Adócsomag a csatlakozás után

Az adózás rendje

Ahhoz, hogy Magyarország az uniós irányelvekben előírt tájékoztatási, együttműködési, segélynyújtási kötelezettségét teljesíteni tudja, néhány új eljárási szabályt kell betartaniuk az adózóknak és az adóhatóságnak egyaránt.

Közösségi adószám

A Közösségen belül kereskedelmi tevékenységet csak közösségi adószám birtokában lehet végezni. Éppen ezért fontos annak meghatározása, hogy mi minősül kereskedelmi tevékenységnek.

Kereskedelmi tevékenység

Az ez év elejétől hatályos törvényi megfogalmazás szerint kereskedelmi tevékenységnek számított minden az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal folytatott termékértékesítés és -beszerzés, illetve szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel. Ez a meghatározás május 1-jével azonban szűkült. A kereskedelmi kapcsolat fogalmába továbbra is beletartozik az Unión belüli termékértékesítés és -beszerzés, azonban a szolgáltatások közül csak az áfatörvényre hivatkozva meghatározott, tagállamokon átnyúló szolgáltatások értendők ide. Így kereskedelmi kapcsolatnak számítanak azok a szolgáltatások, amelyeknél az áfatörvény a teljesítési helyet a megrendelő székhelyéhez, telephelyéhez köti, illetve néhány Unión belüli szolgáltatás – teherközlekedés, bérmunka, ügynöki tevékenység – nyújtása és igénybevétele. A szolgáltatások szűkítésén kívül fontos változás, hogy az evaalanyoknak e meghatározott szolgáltatások nyújtása és igénybevétele esetén sem kell közösségi adószámmal rendelkezniük. Ennek azért van jelentősége, mert ha az evaalanynak közösségi adószámot kell kiváltania, vagy azzal rendelkezik, akkor kiesik az evatörvény hatálya alól.

Különleges áfaalanyok speciális szabályai

A harmonizált áfatörvény az alanyi adómentességet választókra, a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végzőkre, a különleges mezőgazdasági jogállású kompenzációs körbe tartozókra, illetve az egyébként nem áfaalany, de adófizetésre kötelezettekre egy sor speciális szabályt tartalmaz. Ennek megfelelően közösségi termékértékesítéseiknél és beszerzéseiknél – az általános szabályoktól eltérően – speciális szabályokat kell alkalmazniuk a közösségi adószámmal kapcsolatban is.

Közösségi adószám értékhatár függvényében

Közösségen belüli termékbeszerzéseik esetén az említett adózói körnek és az evaalanyoknak akkor kell közösségi adószámot kérni, ha a beszerzéseik adó nélkül számított ellenértéke az adóévben meghaladja a 10 ezer eurót, ugyanis ilyenkor esetükben is életbe lép a fordított adózás áfaszabálya. Az értékhatár túllépését azon termékbeszerzést megelőzően kell bejelenteni, amelynek ellenértékével az adózó túllépi az említett értékhatárt. A 10 ezer eurót az MNB 2004. május 1-jén érvényes hivatalos devizaárfolyamán (1 EUR = 252,19 HUF) kell forintra átszámítani, a matematikai szabályok szerint 100 ezer forintra kerekítve. Az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy a speciális adóalanyi kör az értékhatár elérése alatt is választhassa a belföldi adófizetést, az eljárási rend szerint ezt a választást – fő szabályként – a tárgyévre vonatkozóan az előző év végén kell bejelenteni. (2004-ben – az évközi csatlakozásra tekintettel – e bejelentési határidő május 15. volt.)

Jövedéki termék beszerzése

A 10 ezer eurós értékhatártól függetlenül szükség van a közösségi azonosítóra jövedéki termék beszerzése esetén akkor, ha a jövedéki adót és az áfát a beszerzőnek belföldön kell megfizetnie.

Adófizetésre kötelezettek, kompenzációs feláras körbe tartozók

A nem áfaalanyok, de adófizetésre kötelezettek, illetve az ún. kompenzációs feláras körbe tartozók termékértékesítéseik esetén az áfaszabályokból következően "normál" áfaalanyok lesznek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a termékértékesítés a Közösségbe irányul, akkor közösségi adószámmal kell rendelkezniük.

