Írásunkban ismertetjük a közigazgatási határozatokkal kapcsolatos általános jogorvoslatokat, a határozatok bírósági felülvizsgálatának szabályait, valamint kitérünk az emberek nagy többségét érintő államigazgatási eljárások speciális jogorvoslati rendelkezéseire is.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) valamennyi közigazgatási (hatósági) eljárásra, eljárási cselekményre, így természetesen a jogorvoslatra is tartalmaz általános érvényű szabályokat. Amennyiben az egyes államigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Áe.-től eltérően rendelkeznek, úgy az adott jogviszonyban azokat kell alkalmazni.
A közigazgatási határozat
A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárási kérdésekben határozatot hoz.
A határozatnak tartalmaznia kell
- az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését,
- a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást,
- az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta,
- a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és a közigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.
Amennyiben a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. A határozatban engedélyezni lehet a részletekben történő teljesítést is.
A határozat közlése
A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelen levő ügyféllel azonban – ha jogszabály nem zárja ki – kihirdetéssel is közölhető a döntés. Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében azonban lehetőség van arra is, hogy a határozatot valamilyen távközlési eszközzel közöljék. A közlés időpontját az iratra fel kell jegyezni.
A határozat közlésének napja az a nap, amelyen a határozatot kézbesítették, kihirdették, távközlési eszköz útján közölték, a közszemlére tett iratot bevették. Lényeges, hogy a közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni.
A határozat kijavítása és kiegészítése
A közigazgatási szerv név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén – a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után – kijavíthatja vagy kicserélheti a határozatot. A közigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon közölni kell az ügyféllel.
Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
| Jogorvoslat a földhivatali eljárásban |
|---|
|
Fellebbezés
A körzeti földhivatal (Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala) határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Ebből a szabályból látható, hogy az első fokú határozatok elleni fellebbezés benyújtási határideje az általános szabályok szerinti 15 napos határidőtől eltérő, annak kétszerese. Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést. A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának meghozataláig vissza lehet vonni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezésre jogosult különösen
A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha a kérelmező annak benyújtásával egyidejűleg pótolja a határozatban megjelölt hiányosságokat is. Abban az esetben, ha a felettes (megyei) földhivatal elrendelte az új eljárást, ezt a fellebbezővel – az erre irányuló határozat megküldésének mellőzésével – három napon belül külön közli. A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja. Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a körzeti földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; erről az érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti. Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad, és az első fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a körzeti földhivatal új határozatot hoz a másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésről (átvezetésről). Az új határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kézbesítik. Az új határozat ellen kizárt a fellebbezés. Bírósági felülvizsgálat A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be, akinek jogát a határozat sérti. A jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen az ügyész közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő. A bíróság felülvizsgálata iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Az az érdekelt azonban, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését, és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A harmincnapos határidő elmulasztása miatt a Polgári Perrendtartás szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. A bejegyzéstől számított egy év elteltével azonban igazolásnak nincs helye. A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott keresetre indult bírósági eljárásra a Pp.-nek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy
Amennyiben a bíróság elutasítja a keresetet, a körzeti földhivatal törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, amelyről a kérelmezőt külön nem értesíti. Ha azonban a bíróság új eljárást rendelt el, a körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a kereset benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket) is. A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot. Törlési és kiigazítási perek A földhivatali határozatok elleni bírósági eljárások külön csoportját képezik az úgynevezett törlési és kiigazítási perek, amelyek értelemszerűen valamilyen földhivatali bejegyzés – vélt, illetve valós – hibája, pontatlansága miatt indulnak. A fentieknek megfelelően keresettel kérheti a bíróságtól
Keresetindításnak az utóbbi két esetben akkor van helye, ha
Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a pert – azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól – addig lehet megindítani, amíg helye van a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának. Azzal szemben pedig, aki a további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. Ha kézbesítés nem történt, a bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlés iránti keresetet benyújtani. |
A határozat módosítása és visszavonása
Amennyiben a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja. A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért. Ennek azonban az a feltétele, hogy az adott ügyben ne szerepeljen ellenérdekű ügyfél.
A határozat módosítására vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, mégpedig a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A közigazgatási szervek mellett a szakhatóságoknak is joguk van arra, hogy a korábban már megadott hozzájárulásukat – az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig – módosítsák vagy visszavonják.
Nincs lehetőség a határozat visszavonására, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
Fellebbezés
Az ügyfél fellebbezhet az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen. E jog megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést valamely jogszabály megengedi. A bírságot kiszabó határozat ellen minden esetben külön fellebbezésnek van helye.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül lemondhat a fellebbezésről. Ilyenkor a határozat a lemondással egyidejűleg jogerőssé válik.
