A települési önkormányzatok kötelezettsége, hogy közszolgáltatást szervezzenek és tartsanak fenn az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére.
A hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a közszolgáltatás díjának részletes szabályait a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, míg a pályázatra, illetve a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó részletes előírásokat a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
A szolgáltatás irányai
A közszolgáltatás kiterjed
- a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék – elhelyezés céljából történő – rendszeres elszállítására;
- a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék – elhelyezés céljából történő – elszállítására, továbbá
- a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére.
A közszolgáltatás a fentieken túlmenően kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére, valamint működtetésére is.
Az önkormányzat rendeletalkotási joga
A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.
A fentiek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg
- a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
- a közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
- a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
- a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
- a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört, valamint
- az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.
Tájékoztatási kötelezettség
A települési önkormányzat a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, valamint a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, a környezetvédelmi felügyelőségnek pedig véleményezésre küldi meg a hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét. A környezetvédelmi felügyelőség harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot a szakmai véleményéről.
| A hulladékkezelés fogalmai |
|---|
|
Hulladék: bármely, az úgynevezett hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
Veszélyes hulladék: a veszélyességi jellemzők jegyzékében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója. Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik. Hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelőberendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a Htv. 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával, például savak vagy lúgok regenerálásával, katalizátorok összetevőinek visszanyerésével stb. – történő felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával –, a Htv. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával, például hulladékégetéssel szárazföldön vagy tengeren, a talaj felszínére vagy a talajba történő lerakással stb. Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében. Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén. Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is. Előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése. Forgalmazó: a terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet. |
Hulladékkezelési közszolgáltatási díj
Önkormányzati rendeletben kell meghatározni
- a közszolgáltatás díját (az elvégzett közszolgáltatással arányosan),
- a közszolgáltatás jellegét,
- a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,
- a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket – beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, az annak ellátásához szükséges beruházások költségeit –, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelőlétesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit.
A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának főbb szabályai
Az önkormányzati rendelet külön-külön határozza meg az önkormányzat által szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. A települési hulladék kezelésére irányuló díj megállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyére, a díjfizetési feltételekre és módokra.
A közszolgáltatásnak az önkormányzat rendeletében meghatározott díja a szolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértéke. A díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.
A települési hulladék kezelésének díját az önkormányzat a következő díjfizetési időszakra állapítja meg. A díjfizetési időszakot – amely legalább egy év – és annak kezdetét az önkormányzat rendeletben határozza meg. Az önkormányzat és a szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben úgy is megállapodhatnak egymással, hogy az önkormányzat a közszolgáltatás díját egy díjfizetési időszaknál hosszabb, de meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig állapítja meg.
A települési hulladék kezelésére irányuló szolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg. A díj meghatározásakor annak részeként átalányjellegű díjelem, illetve a díj meghatározására kiható vélelem csak a közszolgáltatás jellegével összefüggésben – az azt igénybe vevők jogainak és érdekeinek figyelembevételével –, kivételesen alkalmazható.
A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy biztosítsa a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetét, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülését, és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a szolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hatékony hulladékgazdálkodásra.
A közszolgáltatási díj megállapítása – a díj kiszámítására vonatkozó előírások alapján – általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételek a következők:
- a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve
- az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja, míg
- a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a folyékony hulladék egységnyi térfogatának szippantási díja.
A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata.
A díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén az önkormányzat árrendeletének részletesen kell tartalmaznia a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet.
Az üdülőingatlan-tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját, az előzőekben foglaltak figyelembevételével – tekintettel a település jellegére – az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani.
Díjhátralék
A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék úgynevezett adók módjára behajtható köztartozás. Ennek megfelelően a díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.
A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a települési önkormányzattól igényelheti a díjhátralékot.
A szabályosan benyújtott igénylés alapján a települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. Amennyiben a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül a díjhátralékot megtéríti a közszolgáltató részére.
A közszolgáltató
A települési hulladékkezelési szolgáltatást ellátó közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – az önkormányzati rendeletben előírt módon
- a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg
- a települési hulladék kezelése,
- a kezelőlétesítmény üzemeltetése, valamint
- a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.
A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.
Jogosultság a közszolgáltatás teljesítésére
Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki
- biztosítani tudja a közszolgáltatásnak azokat a – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a szolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;
- a végzendő hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik;
- igazolja megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét és
- az előzőekben meghatározott feltételek, illetőleg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.
Pályázat
A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására nyilvános pályázatot hirdet meg.