Tárgyi adómentes tevékenységet végzők

A tárgyi adómentes tevékenységet végzőknek akkor kell a közösségi adószámot kiváltani, ha a Közösségen belül olyan termékértékesítést végeznek, amely után – ha az belföldön történne – adózniuk kellene.

Új közlekedési eszköz értékesítése

Az alanyi adómentességet választott adóalany a termékeket az Unión belül is alanyi mentesen értékesíti. Kivétel ez alól az új közlekedési eszköz értékesítése, ekkor ugyanis az alanyi mentességtől függetlenül ki kell váltani a közösségi adószámot.

Evás vállalkozók

Az evás vállalkozó Közösségen belül csak közösségi adószám birtokában végezhet termékértékesítést. Ez egyben azt is jelenti, hogy ilyenkor a továbbiakban nem tartozhat az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá.

Magánszemélyek közösségi adószáma

A magánszemélyek, amennyiben nem végeznek rendszeres gazdasági tevékenységet, nem is áfaalanyok. Ez a szabály azonban nem érvényes az új közlekedési eszköz Unión belüli értékesítésekor. Az áfatörvény szabálya szerint ugyanis az új közlekedési eszköz nem rendszeres, akár egyszeri értékesítésével a magánszemély is áfaalannyá válik, ezért Közösségen belüli értékesítéskor ebben az esetben is közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

Új bevallások

Az új szabályok miatt változott az áfabevallás is, a május 1-jét követő elszámolási időszakokra már csak ez használható. Az évközi csatlakozás miatt a június 30-áig közösségi adószámot kapó negyedéves bevallásra kötelezetteknek egy soron kívüli bevallást is előír a szabályozás. El kell készíteni egy bevallást – még a régi nyomtatványon – az április 1. és április 30. közötti időszakról, egy másikat – már az új nyomtatványon – a május 1. és június 30. közötti időszakról, majd mindkettőt egyszerre, július 20-áig kellett benyújtani az adóhatósághoz. Eddig az időpontig kellett megfizetni az adót is, illetve ettől az időponttól lehetett visszaigényelni azt.

Új közlekedési eszközt értékesítő és beszerző

Az uniós áfaszabályok szerint az új közlekedési eszköz beszerzése esetén az áfát minden esetben a beszerzőnek kell megfizetnie. Ha a beszerző nem áfaalany, vagy speciális adóalanyi körbe tartozó, akkor a beszerzés utáni áfát – az új személygépkocsi kivételével – önadózás útján kell bevallania és megfizetnie. Ebben az esetben, valamint akkor, ha a speciális adóalanyoknak termékbeszerzéseik után egyébként is áfát kell fizetniük, a bevallást a beszerzés hónapját követő hónap 20-áig kell elkészíteniük.

Adatszolgáltatás

Az új közlekedési eszköz értékesítőjének adatot kell szolgáltatnia azokról a vevőkről, akiknek nincs közösségi adószámuk. Az adatszolgáltatásnak – amelyet az értékesítés hónapját követő hó 15-éig kell beadni – tartalmaznia kell a vevő és a közlekedési eszköz azonosító adatait, az áfa nélküli ellenértéket, a számla kiállításának időpontját, illetve az első forgalomba helyezés időpontját, ha az megelőzi a számla kiállításáét.

Új bejelentési kötelezettségek

Csoportos adóalanyiság

A holdingot alkotó hitelintézetek, befektetési vállalkozások és biztosítók a részükre kiszervezett tevékenységet végzőkkel együtt május 1-jétől választhatják a csoportos adóalanyiságot. A tevékenységüket kezdőknek a bejelentkezéskor kell választásukról nyilatkozniuk, a már működőknek a csoportos áfaalannyá válási szándékukat 15 napon belül kell bejelenteni, míg a csoportos alanyiság megváltoztatását a változástól számított 15 napon belül kell jelezni.

Távértékesítés

Az áfatörvény szerint a nem áfaalanyoknak, vagy a speciális adóalanyi körnek értékesítő más tagállami adóalanynak 35 ezer euró fölötti értékesítés esetén Magyarországon kell adót fizetnie, és így be is kell jelentkeznie. Az illetékes adóhatóság az APEH Észak-budapesti Igazgatósága. A bejelentést az értékhatár elérését megelőzően mindenképpen meg kell tenni, de az értékhatár alatt is választható a magyarországi adófizetés. Az ilyen választás két évre szól, azt a tárgyévet megelőző év december 31-éig kell bejelenteni. (A csatlakozás évében a határidő május 15. volt.)

