Sikeres a Széchenyi-kártya
A Széchenyi-kártya egyértelműen sikeres a vállalkozók körében. Az érdeklődést várhatóan tovább fogja élénkíteni, hogy július 1-jétől már 10 millió forintos kerettel is igényelhető a kártya – hangzott el a témában tartott júliusi tájékoztatón. A legfrissebb adatok szerint 25 ezer kártyaigénylés érkezett, amelyből 18 ezret már teljesítettek, a folyósított hitel meghaladja az 50 milliárd forintot. A KA-VOSZ (Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő) Rt. vezetője emlékeztetett arra, hogy a kormány július 7-i ülésén született döntése alapján a Széchenyi-kártya hitelplafonja 5-ről 10 millió forintra emelkedett, azaz 6, 7, 8, 9 és 10 milliós Széchenyi-kártya is igényelhető. A Széchenyi-kártya hitelkonstrukciójának állami támogatása 2006 végéig hivatalosan is eldöntött. A kormány döntése szerint a hitelt 10 millió forintig változatlan feltételekkel, az idén 3, a következő években 2 százalékpontos kamattámogatással lehet igénybe venni.
Foglalkoztatási paktumok
Az európai uniós követelményeknek megfelelően Magyarországon is megköthetők az úgynevezett regionális foglalkoztatási paktumok, amelyek célja, hogy egy-egy térségben összefogják a munkaügyi intézményeket, a munkaadói és a munkavállalói, valamint a civil szervezeteket, illetve az önkormányzatokat az állástalanság felszámolása érdekében – hangzott el az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány júliusban megtartott, nyíregyházi konferenciáján. Az első szerveződések az ország nyugati részén alakultak meg, azonban – mint Gál Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központ igazgatója közölte – már a Nyírségben is hozzáláttak a szervezőmunkához, és várhatóan az idén létrehozzák az első regionálispaktum-szervezetet. Az együttműködéstől azt várják, hogy az évi mintegy 36 ezer körül "konzerválódott" munkanélküliség visszaszoruljon a régióban.
Együttműködési megállapodás
Együttműködési megállapodást írt alá a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ), valamint a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat – tudatta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium júliusban. Ezek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a vízközmű-szolgáltatások területén várható konfliktusokat megelőzően, illetve a problémák megoldása során a VKDSZ igénybe veszi a szolgálat tevékenységét.
Területfejlesztési PHARE-program
Az integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése című, 2002/2003. évi területfejlesztési PHARE-program keretében összesen 97,4 millió eurót (25 milliárd forintot) osztottak szét a pályázók között – jelentette be Galovicz Mihály, a szerződő hatóságként eljáró Váti Kht. programengedélyező ügyvezetője júliusban, Debrecenben. Az országban 187 pályázat közül 50 projektet támogatnak, s a rendelkezésre álló keretet csaknem 100 százalékosan felhasználják. Az észak-alföldi régióban 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre a pályázatok támogatására, mely összeget hat nyertes projekt kaphatta meg.
Forrrástérkép – 2004
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megjelentette a vállalkozóknak szóló ez évi pályázatokat összegző forrástérképet nyomtatott formában és CD-én. A 71 pályázatot, valamint 51 hitel- és garanciakonstrukciót tartalmazó ingyenes kiadvány a vállalkozásfejlesztési intézményeknél, az érdekképviseleteknél és a kamaráknál szerezhető be. Az öszszeállítást folyamatos frissítik. A pályázatok iránti érdeklődést mutatja, hogy 2004 januárja óta több mint 600 ezren keresték fel a tárca honlapján a pályázati oldalakat. A forrástérkép – az uniós és a hazai pályázati lehetőségek, a hitel- és garanciakonstrukciók mellett – azon intézményeket is felsorolja, amelyek segítséget nyújtanak a pályázóknak.
Hefop-pályázatok
A Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programja (hefop) keretében július 5-ig 651 pályázatot nyújtottak be. A beadványok révén az igényelt támogatás összege 21,4 milliárd forint. Öt pályázat nem felelt meg a kiírás feltételeinek. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására és a felsőoktatás tartalmi fejlesztésére kiírt pályázatok iránt. A vártnál kissé szerényebb érdeklődés tapasztalható a szociális szféra szakembereinek képzése és a közművelődési intézmények felnőttképzési tevékenységének korszerűsítése iránt.
Készül a második NFT
Készül a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló – az Európa Terv részét képező – második Nemzeti Fejlesztési Terv, amely napi több milliárd forintos fejlesztésre ad lehetőséget – közölte Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára júliusban, Budapesten. A terv fő célja a tudásvezérelt, megújuló társadalom, a gazdasági versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés és a kohézió. Az NFT keretében 2007-től egy évben több forrás fog rendelkezésre állni, mint addig három évben összesen; a terv 24 milliárd eurót jelent, kiegészülve a hozzá tartozó egyéb más forrásokkal. A határozatok értelmében szeptember végéig elkészül az a dokumentum, amely pontosan kijelöli a politikai prioritásokat, s meghatározza az intézkedési tervet egészen 2013-ig.