A fellebbezésnek halasztó hatálya van a határozat végrehajtására, kivéve ha a közigazgatási szerv elrendelte a határozat azonnali végrehajtását. A közigazgatási hatóság abban az esetben rendelheti el határozatának azonnali végrehajtását, ha
- életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,
- a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, továbbá ha
- törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi.
Az azonnali végrehajthatóságról az érdemi határozatban kell rendelkezni, s a döntést külön meg kell indokolni.
Az Áe. szerint nincs helye fellebbezésnek, ha
- első fokon a kormány vagy a kormány tagja járt el, vagy ha
- az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni (például a menekültügyekben hozott határozatok esetében).
A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
A fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz, és ennek keretében mind a fellebbezéssel megtámadott határozatot, mind pedig az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázására van szükség – a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, de a tényállást – az esetleg szükséges bizonyítékok felvételét (beszerzését) követően – maga is kiegészítheti.
A fellebbezési eljárás során hozott határozatot kézbesíteni kell a fellebbezőnek és mindazoknak, akikkel az első fokú határozatot közölték. A másodfokú határozatot az első fokon eljárt közigazgatási szerv útján, írásban közlik.
| Jogorvoslati illeték |
|---|
|
Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha az illetéktörvény melléklete nem tartalmaz eltérő szabályt, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Eltérő szabályt tartalmaz az illetéktörvény melléklete például az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés illetékére, amely 4000 forint. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
A felügyeleti intézkedésre irányuló kérelem illetéke 7000 forint. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, valamint adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 10 000 forint. A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén – az illetéktörvény külön rendelkezése értelmében – az illeték mértéke 6000 forint. A fentiek irányadók a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati kérelem illetékére is. Abban az esetben, ha a határozat adó-, illeték-, valamint adójellegű kötelezettséget, továbbá társadalombiztosítási járulék-, avagy vámkötelezettséget ír elő, és az azzal érintett fél a határozat felülvizsgálatát kéri, úgy a kereseti illeték mértéke az általános rendelkezések szerinti 6 százalék. Az illeték alapja – azaz a per tárgyának értéke – a vitatott megállapítás összege, amelybe az előírt pótlékok, bírságok és egyéb járulékok összege nem számítható be. Illetékfeljegyzési jog A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban a felperest jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami a gyakorlatban annyit jelent – mint azt az előzőekben már említettük –, hogy az illetéket a felperesnek csak pervesztessége esetén kell megfizetnie, tehát akkor, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a közigazgatási hatóság határozata a keresettel érintett körben mindenben megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, és ennek következtében a keresetet elutasítja. A felperes pernyertessége esetén az úgynevezett feljegyzett illetéket az állam viseli, tekintettel arra, hogy az illetéktörvény szerint a közigazgatási szervek – mint költségvetési szervek – illetékmentesek. |
Felügyeleti intézkedés
Ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv megváltoztathatja vagy megsemmisítheti a határozatot, illetve új eljárásra utasíthatja az ügyben eljárt közigazgatási szervet. Ez a jogkör illeti meg a felettes közigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság – a felettes szerve útján – tizenöt napon belül azt sérelmezi, hogy a döntésnél figyelmen kívül hagyták a hozzájárulását.
Nincs lehetőség a határozat megváltoztatására, illetve megsemmisítésére, ha
- a határozatot a bíróság már felülvizsgálta,
- a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
- a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt, valamint ha
- azt jogszabály kizárja, avagy feltételhez köti.
Ha az Alkotmánybíróság úgy adott helyt az alkotmányjogi panasznak, hogy visszamenőlegesen is kizárta az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alkalmazhatóságát, és az ügyben az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye, a felettes államigazgatási szerv az államigazgatási szerv határozatát megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. Ilyenkor a határozat megváltoztatására, illetőleg megsemmisítésére akkor is van lehetőség, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, vagy a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt. A felettes államigazgatási szerv – az Alkotmánybíróság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – ebben az esetben hivatalból jár el.
Előfordulhat, hogy az ügyben eljárt szervnek nincs felettes szerve. Ilyenkor a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.
Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. A kereset benyújtásának feltétele, hogy az ügyfél az államigazgatási eljárásban kimerítse a fellebbezési jogát, illetve hogy a jogszabály a fellebbezést az adott ügyben kizárja.
A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a határozat végrehajtására, kivéve ha az azonnali végrehajtást is elrendelték. A keresetlevélben megtámadott határozat végrehajtásának a felfüggesztését is kérni lehet.
Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha
- azt törvény kizárja,
- ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
- ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni.
Nincs helye felülvizsgálatnak
- az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,
- a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező, továbbá
- a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,
- a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező,
- a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve
- az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott közigazgatási határozattal szemben.
A bíróság a jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi az államigazgatási határozatot és – szükség szerint – új eljárásra kötelezi a közigazgatási szervet. Törvény úgy is rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja. (Ilyen, a bíróság által megváltoztatható határozat például az adóhatóság jogerős határozata, valamint a kisajátítási ügyben hozott államigazgatási döntés is.)