Hasonló szabályokat kell alkalmazniuk a magyar távolsági értékesítőknek is. Amennyiben értékesítésük meghaladja a másik tagállamra vonatkozó értékhatárt, akkor – a másik tagállam mellett – ezt a tényt 15 napon belül a magyar adóhatósághoz is be kell jelenteni. Ugyancsak 15 napon belül kell bejelenti az APEH-nak, ha azt a módot választják, miszerint értékesítéseik értékétől függetlenül vevőik tagállamában fizetik az áfát.

Elektronikus szolgáltató

Az elektronikus szolgáltatást végző harmadik országbeli adóalanynak – választása alapján – valamely uniós tagállamba be kell jelentkeznie. Ha valamely szolgáltató Magyarországon kívánna bejelentkezni – bár a magas áfakulcs miatt ennek nem nagy a valószínűsége –, akkor ezt az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál kell megtennie. Mind a bejelentkezési, mind pedig a bevallási kötelezettségnek elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával kell eleget tenni. A bevallásban a szolgáltatónak a nyújtott szolgáltatásokat a teljesítési hely szerinti tagállamonként kell feltüntetnie, a szolgáltatások értékét áfa nélkül, az áfa összegét pedig euróban kell kiszámítania – megjelölve az alkalmazott kulcsokat is. A kért adatokra azért van szükség, mert a szolgáltatás adója a fogyasztás szerinti tagállamokat illeti meg. A Magyarországon nyilvántartásba vett harmadik országbeli elektronikus szolgáltatónak belföldi pénzforgalmi bankszámlát kell nyitnia, a számlát euróban kell vezetnie, és az adófizetést erről kell teljesítenie. Ha az adózó két egymást követő adómegállapítási időszakban nem teljesíti adókötelezettségeit, vagy kiderül, hogy nem felel meg a tagállami törvényben előírt feltételnek, úgy törlik a nyilvántartásból. Törlik a nyilvántartásból az adózót akkor is, ha bejelenti elektronikus szolgáltatása befejezését.

Vámhatósági feladatkörök

Adókivetés

A módosítás következtében jelentősen szűkült a VPOP feladatköre az importáfa kivetésével kapcsolatban. Ennek oka nem csupán az, hogy a csatlakozástól importról a nem tagállamból származó termékbehozatalkor beszélünk, hanem az is, hogy a harmadik országbeli import esetén a "normál" áfaalanyoknak önadózással kell megállapítaniuk az áfát. A vámhatóság csak a nem áfaalanyokra, az alanyi mentességet választó, a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző, a kompenzációs feláras körbe tartozó és az evaalanyokra veti ki az import utáni áfát. E vásárlói kör esetén szintén határozattal veti ki a vámhatóság a regisztrációs adóval együtt az áfát, ha új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit vásárolnak más tagállamból. A személygépkocsin kívüli új közlekedési eszköz beszerzésekor az áfát mindenkinek önadózással kell megfizetnie.

A vámhatóság ellenőrzési jogköre

Az Unión belüli termékkereskedelem – a határok lebontásával – csak út közben, fuvarellenőrzés keretében követhető nyomon. A kereskedelmi mennyiségű áru eredetét hitelesen igazoló dokumentumok – fuvarlevél, számla – ellenőrzésére a vámhatóság jogosult. Az ellenőrzés keretében a szállítást végzőtől nyilatkozatot lehet kérni arról is, hogy kinek a javára végzi a szállítást. A más tagállamban nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét is ellenőrizheti a vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön személyszállítási szolgáltatást, és ha igen, akkor eleget tett-e az üzembentartó bejelentkezési kötelezettségének. Mind a fuvarellenőrzésről, mind a személyszállítás ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az állami adóhatósághoz meg kell küldeni.

