A munkaügy és a munkavédelem szétválasztását sürgetik
Megvan az egyensúly a két szakterület között
Bár a szociális partnerek gyakorta bírálják az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget, e bírálatok meggyőződésem szerint túlzóak. Az OMMF ugyanis eleget tesz törvényben foglalt kötelezettségeinek, s emellett lehetőségei szerint megpróbál a munkaadók és a munkavállalók elvárásainak is megfelelni – állítja dr. Dudás Katalin, az OMMF elnökhelyettese. Az OMMF egyébként az idén is az elmúlt években megszokottnak megfelelően végzi ellenőrző tevékenységét. Azaz az eseti feladatok mellett országosan, s előre meghatározott cél- és akcióvizsgálatokat hajt végre. Ez utóbbiak tematikáját – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a megelőző év tapasztalatai, illetve a főfelügyelőséghez beérkező panaszok határozzák meg. Az első félévi adatok azt mutatják, hogy a trendek hasonlóak, mint korábban. Munkabiztonsági szempontból az építőipar és a közlekedés a legveszélyesebb ágazat, míg a munkaügy területén alapvető hiányosság, hogy a munkáltatók nem ismerik vagy rosszul értelmezik a munkaügyi jogszabályokat.
Mint az elnökhelyettes mondta, az OMMF az első fél évben 27 ezer munkáltatót több mint 29 ezer telephelyen ellenőrzött, s a hiányosságok miatt összesen 1,581 milliárd forint – munkavédelmi, munkaügyi, külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetés, szabálysértési – bírságot vetettek ki a felügyelők.
Gyakorta hallható bírálat, hogy az OMMF nem szolgáltat, csak büntet. Mint Dudás Katalin mondta, nyilván a büntetés eszközével élni kell, ám a szolgáltatás fejlesztésére is történtek lépések. Ennek jó példája az ingyenes munkavédelmi információs szolgálat létrehozása, amelynek a feltételeit törvény teremtette meg. A szolgáltatás keretében az ingyenesen hívható számon a társszervekkel – az ÁNTSZ-szel és a Magyar Bányászati Hivatallal – közösen adnak tájékoztatást a szakemberek a munkavédelem különböző témaköreiben – többek között a kockázatértékeléssel kapcsolatos kérdésekre is. Ennek kiemelését azért tartotta fontosnak az elnökhelyettes asszony, mert az első fél évben elvégzett vizsgálat szerint az ellenőrzött 2116 cég 55 százaléka egyáltalán nem rendelkezett e fontos dokumentummal. Ez az arány nagyon komoly figyelmeztetés, hiszen azt mutatja, hogy az érintettek meg sem próbálták betartani a törvényt.
Azzal az észrevétellel kapcsolatban, hogy az OMMF-en belül a két szakterület között nincs meg a kívánatos egyensúly, azt nyilatkozta Dudás Katalin: a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők száma közel azonos, és ez mondható el az ellenőrzések esetében is. A bírságolási gyakorlatot kritizáló megjegyzésekre a hivatal részéről az a válasz, hogy nincs két azonos szituáció, így a helyzeteket, a bírságok összegét nem lehet összehasonlítani. Az összeg megállapításánál számos tényezőt figyelembe kell venni, ezek körét egy idén július 1-jétől hatályos törvény kibővítette. A szempontok közé tartozik a vállalkozás anyagi teherbíró képessége, ami megmutatkozik a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók létszámában is, továbbá szempont, hogy a jogellenes állapot mennyi ideig tartott. Nem mindegy ugyanis, hogy egy megtalált jogsértés több hónapja fennáll vagy csak néhány hete. E nehézségek ellenére megvan a szándék a főfelügyelőségnél, hogy az egységes bírságolásra vonatkozó munkaadói elvárást valamilyen szinten teljesítse. A felügyelőség által összeállított útmutató tesztelése jelenleg is folyik, így az első tapasztalatok összegzése után sor kerülhet ennek közzétételére. Az OMMF az idén is nagy gondot fordít a felügyelők képzésére, szemléletük formálására.