A pályázat eredménytelensége esetén a pályázatot 6 hónapon belül ismételten meg kell hirdetni. A közszolgáltatási szerződés megkötéséig a közszolgáltatás ellátásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
Közszolgáltatási szerződés
A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a szolgáltatás teljesítése érdekében – a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek és kötelezéseknek, valamint a szolgáltató ajánlatának megfelelően – szabályozza az önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat.
A fenti cél elérése érdekében a települési önkormányzat képviselő-testülete a pályázat nyertesével (nyerteseivel) szerződést köt a közszolgáltatás ellátására.
A szerződést a települési hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni, míg a kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, továbbá a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt.
A szolgáltatási szerződést az önkormányzat képviselő-testületének az eredményhirdetést követő 30 napon belül kell megkötnie a pályázat nyertesével.
A szerződés tartalma
A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell
- a közszolgáltatás megnevezését,
- a közszolgáltatás teljesítésének területi kiterjedését és
- annak a ténynek a rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését.
A szerződésben az önkormányzat kötelességeként kell meghatározni
- a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását,
- a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítését,
- a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítését,
- a települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló helyek és létesítmények kijelölését, továbbá
- a közszolgáltató – a közszolgáltatás azonos elemére több vállalkozás együttes pályázatának nyertessége esetén: a közszolgáltatók – kizárólagos szolgáltatási jogának biztosítását.
A szerződésben a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni
- a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását,
- a szolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését,
- a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítását, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazását,
- a szolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások és karbantartások elvégzését,
- a szolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanítására a települési önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételét,
- a közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól szóló, a települési önkormányzat képviselő-testületével szembeni, legalább évenkénti egyszeri tájékoztatás kötelezettségét,
- a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítését és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetését,
- a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetését, valamint
- a fogyasztói panaszok és észrevételek elintézési rendjének megállapítását.
A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit, illetve amennyiben az önkormányzat a finanszírozásban is kötelezettséget vállal, úgy a kötelezettség teljesítésének feltételeit és biztosítékait is.
A közszolgáltatási szerződés – a fentieken túlmenően – tartalmazza
- a közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó módszer leírását,
- a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és
- a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást, emellett
- a közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell az igazolt díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárás szabályait is.
Végül a szerződés tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett a pályázati kiírásban meghatározott közreműködőt vagy teljesítési segédet vehet igénybe a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére. A közszolgáltató közreműködőért vagy teljesítési segédért való felelősségét a közszolgáltatási szerződésben nem lehet korlátozni.
A szerződés módosítása
Az önkormányzat képviselő-testülete és a közszolgáltató egybehangzó akarattal akkor módosíthatja a közszolgáltatási szerződés jogszabályban meg nem határozott tartalmi elemeit, ha az a pályázati kiírástól nem eredményez érdemi eltérést. Amennyiben pedig a szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az valamelyik szerződő fél lényeges és jogos érdekeit sérti, a szerződő felek egybehangzó akarattal a szerződést módosíthatják.
A szerződés megszűnése
A közszolgáltatási szerződés megszűnik
- a benne meghatározott időtartam lejártával,
- a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- azokban az esetekben, amikor az önkormányzat saját vagy a szomszédos, avagy az egymáshoz közeli önkormányzatokkal közös, legalább többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet hoz (hoznak) létre a közszolgáltatás ellátására a többségi önkormányzati tulajdon megszűnése miatt, a megszűnéstől számított 6. hónap utolsó napján,
- elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg, illetve ha a szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a tartalmi elemeket úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdeket jelentős mértékben sérti, valamint
- az önkormányzat általi felmondással abban az esetben, ha a közszolgáltató a szolgáltatás ellátása során a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat vagy hatósági előírásokat súlyosan megsértette, és a jogsértés tényét bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította, illetve amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette,
- a közszolgáltató felmondásával, ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.
A szerződés felmondási ideje legalább 6 hónap. A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
Költségelszámolás
A közszolgáltató évente részletes költségelszámolást készít, és azt benyújtja a települési önkormányzathoz. A közszolgáltató a közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységeket is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. Ilyen esetben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó, más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és nem lehet azokat a közszolgáltatás díjából finanszírozni.
| A hulladékgazdálkodás alapelvei |
|---|
|
Megelőzés: az úgynevezett integrált szennyezésmegelőzés elve alapján a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében.
Elővigyázatosság: a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. Gyártói felelősség: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Megosztott felelősség: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében. Elvárható felelős gondosság: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen. Az elérhető legjobb eljárás: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére. A szennyező fizet: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. Közelség: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – kizárólag a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben van lehetőség. Regionalitás: a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni. Önellátás: országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével – a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni. Fokozatosság: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni. Példamutatás: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit. Költséghatékonyság: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. |