Információátadás, jogsegély

A tagállamok közötti adóügyi együttműködéssel – adómegállapítási és adóbehajtási jogsegéllyel – kapcsolatos feladatokat – a vámhatóság hatáskörébe tartozó vám és jövedéki adó kivételével – az APEH önálló szervezeti egysége, a Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) látja el. A módosított törvény az információcserére, behajtási jogsegélyre vonatkozó eljárást a közelmúltban változott uniós irányelvekben foglaltakkal összhangban szabályozza.

Kamatkifizetésekről szóló adatszolgáltatás

Az EU-tagállami illetőségű magánszemélyek más tagállamból származó kamatjövedelmének adóztatási szabályai szerint a tagállamoknak a 2005-ös adóévre vonatkozóan 2006-tól tájékoztatniuk kell egymást a kamatkifizetésekről. Ennek érdekében a kifizetőknek és az adatszolgáltatásra kötelezetteknek az adóévet követő év március 20-áig nyomtatványon, elektronikus vagy gépi adathordozón kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak, az összesített adatokat pedig az APEH automatikus információcsere keretében továbbítja majd a többi tagállam adóhatóságához.

Az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezése

Adatot akkor kell szolgáltatni, ha a kamatot magánszemély haszonhúzó kapja, még akkor is, ha azt ún. személyegyesítő társaságon keresztül kapja. (Ilyen adóstátusú társaságot egyébként a magyar adójog nem ismer.)

A kamat meghatározása

Az adatszolgáltatással érintett kamat fogalma tágabb, mint a személyijövedelemadó-törvénybeli kamat fogalma: idetartozik bármely követeléshez kapcsolódó jóváírt vagy kifizetett kamat. Így például kamat az állampapírból, kötvényből, adósságlevélből származó kamat és a hozzájuk kapcsolódó prémium, jutalom, illetve az értékpapírok átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat is. Kamatnak számít az a közvetlen és közvetett kifizetés, amelyet európai befektetési alap a törvény 7. számú melléklete szerinti igazolás alapján európai befektetési alapnak minősülő szervezet, vagy az Unión kívüli kollektív befektetési forma teljesít. Nem tekinthetők azonban kamatnak a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat és a biztosítási szerződésből származó juttatások, továbbá a nyugdíjjövedelmek sem.

Extra forrásadó kivetése

Néhány ország, így Ausztria, Belgium, Luxemburg átmenetileg nem vesz részt az automatikus információcserében, ezért ott a részvételig extra forrásadót vetnek ki a kamatra. (A forrásadó mértéke háromévente progresszíven nő – 15-20-35 százalék.) Mivel nálunk a kamat szja-beli adómértéke 0 százalék, ezért a levont forrásadót be kell számítani, és az adómértékek eltéréséből adódó különbözetet vissza kell téríteni. Ennek érdekében ezek a tagállamok a levont adó 75 százalékát utalják át az APEH devizaszámlájára, majd az összeg beérkezését követő 30 napon belül az adóhatóság 100 százalékra kiegészítve köteles azt – forintban átszámolva – jóváírni a haszonhúzó adószámláján.

Igazolás kiadása

Az állami adóhatóság feladatait – jellemzően – a területi illetékesség szabályai szerint látja el. Ez alól 2005. január 1-jétől kivétel lesz az adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása, amelyet – az illetékességi szabályoktól függetlenül – az APEH bármely elsőfokú területi szerve is kiadhat.

Társasági adó

Filmgyártást támogató adóalap-kedvezmény

2004. április 1-jétől új adóalap-csökkentő kedvezményt lehet alkalmazni a megrendelésre, valamint a nem megrendelésre készülő filmalkotás előállításának támogatása esetén. Ha a támogatott film megrendelésre készül, akkor azon a támogatónak nem kell vagyoni jogot szereznie, míg a nem megrendelésre készülő film előállításának támogatása esetén a támogatás fejében vagyoni jellegű jogot kell szerezni.

Ha az adózó a megrendelésre készülő filmgyártáshoz befektetőként támogatást nyújt, akkor az immateriális dologként nyilvántartott befektetés összegének a felével, de legfeljebb a Magyarországon felmerült közvetlen filmgyártási költségek 10 százalékával csökkentheti az adózás előtti eredményét.