A bíróság döntése köti a közigazgatási hatóságot, ami annyit jelent, hogy a határozat (ítélet) tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során figyelembe kell vennie. Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.
Felülvizsgálható határozatok
A bírósági felülvizsgálat szempontjából közigazgatási határozatnak tekintjük
- az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben hozott határozatát,
- a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozatát, belső szabályzatát, illetve egyéb döntését, továbbá
- más szervnek azt a határozatát, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli el.
A peres felek
A közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérheti, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló határozat érinti. Az alperes az a közigazgatási hatóság, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a felperes nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította a pert. Ilyenkor a perben lehetősége van a másodfokú közigazgatási szerv perbe vonására, ez azonban nem kötelező. Abban az esetben, ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél perbe vonható hatóság megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik bíróságnál előterjesztheti. Kérelemhez csatolnia kell a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetlevelet.
A keresetlevél benyújtása
A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az előzőek szerinti illetékes bíróságnál kell benyújtani, mégpedig a keresettel érintett határozat közlésétől számított harminc napon belül.
Amennyiben a felperes a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be, köteles csatolni a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eredeti példányát vagy másolatát, feltéve hogy azt a részére kézbesítették. Nem kell csatolni a közigazgatási határozatot, ha az arra vonatkozó adatokat a keresetlevél tartalmazza.
Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem
A keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését is kérheti a felperes. Az ilyen kérelemről a bíróság nyolc napon belül határoz. (A határozat végrehajtásának felfüggesztése a peres eljárásban bármikor kérhető.)
A perindítási határidő elmulasztása
A keresetindítási határidő elmulasztása nem szünteti meg a perlési jogosultságot. A fél ugyanis igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott határidőt követő tizenöt napon belül. Ezzel függ össze, hogy a közigazgatási szerv nem utasíthatja el a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani még akkor is, ha a felperes nem terjesztett elő egyidejűleg igazolási kérelmet.
A bíróság érdemi döntése
Az általános szabály szerint a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és – szükség esetén – új eljárásra kötelezi a közigazgatási határozatot hozó szervet.
Megváltoztatható határozatok
A bíróságnak azonban lehetősége van a közigazgatási határozat megváltoztatására
- az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,
- a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
- a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,
- az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,
- a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,
- az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,
- a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,
- a kisajátítási ügyben hozott,
- a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,
- a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,
- az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogva tartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint
- a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,
- a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,
- lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá
- egyéb esetekben, ha a megváltoztatásra törvény lehetőséget ad.
Fellebbezés
A bíróság ítélete ellen – a jelenleg hatályos szabályok szerint – nincs helye fellebbezésnek, kivéve ha
- a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed és
- a bíróságnak lehetősége van a törvény alapján arra, hogy ezt a határozatot megváltoztassa.
Felülvizsgálati kérelem és perújítás
A Legfelsőbb Bíróság soron kívül jár el, ha a felülvizsgálati kérelmet olyan közigazgatási perben hozott jogerős ítélet ellen nyújtják be, amely a peres felet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi.
Abban az esetben, ha a jogerős határozat ellen a felperes vagy az alperes perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően – ha a bíróság a határozatot megváltoztatta – a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően tovább folytatja, vagy megszünteti a közigazgatási eljárást.
| Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban |
|---|
|
Határozat módosítása, visszavonása
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja. A fentiek szerinti, az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha
Felügyeleti intézkedés A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy a hatóság jogszabálysértő módon nem hozott határozatot. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az utólagos adómegállapítás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot
A felettes adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, ha
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének utasítására a hivatal elvégzi az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének ellenőrzését, mely a helyszínen is lefolytatható. Ez az úgynevezett felülellenőrzés, amelyre akkor is lehetőség van, ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert. Amennyiben az adóhatóság a fentiek szerinti ellenőrzést végez, úgy az ellenőrzés során szükséges hatósági intézkedést felügyeleti intézkedésként teszi meg. Bírósági felülvizsgálat Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság – az adózó kérelmére – jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül – a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével – minden, az adókötelezettséget, azaz a bejelentési, a nyilatkozattételi, az adómegállapítási (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása), a bevallási, az adó- és adóelőleg-fizetési, a bizonylatkiállítási és -megőrzési, a nyilvántartás-vezetési (könyvvezetési), az adatszolgáltatási, az adólevonási, továbbá az adóbeszedési kötelezettséget érintő, valamint az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti, ami annyit jelent, hogy az adóhatóság másodfokú, jogerős határozata akkor is végrehajtható, ha az érdekelt azt keresettel támadta meg a bíróság előtt. A bíróság az adózó kérelmére – amennyiben azt megalapozottnak találja – végzéssel határoz a végrehajtás felfüggesztéséről. |
