A kormány 2003. július 1-jétől vezette be az úgynevezett álláskeresést ösztönző támogatást, mely kedvezményt azok vehetik igénybe, akik legalább 180 napig kapták a munkanélküli-járadékot, és – a leendő munkahely felkutatása céljából – rendszeresen együttműködtek a munkaügyi kirendeltséggel. A juttatás összege a legkisebb öregségi nyugdíj 85 százaléka, az idén 19 720 forint. A 45 év alattiak 180 napig, az ennél idősebbek 270 napig kaphatják a juttatást. Az új ösztönző célja, hogy mindazok, akik a munkanélküli-járadék időszaka alatt nem tudnak elhelyezkedni, ezt követően is érdekeltek legyenek az álláskeresésben.
Személyes erőfeszítés
Bár a Foglalkoztatási Szolgálat is elismeri, hogy az elhelyezkedés főként az egyes régiók munkaerő-piaci helyzetétől függ, az önálló erőfeszítés is fontos tényező. Vitathatatlan azonban: nem könnyű elhelyezkedni az olyan térségekben, ahol magas a munkanélküliek aránya és kevés az üres álláshely. Így például Borsod megyében, ahol az idén májusban közel 52 ezer állástalant tartottak nyilván, vagy Szabolcs megyében, ahol több mint 36 ezren nem tudtak elhelyezkedni. Ugyanakkor az előbbi megyében csaknem 2 ezer, az utóbbiban pedig mintegy 1200 bejelentett – nem támogatott – üres álláshelyet regisztráltak.
Szakemberek szerint a szisztematikus álláskeresés időszaka alatt a munkanélküli számos tapasztalatot szerez: egyfelől megismerkedik a térség munkaadóival, másfelől áttekinti a munkaerőpiac általános viszonyait. Ugyanakkor a vállalkozásokkal való találkozásokat összegezve mindenki reálisan fel tudja mérni esélyeit, át tudja gondolni az esetleges képzés, átképzés szükségességét.
Az országos összesítés azt mutatja – de néhány megyében konkrét esetek is alátámasztják –, hogy a munkaadók, főleg a kisebb cégek, sok esetben értetlenül fogadják az állást kereső munkanélküli érdeklődését, és zaklatásnak érzik az erről szóló írásos igazolás kiadását. Ilyen esetek előfordultak például Borsodban és Vasban, azonban Szabolcsban és Győr-Moson-Sopron megyében nem volt jellemző e munkaadói magatartás.
Igazolás a munkáltatótól
A borsodi munkaügyi központ illetékese szerint a munkaadói nehézkesség arra vezethető vissza, hogy az illető nem jelentette be az üres álláshelyet, s éppen ezért nem szívesen igazolta a keresés tényét sem. Hasonló tapasztalatokat szereztek Vas megyében is. A munkanélküli és a munkaügyi központ között meglévő emelt szintű együttműködésnek ugyanis része, hogy előbbinek igazolnia kell az álláskeresés tényét. A munkaügyi központ illetékesei egyébként számos megyében a szóbeli beszámolót is elfogadják, mert – mint mondják – többéves tapasztalatuk birtokában meg tudják állapítani, hogy az álláskeresésről szóló beszámoló valóságos-e.
A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy aki a juttatás lejárta előtt állást talál, a fennmaradó időszakra járó összeg 50 százalékát megkapja. Ez ugyanis ösztönzőleg hat az elhelyezkedésre, hiszen a "maradék" pénz esetenként néhány tízezer forint pluszjövedelmet jelent. A megkérdezett megyékben azonban ilyesmire még nem volt példa, aminek az lehet az oka, hogy a konstrukció bevezetése óta még viszonylag rövid idő telt el – vélik a munkaügyi szakemberek.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkaügyi központ illetékese elmondta: az elmúlt egy évről még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen e konstrukció – egyelőre – magában hordoz minden "gyermekbetegséget". A megyében – ahol eddig 1305-en éltek e lehetőséggel, és 314-en tudtak elhelyezkedni a támogatási időszak alatt – havonta legalább egy céget fel kell keresniük a munkanélkülieknek az emelt szintű megállapodás keretében, s ezt írásban kell igazolniuk. Ám a kezdeti tapasztalatok után már a telefonos érdeklődést is elfogadják.