Eredménykorrekciók

Fő szabályként a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással növelni kell az adózás előtti eredményt, ez alól azonban kivétel a nem megrendelésre készülő filmalkotás támogatása. Ugyanis nem kell növelni az adózás előtti eredményt a filmgyártáshoz adott, az eredmény terhére elszámolt támogatással, de legfeljebb a Magyarországon felmerült közvetlen filmgyártási költségek 20 százalékával.

A kedvezmény igénybevételének alapja

A kedvezmény igénybevételéhez mindkét említett esetben szükség van a Filmiroda igazolására. A Filmiroda több támogatónak együtt is legfeljebb a film gyártásához Magyarországon felmerült közvetlen költségek 20 százalékának megfelelő összegről adhat ki igazolást.

A kedvezmény érvényesítésének kizárása

Nem érvényesíthető a kedvezmény akkor, ha olyan film támogatásáról van szó, amely a kiskorúak fejlődését súlyosan kedvezőtlenül befolyásolná, különösen azzal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, tehát a filmalkotás csak felnőttek számára ajánlott.

Filmgyártást támogató adókedvezmény

Mind a megrendelésre készülő, mind pedig a nem megrendelésre készülő filmalkotás támogatása esetén az előbb említett adóalapot érintő kedvezményen túl, attól függetlenül a befektető a támogatás összegéig, de legfeljebb a Magyarországon felmerült közvetlen filmgyártási költségek 20 százalékáig csökkentheti az adóját is vagy a támogatás juttatásának adóévében, vagy az azt követő három adóévben. Ehhez az adókedvezményhez is szükség van a Filmiroda által a már említett módon és feltételekkel kiállított igazolásra.

Elismert költségek

Kedvező változás, hogy – a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségek egyéb szabályaitól függetlenül – nevesítetten elismert költségnek számít a telefonköltség és a cégautó használatával kapcsolatos költség, illetve az ezekkel öszszefüggésben fizetett közteher. E szabály hiányában ugyanis ezekkel a költségekkel csak akkor nem kellene az adóalapot növelni, ha a juttatásban a munkavállaló, a korábbi munkavállaló, most már saját jogú nyugdíjas, valamint a vezető tisztségviselő, a személyesen közreműködő tag, illetve az említett személyek közeli hozzátartozója részesül. A költségelszámolás lehetőségét 2004. január 1-jére visszamenő hatállyal lehet alkalmazni, abban az esetben pedig, ha az adóalany üzleti évet választott, akkor ez a szabály első alkalommal a 2004-ben kezdődő adóévében érvényesíthető.

Személyi jövedelemadó

Nem adózó jövedelmek

Adómentes költségtérítések

Pontosító rendelkezés, hogy a költségtérítés jellegű juttatások közül adómentes a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvényi előírás alapján megillető költségtérítés. Ugyancsak adómentes a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki szerződés mellett az öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték is.

Közösségi tisztségviselői jövedelem adó- és köztehermentessége

Adó- és köztehermentes a közösségi tisztviselők által e jogcímen szerzett jövedelem a személyijövedelemadó-törvény rendelkezése szerint 2003. január 1-je és 2004. május 1-je között. Az Unióhoz történő csatlakozásunkat követően ezt a jövedelmet a közösségi előírások mentesítik.

Külföldi munkáltató alkalmazottja

Uniós előírás, hogy ha egy külföldi munkáltató alkalmazottja nem kiküldöttként dolgozik Magyarországon, automatikusan biztosítottá válik. Ha ilyenkor a külföldi munkáltató a képviseletét ellátó magánszemélynek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos költségeket megelőlegezi, akkor ezt az összeget nem kell bevételként figyelembe venni.

Önkéntes pénztári kedvezmény

Pontosító rendelkezés, ezért 2004. január 1-jére visszamenőleg rendelkezik arról a törvény, hogy egyéb jövedelemnek számít az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett öszszegnek az a része, amely a minimálbér 130 százalékát meghaladja. Ezzel együtt a magánszemély erre az összegre is igénybe veheti az adókedvezményt. A módosítás eredményeként egyértelművé válik az is, hogy 2004-ben sem egyéb jövedelem az önkéntes biztosítópénztár tagjának egyéni számláján a fedezeti alapból történő befektetések hozama, valamint az értékelési különbözet címén jóváírt összeg.