A feketemunkára kellene koncentrálni
A feketemunka a magyar gazdaságban még mindig az egyik olyan visszásság, amelynek kiszűrésére az eddigieknél sokkal nagyobb energiát kellene fordítani – vélekedik Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Ezért a munkaügyi ellenőröknek nagyobb energiát kellene e törvénytelenség visszaszorítására fordítaniuk – mondja. Ehhez viszonyítva az egyéb munkaügyi kérdések – mint a munkaidő, munkabér, szabadság – vizsgálata csak másodlagos lehet. Az elmúlt hetekben egyébként nem érkezett olyan visszajelzés, hogy a munkaügyi ellenőrök vizsgálták volna az úgynevezett színlelt szerződéseket. Ez a pozitív hozzáállást mutatja, hiszen eszerint maradéktalanul betartják azt a korábbi ígéretet, ami az év végéig tartó türelmi időszakra vonatkozik, amikor a büntetés helyett a tanácsadásra helyezik a hangsúlyt. Ez a munkaadók számára megnyugtató. Az MGYOSZ szerint a munkaügyi ellenőrzés fontos és megoldandó problémái közé tartozik, hogy sem az ellenőrzés gyakorlata, sem a szankciók nem egységesek az egyes szabálytalanságok esetében. A tagszervezetektől, cégektől kapott visszajelzések alapján tudható, hogy a bírságolás eltérő lehet az egyes megyékben, azaz ugyanazért a szabálytalanságért más összegű a büntetés például Szabolcsban és más Vas megyében. Ez egyébként nem új jelenség, s a munkaadók – legyenek kicsik vagy nagyok – már jó ideje szorgalmazzák az egyes büntetéstételek közzétételét. Lehessen tudni, hogy ha valaki elkövet valamilyen szabálytalanságot vagy törvénysértést, mekkora büntetésre számíthat. Adott esetben – véli Rolek Ferenc – az összeg ismerete is visszatartó erő lehet. Ez egyébként megoldható lenne, hiszen a tarifák közzététele az OMMF-en múlik. Az MGYOSZ alelnöke úgy véli, két- vagy háromoldalú tárgyalásokon el lehetne dönteni, miképp, milyen részletességgel ismerhetik ezt meg a munkáltatók. Az OMMF-fel kapcsolatban az utóbbi időben gyakorta felmerül, hogy a hatékonyság javítása érdekében szükség lenne a kétféle tevékenységet, a munkaügyi ellenőrzést és a munkavédelmet kettéválasztani. Ez Rolek Ferenc szerint a mai helyzetben – amikor a kormánynak arra kell törekedni, hogy minél jobban lefaragja az állami kiadásokat – nem járható út, bár kétségtelen, hogy a felügyelőség két különböző tevékenységet végez egy hivatal keretében. Az intézmény kettéválasztása a kormányzati szándékokkal ellentétes hatást váltana ki. Inkább a mai adottságok mellett kellene megkeresni azokat a módokat, amelyek által a felügyeleti munka hatékonysága javul. Ennek eszköze lehet egyébként a szolgáltatótevékenységek, például a tanácsadás erősítése – állítja Rolek Ferenc.
Hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség
A következő hónapok egyik fontos feladata – még a költségvetési tárgyalásokkal párhuzamosan –, hogy felgyorsuljon a munkaügyi-munkavédelmi ellenőrzés intézményének szétválasztása. Ebben az ügyben még az ősz első felében döntést kell hozni azért, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésekor már a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) is két intézményben tudjon gondolkodni – vélekedett Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) főtitkára, szocialista parlamenti képviselő. A szakszervezetek fő célja, hogy javuljon az ellenőrzés hatékonysága, a jogszabályok betartása. Ehhez egy új filozófia alapján, egy új szervezetben működő hivatal kellene, amely munkájának ellenőrzésében a szociális partnerek, így a szakszervezetek is szerepet kapnának. E döntés azért is sürgető, hiszen kívánatos lenne a mai létszám, illetve – a korrupció megelőzése érdekében – a bérek emelése is, mindennek pedig komoly költségvetési vonzata van. A munkavállalók szerint 400-500 fős ellenőri gárdával tudná Magyarország elérni a gyengébb európai országok átlagát. Bár lehet, hogy a két szervezet életre hívása, illetve a létszám növelése ellentmond az olcsó közigazgatás elvének, ám hosszabb távon a munkaügyi ellenőrzésre fordított befektetés kamatostól megtérül, s társadalmi hatása messze túlmutat a szervezet keretein – véli Sáling József. Mint a politikus, érdekvédő mondta, az elmúlt években az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkája rossz irányba tolódott el, hiszen előtérbe került a büntetés, s csak másodlagos, esetenként pedig teljesen elvész a szolgáltatás szerepe. A mai szervezet gyenge pontja még az egységes módszertan hiánya, s emiatt a megyei szervezetek eltérő ellenőrzési gyakorlata. A munkaadók számára is fontos lenne a megfelelő egyensúly helyreállítása, a más típusú szemlélet meghonosítása. Kívánatos lenne, hogy az informálás, a tanácsadás és az oktatás funkciója kerüljön előtérbe, s ha ezek teljesültek, akkor kerülhetne sor büntetésre. Ehhez azonban szükség lenne – a szemléletváltás mellett – az együttműködésre a szociális partnerekkel, ami ma szinte teljességgel hiányzik. Az intézményi változáshoz azonban politikai szándék kell, ám erről egyelőre még nem ismert a foglalkoztatási tárca vezetőjének álláspontja, annak ellenére, hogy ezt a nagyobbik kormánypárt választási programja is tartalmazza.