Teljesített kötelezettségek
A munkaügyi központ – megkönnyítendő a munkát kereső helyzetét – készített egy formanyomtatványt, amit csak alá kell íratni a cégnél, s így az igazolás megoldott. E téren a megyében egyelőre nem volt negatív visszajelzés. Ugyanakkor a meglehetősen bonyolult adminisztrációval kapcsolatban – ami az új támogatási eszközzel együtt jár – Szabolcsban úgy vélik, ez része a személyre szabott szolgáltatásnak. Ugyanúgy, mint a havi értékelés, ami gondoskodás és segítség is egyben.
A foglalkoztatási szempontból szintén nehéz helyzetben lévő Borsod megyében az elmúlt hónapokban azt tapasztalták – mondta el a megyei munkaügyi központ illetékese –, hogy az állástalanok komolyan veszik az együttműködést, s fontosnak tartják, hogy önálló lépéseket tegyenek saját boldogulásuk érdekében. Egy év alatt – 2003 és 2004 júliusa között – a 32 255 munkanélküli-járadékos közül 1404-en vették igénybe e támogatási formát.
Bár az érintettek jellemzően teljesítették a munkaügyi központtal szemben vállalt kötelezettségeiket, azonban az elhelyezkedésük főként az adott térség foglalkoztatási helyzetétől függött. E szempontból a legkedvezőbb pozícióban a nagyobb városok – Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros – voltak. Ugyanakkor például Szikszó, Gönc, Encs környékén a rosszabb foglalkoztatási kilátások miatt eleve kevesebben vélték úgy, hogy érdemes e konstrukciót igénybe venniük.
Felkészítő tréningek
Vas megyében a mintegy 3500 munkanélküli-járadékos közül 554-en éltek az új támogatási forma lehetőségével – számot be a tényekről a munkaügyi központ munkatársa. Az érdeklődők többsége az idősebb generáció képviselője, illetve főként nők. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy e juttatás ideje alatt az állástalan időszakos munkát vállalt alkalmi munkavállalói könyvvel. Ezen napokra természetesen nem járt a juttatás, ám ezt követően ismét jogosulttá vált az érintett.
A foglalkoztatási szempontból kedvező helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron megyében – ahol az idén májusban 9 ezer volt az állástalanok száma – a juttatás igénylői számára háromnapos tréninget szerveztek az álláskeresési technikák oktatására. E lehetőség népszerű volt az érintettek körében, amit jelez, hogy 80 százalékos volt a részvétel.
A támogatásban részesülőktől elvárták, hogy havonta 1-2 céget felkeressenek személyesen vagy telefonon, illetve elküldjék önéletrajzukat a munkáltatókhoz. Az elmúlt időszak legfőbb tanulsága, hogy a motivált, képzett ügyfelek komoly energiákat fordítottak az álláskeresésre, míg egy másik csoport elsősorban a kirendeltségekhez benyújtott munkaerőigény alapján, illetve a közvetítők segítségével próbált munkát találni.
Bár e juttatás új lehetőséget jelent, ennek ellenére Győr-Moson-Sopronban lényeges áttörés nem tapasztalható a munkanélküliek elhelyezkedése tekintetében. Mint ahogyan az sem volt gyakori, hogy az érintetteknek már az álláskeresési juttatás megállapításának hónapjában sikerült volna elhelyezkedniük.
Megemelték a szabolcsi foglalkoztatási alap keretétA diplomás fiatalok elhelyezkedését elősegítő program finanszírozásához 150 millió forinttal megemelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentralizált foglalkoztatási alapját az első negyedévben – közölte Gál Sándor, a térségi munkaügyi központ igazgatója júliusban a régió munkaügyi tanácsának nyíregyházi ülésén. A pluszpénzből száz felsőfokú tanulmányokat végzett pályakezdő helyezkedhetett el a Nyírségben, miután átképezték őket területfejlesztési menedzserré, s a különböző szervezeteknél, önkormányzatoknál és vállalkozásoknál segítik az Európai Unió támogatásával tervezett beruházások megvalósítását. A nyírségi munkanélküliek elhelyezkedését támogató alap idei keretének összege eredetileg 3,553 milliárd forint volt, ami a 150 milliós emeléssel több mint 3,7 milliárd forintra nőtt. A keretből az első negyedévben 1,006 milliárd forintot használtak fel, 200 millió forinttal többet a múlt év hasonló időszakában elköltöttnél. |