Sulinet kedvezménye

2004. július 1-jétől nemcsak a pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő, valamint a nappali rendszerű iskolai képzésben részt vevő gyermek szülője, hanem minden magánszemély is élhet a Sulinet kedvezményével – bár a kedvezmény igénybevételének feltételrendszere változik.

A kedvezmény feltételrendszere

Ezentúl a kedvezmény a számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzésére fordított összeg 50 százalékára vonatkozik, tehát a másik felét önerőből kell finanszírozni. További megszorítás, hogy nem érvényesíthető adókedvezmény a lízingre, illetve a részletre vagy bérbe vett számítógépre. A lakáscélú hitel adókedvezményéhez hasonlóan ennek a kedvezménynek az igénybevétele is jövedelemkorláthoz kötött. Az adókedvezmény teljes egészében évi 3,4 millió forint bevallott jövedelemig érvényesíthető, 3,4 millió forint és 4 millió forint között a "többletjövedelem" 10 százalékával csökkentett mértékben vehető figyelembe. Az évi 4 millió forint bevallás alá eső jövedelemmel rendelkezők minden egyéb törvényi feltétel megléte esetén sem érvényesíthetik az adókedvezményt. A Sulinet kedvezmény változatlanul legfeljebb évi 60 ezer forinttal csökkenti az adót, amelybe bele kell számítani a felnőttképzési díj után igénybe vett kedvezményt is.

Természetbeni juttatás

Január 1-jére visszamenőlegesen mondja ki a módosítás, hogy természetbeni juttatásként adózik a kifizető által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díjaként átadott termék, szolgáltatás, ha arra nem kell alkalmazni a nyereményre vonatkozó szabályokat. Így például a Balaton átúszásakor jutalomként adott pólók után a juttatónak kell az adót megfizetnie.

Kamatkedvezmény

Nem számít kamatkedvezményből származó jövedelemnek az a követelés, amely az adó, adóelőleg, tb-járulék, családtámogatási ellátás elszámolásával összefüggésben az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezik. Nem vonatkozik ez a szabály a munkáltató által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelyet a megfizetés hónapját követő hatodik hónap elteltével nem számítanak be. Ilyenkor – ha a munkáltató, a bér kifizetője nem számítja fel a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt mértékének megfelelő kamatot – ez a kamat a magánszemély jövedelmének számít. A módosítás 2004. április 26-án lépett hatályba, rendelkezéseit a 2004. adóévben szerzett jövedelemre kell alkalmazni.

Egyéni vállalkozókra vonatkozó módosítások

A vállalkozói kör bővülése

A gyógyszerészeti magántevékenységet folytatók mellett egyéni vállalkozónak minősülnek a falugondnoki tevékenység, a tanyagondnoki tevékenység, vagy a szociális szolgáltatói tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyek is e tevékenységükkel összefüggésben.

Személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolása

A módosítás az év elejére visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte azt a megkötést, amely alapján eddig az egyéni vállalkozók legfeljebb 6 millió forint beszerzési ár után számolhatták el a személygépkocsival kapcsolatos költségeiket. Ez azt jelenti, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után a vállalkozó a cégautóadót megfizeti – ezzel arányosan –, a teljes beszerzési ár után elszámolható az értékcsökkenés és az egyéb költség is.

Adóhatósági adómegállapítás

Az év végi személyi jövedelemadó megállapítása egy újabb formával, az adóhatósági adómegállapítással bővül, amelyet első ízben a 2004. évi jövedelmekre lehet alkalmazni. Az APEH – a magánszemély kérésére – akkor állapítja meg az adót, ha egyébként a magánszemély csak azért nem élhet a munkáltatói adóelszámolással, mert az adóévben több kifizetőtől is származott jövedelme.

Az adóhatósági adómegállapítást kizáró esetek – amelyek egyébként jellemzően megegyeznek a munkáltatói elszámolást kizáró feltételekkel – egy elemmel bővültek április 26-ától. Ha a magánszemély a kifizetőtől olyan bevételt szerez, amely után neki van adóelőleg-fizetési kötelezettsége (például a kifizetőtől természetben kapott juttatás), akkor nem kérheti, hogy adóját az adóhatóság állapítsa meg.

