Tehát nem az iskolák, intézmények, hanem az ott képzett tanulók, hallgatók jogviszonya dönti el, hogy iskolai vagy nem iskolai rendszerű-e a képzés. Atanulói, hallgatói jogviszonyok keretében oktatott tanulók, hallgatók képzése iskolai rendszerű. A vállalkozás átvállalhatja az iskolai rendszerű képzés költségét is a munkavállalója, valamint a személyesen közreműködő tagja esetében akkor, ha az a munkakör, illetve a vállalkozási tevékenység ellátásához szükséges. Ez is elismert költség a társasági adózásban. A munkaviszonyban nem álló magánszemély, a tevékenységben személyesen közre nem működő tag, valamint az üzleti partner iskolai rendszerű képzése is átvállalható, de ez a társasági adóban nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, amennyiben a képzési költségről kiállított számla a kifizető nevére szól. További szempontok szerint vizsgálandók az oktatásról szóló azon számlák, amelyek nem a kifizető, hanem a magánszemély nevére szólnak. Ebben az esetben az iskolarendszerű képzés költségeit a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. |
A képzéshez kapcsolódó járulékos költségek közterheiA belföldi napidíj adómentes része 110 forint. A munkáltató által nyújtott természetbeni juttatás után 44 százalékos személyi jövedelemadót, 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint ha munkavállaló részesül a juttatásban, akkor 3 százalékos munkaadói járulékot is kell fizetni. A biztosítottnak juttatott természetbeni juttatás után kizárólag a foglalkoztatót terheli járulékfizetési kötelezettség, a biztosított egyéni járulékot nem fizet. A nem biztosított magánszemélynek juttatott természetbeni juttatás után a közterheket a juttatónak kell megfizetni. A 44 százalékos személyi jövedelemadón túl 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizet a juttató. Tehát a "külsősöknek" sem lesz összevonandó jövedelmük. Abban az esetben, ha a képzés külföldön folyik, ahhoz kapcsolódóan az utazás, szállásdíj stb. a külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok alapján bírálandó el. A kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint adómentesnek minősülő, elismert költségeknek a megtérítése után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül kifizeti. Itt is vizsgálandó, hogy a szakmai programok mellett felmerültek-e szabadidős programok. A külföldön igénybe vett képzésre mint kiküldetésre tekintettel napidíj is adható. A juttatott napidíj összegét a kiküldő cég határozza meg. A napidíj összegének a 70 százaléka minősül jövedelemnek. Az oktatáshoz kapcsolódó utazási költség hivatali célúnak minősül. Az utazás lehetséges saját gépkocsival, illetve hivatali gépjárművel is. Minden esetben az általános szabályok szerint kell eljárni. Hivataligépkocsi-használat során felmerülhet a gépkocsi magáncélú használata is – például a szabadidős programok esetén, vagy kiránduláskor. Ha ezt a kiküldőnek megtéríti a magánszemély (3 Ft/km + üzemanyagköltség), akkor nem keletkezik jövedelme, és a kiküldőnek sem kell erre tekintettel cégautóadót fizetnie. Amennyiben az oktatásban részt vevő saját tulajdonú gépkocsival utazik, úgy útnyilvántartás alapján a kizárólag üzleti célból megtett kilométerek után, járműhasználat címén lehet a költséget elszámolni. A saját tulajdonú jármű használatával összefüggésben az üzemi, hivatali célú használatra eső üzemanyag-felhasználás, valamint a számlával igazolt fenntartási, javítási, felújítási költségek számolhatók el adómentesen. Az e felett juttatott használati díj adóköteles bevételnek számít a magánszemélynél. A számlák alapján történő elszámolás helyett választható a normaköltség alapján történő elszámolás is. A hivatali használatra tekintettel megtett kilométerek után 3 Ft/km összeg számolható el adómentesen. Ez fedezi az üzleti célú használatra eső gépkocsi-amortizációt, biztosítást, fenntartást, valamint javítást egyaránt. Ezenfelül a magánszemélyt adómentesen megilleti a hivatali használatra tekintettel az üzemanyagköltség megtérítése is. Amennyiben a járulékos szolgáltatásokat több magánszemély együttesen veszi igénybe, az természetbeni juttatásnak minősül. Ebben az esetben, ha a munkáltató rendelte el a képzést, a természetbeni juttatás után a munkáltatót terhelik a közterhek. A közterhek megállapításához az oktatást lebonyolítónak kell adatot szolgáltatnia. Közölnie kell, hogy nyújtott-e olyan szolgáltatást, amely adóköteles természetbeni juttatásnak minősült. Amennyiben az adót nem az oktatás lebonyolítója fizeti meg, közölnie kell azt, hogy mennyi a természetbeni juttatás értéke, azaz az adó alapja. A kifizető tevékenységével összefüggő, nem iskolai rendszerű oktatás formájában történő képzés vagy szakmai programok, konferenciák, konzultációk esetén nyújtott vendéglátás reprezentációnak is minősülhet. Ebben az esetben a vendégül látott személyekről, üzleti partnerekről nyilvántartást kell vezetni. Ha a vendégül látott résztvevők valamely szervezet (alvállalkozó stb.) képviselőjeként jelentek meg az oktatáson, akkor a képviselt cég nevét is fel kell tüntetni. Amennyiben üzleti célúnak minősül a felkészítés, az így felszolgált étel, ital reprezentációs kiadásnak minősül. A kifizetőnél az adóévre elszámolt összes bevétel 0,5 százalékáig, de legfeljebb évi 10 millió forintig mentes az adó alól az említett kiadás. Az ezt meghaladó összeg után 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adómentes reprezentáció után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az adóköteles reprezentációt 11 százalék eho terheli. |