Multiplikátor képzési program
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) folytatja a kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítése érdekében indított multiplikátor képzési programot – tudatta a gazdasági tárca. A tájékoztatás szerint a program során szeptember és május között három képzési körben 1260 szakembert képeznek. A felkészítés révén a szakértők olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, amelyek alkalmassá teszik őket a kis- és középvállalkozások fejlesztési projektjeinek előkészítésére, a pályázatok összeállítására és az ehhez kapcsolódó tanácsadásra. Az oktatás célcsoportjai egyrészt az üzleti alapon pályázatírással foglalkozó vállalkozások szakértői és a pályázatíró magánszemélyek, másrészt a kis- és középvállalkozások széles körével kapcsolatban álló, nonprofit formában működő intézmények tanácsadói. A régiónként lebonyolítandó képzés szeptember elején indul, amelyen a két célcsoportból 210-210-en, azaz régiónként 30-30-an vehetnek részt. A képzés költségeit részben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megtéríti. A résztvevők által fizetendő díj pályázatírók esetében 36905, a pályázati tanácsadók esetében 18453 forint.
Szerényen nőtt a reálkereset
Az idei év első öt hónapjában – az egy évvel korábbihoz képest – 0,4 százalékkal nőtt a reálkereset – közölte a Központi Statisztikai Hivatal júliusban. A versenyszférában dolgozók átlagosan 133 400 forintot kerestek, közülük a fizikai dolgozók 92 900 forintot, a szellemi foglalkozásúak 213 300 forintot vihettek haza. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, itt a havi átlagos kereset 316 900 forintot tett ki. Átlag alatt kerestek a textil-, bőr- és cipőgyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmazott dolgozók. A munkajövedelem kereseten felüli része január-májusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százalék volt.
Vasárnapi munka
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) aláírást gyűjt azon munkavállalói szándék megerősítésére, hogy a vasárnap pihenőnap legyen a kereskedelemben is – közölte Batke Jánosné alelnök júliusban. Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezet korábban is foglalkozott a vasárnapi nyitva tartás ügyével, most pedig kapcsolódott a tavaly indult, úgynevezett bécsi párbeszédhez, amelyet hét ország – Németország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria – munkavállalói képviseletei hoztak létre, és amelynek munkáját támogatja a kereskedelmi szakszervezetek európai szövetsége, az UNI is. A bécsi párbeszéd célja az emberibb Európa megteremtése. E célból mások mellett határokra való tekintet nélkül korlátozni kívánják a vasárnapi munkavégzést a kereskedelemben. Az aláírásgyűjtő íveket megküldték a KASZ-hoz tartozó 300 alapszervezetnek. Eddig 10 ezren támogatták aláírásukkal a szakszervezeti törekvést.
Internetes álláshirdetések
A magyar alkalmazottak 30 százaléka naponta, 28 százaléka heti rendszerességgel olvas internetes állásajánlatokat – derül ki a Jobpilot állásportál-hálózat Európa 11 országában készített felméréséből. A tanulmány a munkahellyel rendelkező, internetes álláshirdetések között böngésző munkavállalók közreműködésével készült, a kérdőíveket közel 8 ezren töltötték ki. A felmérésben Magyarországról 607 álláskereső vett részt, 30 százalékuk naponta, 18 százalékuk havonta látogat el az állásoldalakra. Az alkalmazottak közel egyharmada hetente, 24 százaléka csak nagyon ritkán olvassa az internetes álláshirdetéseket – áll a Jobpilot tanulmányában. A leggyakrabban – naponta többször – az olasz alkalmazottak böngésznek az internetes hirdetések között.
Közmunkások az utakon
Csaknem 1700 munkanélküli kapcsolódhat be jövőre az utak karbantartását célzó féléves közmunkába, 1 milliárd 144 millió forint ráfordítással – tudatta Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter júliusban. A munkaügyi és a gazdasági tárca együttműködési megállapodást kötött a közmunkák gördülékeny megszervezése, illetve a közös finanszírozás érdekében. A munkaügyi tárca 620 millió, a gazdasági 420 millió forintot ad a közmunkákra, a fennmaradó költségeket a megyei közútkezelő kht.-k saját erőből fedezik. A legtöbb, 200-200 munkanélkülit Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kívánják foglalkoztatni, a többi megyében általában 100-150 a tervezett létszám. Egy-egy munkanélküli foglalkoztatásának finanszírozási igénye megyénként változó, átlagosan 120 ezer forint havonta.