Kamatjövedelem

A 2005. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely a magánszemélynek visszajár. Ezt a szabályt az Ausztriából, Luxemburgból és Belgiumból származó kamatjövedelem esetén kell alkalmazni. Ezek az államok ugyanis az egységes uniós előírástól eltérően – átmenetileg – adót vonnak le a kamatjövedelemből, amelynek 75 százalékát átutalják a magánszemély illetősége szerinti tagállam adóhatóságának. Miután az APEH-hoz átutalt adót 100 százalékra kiegészítve a magánszemély folyószámláján jóvá kell írni, ezért ez az összeg nem számíthat külföldön megfizetett adónak.

Távmunkavégzés költségei

Nem a jogharmonizációs céllal született évközi "salátatörvény", hanem a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény (2004. évi XXVIII. törvény) iktatta be május 1-jétől a magánszemély távmunkavégzéssel kapcsolatos költségeinek elszámolási szabályait. Így a munkaszerződés szerint távmunkát végző a munkáltató által kifizetett bevételével szemben költségként számolhatja el az e tevékenységéhez szükséges és igazolt, 50 ezer forintot meg nem haladó nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadását. Abban az esetben, ha ezek az eszközök az 50 ezer forintot meghaladják, akkor évi 33 százalékos mértékű értékcsökkenési leírással lehet a költséget figyelembe venni. Az amortizációs leírásnál az időarányosítás szabályait is figyelembe kell venni, valamint – az szja-törvény általános szabályai szerint – erről külön nyilvántartást is kell vezetni.

A távmunkavégzés során költségnek számít az internethasználat díja, különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj, valamint a munkavégzési hely bérleti díja, fűtése, világítása és a technológiai energia díja is. Ha a magánszemély lakása és a munkavégzés helye műszakilag nem különül el, akkor ezeket a kiadásokat – a költségre jellemző mértékegységek alapulvételével – arányosan lehet figyelembe venni.

Ezeken a kiadásokon túl a távmunkavégzéssel összefüggő egyéb igazolt költségek csak akkor számolhatók el, ha azok részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteit.

Regisztrációs adó

Az egyéb pénzügyi tárgyú törvényeken kívül a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót felváltó regisztrációs adóról szóló törvény is változott. Május 15-étől az adó mértékét hengerűrtartalomtól és környezeti osztálytól függően 120 ezer forint és 2,7 millió forint között határozták meg. Átmeneti rendelkezésként még a február 1-jétől hatályos – alacsonyabb – kulcs alapján kell megfizetni az adót abban az esetben, ha a személygépkocsit a módosítás kihirdetése (2004. április 30.) előtt rendelték meg. Az alacsonyabb adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az autót a megrendeléstől számított három hónapon belül forgalomba is helyezzék.

Közösségi adószám igénylése A tevékenységüket kezdő vállalkozóknak bejelentkezésük alkalmával kell nyilatkozniuk arról, hogy kívánnak-e kereskedelmi kapcsolatot létesíteni más EU-tagállami adóalannyal, és amennyiben igen, az adóhatóság a közösségi adószámot is megállapítja. A már működő adóalanyok a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint a Közösségen belüli kereskedelmi kapcsolat létesítése előtt igényelhetik a közösségi adószám képzését. Az adózó évközben is bármikor kérheti a közösségi adószám törlését, ezt az adóhatóság a bejelentés napjára visszamenőlegesen teljesíti. A közösségi azonosítót minden, a közösségi kereskedelemmel összefüggő iraton fel kell tüntetni.

 

Összesítő nyilatkozat A Közösségen belüli kereskedelemhez kapcsolódó adókötelezettség ellenőrzésére a tagállamok közötti információs csererendszer szolgál. Az információátadás alapja az összesítő nyilatkozat, amelyet a közösségi adószámmal rendelkező adóalanyoknak negyedévente kell elkészíteniük. Ez tartalmazza a vevő és az eladó közösségi adószáma mellett a negyedévben végzett termékértékesítések és termékbeszerzések összesített adó nélküli ellenértékét forintban kifejezve (ezer forintra kerekítve). Az összesítő nyilatkozatot az erre rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20-áig kell elkészíteni. Nem kell benyújtani akkor, ha az adózó a negyedévben nem értékesített és nem szerzett be terméket más tagállamból. Az összesítő nyilatkozat elkészítésére a speciális – 10 ezer eurós – adóalanyok is kötelezettek, ha az áfát belföldön meg kell fizetniük. Az összesítő nyilatkozat nem tartalmaz adatokat az Unión belül nyújtott vagy igénybe vett szolgáltatásokról, erről ez évben biztosan nem kell adatot szolgáltatni. Az összesítő nyilatkozat – bár nem a bevallás része – a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül, a benyújtás elmulasztása, késedelme szankcionálható.

