×

Az áfa elszámolása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 82. számában (2004. december 15.)
Az adózók többféle gyakorisággal kötelesek, illetve jogosultak elszámolni az adóhatóságnak az általános forgalmi adóval. Alábbi cikkünkben ennek menetét részletezzük.

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak 2003. december 31-ig az Áfa-tv. 47. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak szerint kellett adóbevallást benyújtania, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerinti időpontban. 2004. január 1-jétől a hivatkozott paragrafust hatályon kívül helyezte az Art., és a korábban hatályos szabályozással ellentétben jelenleg ez a törvény rögzíti az adókötelezettségek között meghatározott bevallás-benyújtási kötelezettségre vonatkozó technikai jellegű szabályokat (határidő, gyakoriság) az általános forgalmi adó tekintetében is.

Az adózónak az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallását az Art. 1.számú melléklet I/B/3/a) pontjában meghatározott gyakorisággal, és az Art. 1. számú melléklet I/B/1.,2. pontjában meghatározott időpontban kell benyújtania. Az adóhatóság az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 2/b) pontja alapján gyakoribb elszámolást engedélyezhet.

Az általános forgalmi adó elszámolásának és bevallásának általános szabályai

Negyedéves kötelezettség

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak az Art. 1. számú melléklete I/B/3/a) pontjában meghatározottak szerint – a mellékletben meghatározott kivételektől eltekintve – fő szabályként negyedévenként kell adóbevallást benyújtania. Ez vonatkozik azokra az adózókra is, amelyek a tárgyévben a szervezeti változás (például kiválás, szétválás, egyesülés) eredményeként újonnan jöttek létre.

Havi bevallás

Annak az adózónak azonban, akinek a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, havonta kell az adót megállapítania és bevallania.

Éves bevallás

Abban az esetben, ha az adózónak az adóévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített -vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem haladta meg a 250 ezer forintot (vagyis a számítás eredménye -250 ezer forint és +250 ezer forint közötti érték, vagy legfeljebb ezen értékhatárt eléri), feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal, évente kell adóbevallást benyújtania.

Év közbeni áttérési kötelezettségek

Az éves bevallásról negyedéves bevallási gyakoriságra kell az adózónak áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adókülönbözete előjeltől függetlenül a 250000 forintot elérte (vagyis legalább +250 vagy -250 ezer Ft), vagy számára az adóhatóság év közben közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – az adózónak benyújtania, amelyben az említett értékhatárt elérte, illetőleg amelyben az adóhatóság a közösségi adószámot megállapította. E negyedévet követően az adózó negyedéves bevallásra köteles áttérni. Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany az év közbeni áttérési kötelezettség értékhatárát a tárgyév utolsó negyedévében éri el, akkor tárgyévi első adóelszámolását január 1-jétől december 31-ig kell elkészítenie a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig, ami ebben az esetben január hó 20. napja.

Az adózónak az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adókülönbözete pozitív előjelű és 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az előzőek szerint meghatározott különbözet pozitív előjelű és az 1 millió forintos értékhatárt elérte. Enegyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

Negyedéves bevallást benyújtónak havi bevallásra kell áttérnie abban az esetben, ha az adózó év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtania, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az említett értékhatárt elérte.

Gyakorított elszámolás kérelemre

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóelszámolási, illetve a törvényben előírt év közbeni áttérési kötelezettségektől függetlenül is kérhetik az adóalanyok az általános forgalmi adó elszámolásának és bevallásának gyakoribb, rövidebb időszakonkénti benyújtásának engedélyezését. Ennek lehetőségét az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők 2./b) pontja teremti meg. Részletes szabályait a 7005/2004. (AEÉ.5.) APEH irányelv foglalja össze.

A hatályos szabályozás szerint lehetőség van gyakoribb áfaelszámolásra, ami azt jelenti, hogy – az adóhatóság engedélyével – az éves áfabevallásra kötelezett adózó negyedévente, a negyedéves áfabevallásra kötelezett adózó havonta, illetőleg kéthetente, a havi bevallásra kötelezett adózó pedig kéthetente számol el és nyújt be bevallást az adóhatósághoz. Az Európai Unióban nincs ilyen lehetőség. Erre a tényre tekintettel, továbbá a visszaigénylést tartalmazó bevallások számának csökkentése érdekében a gyakorított áfaelszámolás 2005. július 1-jétől megszűnik. 2005. első félévében – az átmenet biztosítása érdekében – az adóhatóság engedélyezheti a gyakorított elszámolást.