 

Adóztatást könnyítő rendelkezések Az eddigi szabályok szerint, ha az adózó az adózással összefüggő adatokat elektronikus adathordozón tárolta, akkor azokat egy ellenőrzés során a megjelenítésükhöz szükséges számítástechnikai programmal együtt kellett rendelkezésre bocsátani. A jövőben ilyen esetben a rendelkezésre bocsátás formátumát az adóhatóság teszi közzé, az adózónak ehhez kell majd igazodnia. Továbbra is lehetősége van az adózónak arra, hogy egy jövőben megkötendő szerződésre, vagy más jogügyletre, szerződéstípusra vagy szerződéscsomag-típusra vonatkozóan előzetesen kérje a Pénzügyminisztériumtól az adó feltételes megállapítását. Miután ez az eljárás igen költségigényes, indokolt lehetőséget teremteni arra, hogy a kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható legyen. Az eredményesebb behajtás érdekében az állami adóhatóságnak is lehetősége lesz arra, hogy a magánszemélyek adótartozásának behajtására önálló bírósági végrehajtót vegyen igénybe.

 

Átmeneti szja-rendelkezések 2004-re A 2004. május 11-éig (a módosított törvény kihirdetését követő 15. napig) megkötött lízing-, részletvétel- vagy bérleti szerződés alapján a számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg után még érvényesíthető az adókedvezmény, utoljára azonban a 2006. év összevont adóalapja után. A jövedelemkorlátra vonatkozó szabályok is év közben lépnek hatályba, ezért ebben az adóévben külön ki kell számolni a július 1-je előtt beszerzett számítástechnikai eszközre még a régi szabályok (meghatározott személyi kör, a beszerzés 100 százaléka, jövedelemkorlát figyelmen kívül hagyása) alapján érvényesíthető kedvezmény összegét, majd a július 1-je utáni beszerzésre az ekkortól hatályos szabályok alapján igénybe vehető kedvezmény összegét. Az így megállapított adókedvezmény összesen sem haladhatja meg – a felnőttképzési díjjal együtt – az évi 60 ezer forintot. Ennek megfelelően kell kiállítani az adókedvezményre jogosító igazolást is, sőt az igazolás kiállítójának az adatszolgáltatást is ilyen bontásban kell teljesítenie.

 

Színlelt szerződések adóamnesztiája A módosítást megelőző szabályok szerint, ha egy adóellenőrzés során a revizorok a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, vagy munkaszerződés nélküli foglalkoztatás miatt fizetési kötelezettséget állapítanak meg, akkor ezt az adóhiányt akkor nem kell megfizetni, csak akkor nem hajtható végre, ha az adózó a színlelt szerződés helyett a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokat alkalmazza, és 2004. június 30-ig az alkalmazottat ennek megfelelően biztosítottként bejelenti. A határidő egy újabb törvénymódosítással 2004. június 28-ától egy évvel meghosszabbodott. A foglalkoztatási jogviszony megváltoztatását az "amnesztia" érdekében 2005. július 31-éig kell bejelenteni az ellenőrzést végző adóhatósághoz, ahol a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálják meg. Amennyiben a jogellenes jogviszony az adóellenőrzéstől függetlenül jövő év közepéig megszűnik, akkor ezt a tényt kell bejelenti az APEH-hoz. Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2005. július 1-jét követően folytatják le az adóellenőrzést, és a revízió a munkaszerződés-kötés nélküli, vagy színlelt szerződés alapján történő foglalkoztatással összefüggően mindent rendben talál, erre vonatkozóan a 2005. július 1-jét megelőző időszakot már nem fogja vizsgálni.