Kérelem, engedély

A gyakorított elszámolási és bevallási lehetőséget kérelmezni kell a területileg illetékes adóhatóságtól. A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság az adózó kérelmében szereplő indokokat mérlegelve határozatban engedélyezheti.

Az engedélyezés feltétele

Az Art. szerint az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. A bevallás gyakorítását természetesen azon adózói kör igényli általában, amely az előző feltételeknek megfelel, hiszen nagyban segít likviditási gondjaikon a gyakoribb adóelszámolás abban az esetben, ha a negatív elszámolandó adójuk egyben viszszaigényelhető adó is.

Gyakorított elszámolási lehetőségek

Havi bevallásra kötelezettek

A hivatkozott rendelkezés szerint az az adózó, aki (amely) az általános forgalmi adó nettó elszámolandó összegéről havonta tesz bevallást, kérheti az illetékes adóhatóságtól, hogy ezt az elszámolást és bevallást 15 naponként tehesse meg. Az adóhatóság a kérelemben felhozott indokokat mérlegeli és döntéséről (az engedélyezésről vagy a kérelem elutasításáról) határozatot hoz. A gyakoribb bevallást az elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának hónapjától, illetve kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.

Adóbevallási, adóelszámolási határidő

A gyakorított – 15 naponkénti – elszámolás engedélyezése esetén az adózó a tárgyhó 1-15-ig terjedő időszakról elkészített adóelszámolásáról a tárgyhót követő hó 5-ig, a tárgyhó 16-tól a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakról elkészített adóelszámolásról a tárgyhót követő hó 20-ig köteles adóbevallást benyújtani.

Negyedéves adómegállapításra kötelezettek

A hivatkozott rendelkezés szerint az az adózó, aki az általános forgalmi adó nettó elszámolandó összegét negyedévenként köteles megállapítani, elszámolni és bevallani, kérheti az illetékes adóhatóságtól, hogy ezt az elszámolást és bevallást havonként tehesse meg. A gyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetve kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.

Tevékenységüket a tárgyévben megkezdő adózók

A tevékenységüket a tárgyévben megkezdő adózók esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja a tevékenységkezdés napja (előtársaság esetén a cégbírósági bejegyzés napját követő nap), illetve a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet.

Áfafizetésre nem kötelezett és tevékenységüket év közben kezdő adózók

A tevékenységüket a tárgyévben megkezdő és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adózók esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezésének napja, illetve a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet. Az előzőek vonatkoznak azokra az adózókra is, akik tevékenységüket nem a tárgyévben kezdik, de adófizetési kötelezettségük első ízben a tárgyév folyamán keletkezik. A havi bevallás és elszámolás engedélyezése esetén az adózó a tárgyhavi adóelszámolásáról a tárgyhót követő hó 20-áig köteles adóbevallást benyújtani.

Negyedéves bevallók

A hivatkozott rendelkezés alapján az az adózó, aki (amely) negyedévenként kötelezett általános forgalmi adó bevallására, az adó nettó, elszámolandó összegének havonként kétszeri elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. A gyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság – legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetve kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.

Adóbevallás gyakorított elszámolás esetén

A havi kétszeri elszámolás és bevallás engedélyezése esetén az adózó a tárgyhó 1-15-ig terjedő időszakról elkészített adóelszámolásáról a tárgyhót követő hó 5-ig, a tárgyhó 16-tól a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakról elkészített adóelszámolásáról a tárgyhót követő hó 20-ig köteles adóbevallást benyújtani.

Éves bevallásra kötelezettek

Amennyiben az adózó éves bevallásra kötelezett, az adó nettó elszámolandó összegének negyedévenkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Agyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság -legkorábban – a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első napjától engedélyezheti.

Mérlegelési szempontok az engedélyezési eljárásban

Az áfa gyakorított elszámolásának engedélyezésekor a mérlegelés kiemelt szempontjai között szerepel, hogy az engedélyt kérelmező adózó az elmúlt időszakban eleget tett-e adókötelezettségeinek (bejelentkezés, adóbevallás, adófizetési kötelezettség teljesítése stb.), megvalósul-e, hogy az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított általánosforgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, vagy az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság az engedély megadását megtagadja, ha a kérelem indokolatlan. A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezi.

Kérelem a bevallási határidők letelte után

Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eke)t a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa.

Eljárás bevallási késedelem esetén

Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetendő kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat kézbesítésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás benyújtásának napjától kell számítani.

Újabb kérelem benyújtásának kötelezettsége

Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára.

Visszaigénylés gyakorított elszámolás esetén

Az áfatörvény áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályai természetesen a gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezése esetén is fennállnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem