Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, ez önmagában nem jelenti, hogy a munkaügyi központ munkanélküli státusba is veszi. Cikkünk összefoglalja, mit kell tennie a munka nélkül maradó dolgozónak ahhoz, hogy munkanélküli" lehessen.
A munkanélküliek ellátását szabályozó törvény 1991. március 1-jén lépett hatályba, felváltva az addig alacsonyabb szintű jogszabállyal rendezett szabályrendszert. Ez a törvény mai napig hatályban van, természetesen az eltelt 10 év alatt sok változáson ment keresztül.
Ahhoz, hogy a munkaügyi hatóság munkanélküli-járadékra való jogosultságot állapítson meg, mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy melyik munkaerő-piaci szervnek van hatásköre, illetékessége az ügyben. 1997. január 1-jétől megváltozott a munkaerő-piaci szervezetet érintő hatásköri szabály. Ettől az időponttól a megyei (fővárosi) munkaügyi központok kirendeltségei kapták meg – többek között – a munkanélküli-ellátások ügyintézésére vonatkozó hatósági feladatokat. Ez azt jelenti, hogy I. fokú közigazgatási hatóságként jár el a kirendeltség, és ebben a jogkörében I. fokú államigazgatási határozattal állapítja meg a munkanélküli-járadékra való jogosultságot, a járadék mértékét, valamint a folyósítás kezdő és befejező időpontját. Ha a munkanélküli-járadék folyósításának nincsenek meg a törvényi feltételei, el kell utasítani az igényt.
Az Alkotmány garantálja a jogorvoslathoz való jogot, amit az eljárási törvény is részletesen tartalmaz, így természetesen fellebbezni lehet a határozatok ellen. A II. fokú hatósági jogkört a megyei (fővárosi) munkaügyi központ központi szervezeti egysége gyakorolja.
A munkaügyi kirendeltségi hálózat lefedi az egész országot, így bárki bárhonnan könnyen elérheti a lakhelyéhez legközelebbi munkaügyi kirendeltséget. A fővárosban 11 kirendeltség működik, általában 2-3 kerület tartozik egy kirendeltséghez, és csak a legnagyobb kerületekben működik külön kirendeltség.
A Munkaerő-piaci Alap, mint elkülönített pénzalap, azt a célt szolgálja, hogy az ott képződött pénzösszeg fedezetet nyújtson a munkanélküli-járadék és más ellátás finanszírozásához. A központi alapot decentralizáltan osztják el, tehát a 19 megye és a főváros kezeli önállóan a részére lebontott pénzösszeget, amelyet további leosztás után az egyes kirendeltségek saját hatáskörben kezelnek.
Nyilvántartásba vétel
A munkanélküli státusba vételnek első feltétele, hogy a munkaügyi központ kirendeltsége felvegye a nyilvántartásába a jelentkezőt. Ha tehát valakinek például január 1-jével megszűnik a munkaviszonya, de csak április 1-jén jelentkezik az illetékes munkaügyi kirendeltségen, 3 hónapig hivatalosan nem minősíthető munkanélkülinek, annak ellenére, hogy addig semmilyen munkaviszonnyal, illetve keresőtevékenységgel nem rendelkezett. Célszerű minél előbb jelentkezni a munkaügyi kirendeltségen, mert ennek lényeges jogi következményei vannak. A munkanélküli-járadékra való jogosultságot, illetve annak időtartamát ugyanis a munkanélkülivé válást – vagyis a kirendeltségen történő jelentkezést – megelőző időszakban keletkezett munkaviszonyban töltött idő tartamának függvényében lehet megállapítani.
200 napos munkaviszony
A jelentkezéskor azt is vizsgálni kell, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül rendelkezett-e legalább 200 nap munkaviszonyban töltött idővel. Az említett példánál maradva, ha április 1-jén jelentkezik a munkanélküli, az ettől visszaszámított 4 év a vizsgálandó időszak. Ez ugyan elég hosszú idő ahhoz, hogy legalább 200 nap munkaviszonyban töltött idő összejöjjön, de előfordulhat olyan eset is, amikor csak alkalmi és egyéb, hosszabb-rövidebb időtartamokból tevődik össze a 200 nap, amelyet rövidít a példabeli 3 havi kiesés.
Keresőtevékenység
A munkanélküli státus további feltétele, hogy a munkanélküli semmilyen keresőtevékenységet ne folytasson. Ha ugyanis a munkanélküli valamilyen keresőtevékenységgel rendelkezik, ez kizárja, hogy munkanélküliként regisztrálni lehessen a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában.
Vállalkozás
1998. január 1-je óta keresőtevékenységet jelent – így kizáró feltétel – az is, ha a jelentkező vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, függetlenül attól, hogy egyáltalán van-e valamilyen árbevétele, illetve jövedelme. Ugyancsak keresőtevékenységnek minősül, ha a munkanélküli valamilyen gazdasági társaság személyes közreműködésre jogosult, avagy köteles tagja, ahol ugyancsak közömbös, hogy e tevékenységből származott-e jövedelme.
Tiszteletdíj
Keresőtevékenységet jelent az is, ha a munkanélküli tiszteletdíjban részesül (ilyen például a képviselői tiszteletdíj), kivéve ha a tiszteletdíj nem haladja meg az érvényes minimálbér 30 százalékát. 2000-ben a minimálbér 25 500 forint volt, amelynek 30 százaléka mindössze 7650 forint/hó.
Őstermelő
Keresőtevékenységnek minősül, ha a munkanélküli őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, de csak abban az esetben, ha a bevétele meghaladja a személyi jövedelemadó szabályai szerinti jövedelemhatárt. Ez 2000-ben évi 250 000 forint volt.
Egyéb ellátás
Lényeges szempont továbbá a munkanélküli státus megállapításához az is, hogy a jelentkező munkaviszonyt tudjon létesíteni. Ha ugyanis rokkantság, vagy más ok miatt nem rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, nem közvetíthető ki a munkaerőt igénylő részére. De ugyanez a helyzet például akkor is, ha valamilyen rendszeres szociális ellátásban (gyed, gyes) részesül a munkanélküli.
A nyilvántartásba vétel feltétele továbbá, hogy a munkanélküli ne legyen jogosult öregségi és más egyéb nyugdíjra, és táppénzben se részesüljön.
Tanulás
A munkanélküli-járadék folyósításának feltétele, hogy a munkanélkülinek jelentkező személy ne folytasson tanulmányokat valamely oktatási intézmény nappali tagozatán, mert ez is kizárja a rendszeres és folyamatos munkavégzést.
Megfelelő munkahely
A munkanélküli-járadékra akkor jogosult a jelentkező, a munkaügyi központ a nyilvántartási rendszere alapján nem tudott felajánlani részére a szakképzettségének megfelelő munkahelyet. Ha van megfelelő munkahely, a munkanélkülinek fel kell vennie a kapcsolatot a leendő munkáltatójával.
Képzettségi szint
A munkahelyet akkor lehet kiközvetíteni, ha az megfelel mindenekelőtt a munkanélküli képzettségi szintjének. Ez főként a középfokú iskolai végzettség esetén döntő szempont, mert ezzel a végzettséggel például minden egyszerű adminisztratív irodai munka ellátható. Más a helyzet a magasabb iskolai végzettség esetén, ahol természetesen nem elegendő önmagában általában a felsőfokú végzettség (például mérnöki munkakörbe nem lehet orvosi diplomával kiközvetíteni valakit). Akkor is megfelelőnek kell tekinteni a felajánlott munkahelyet, ha az adott munkakörre csak hasonló szakképzettséggel rendelkezik a munkanélküli. Ilyen például, ha bútorasztalos szakképzettséggel rendelkező munkanélkülinek ajánlanak fel épületasztalos-szakmát. Itt azonban törvényi előírás, hogy a szükséges képzési lehetőséget is figyelembe kell venni, mert e nélkül ez a munkahely sem megfelelő. A jogszabály alapján csak akkor megfelelő a hasonló szakképzettséget igénylő munkahely, ha a munkanélküli korábban legalább 6 hónapon át ugyanolyan munkakört töltött be.
Egészségügyi alkalmasság
Megfelelő a felajánlott munkahely, ha a munkanélküli egészségi állapota alapján alkalmas a munkavégzésre. Ezt a munkaviszony létesítése előtti munkaalkalmassági orvosi igazolással kell igazolni.
Jövedelem
A felajánlott munkahely kiválasztásánál az sem közömbös, hogy milyen kereseti lehetőség kínálkozik a jövendő munkahelyen. Megfelelőnek akkor lehet tekinteni a munkahelyet, ha az ott várható kereset eléri a megállapítandó munkanélküli-járadék összegét. Amennyiben a munkanélküli-járadék összege esetleg alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabérnél, akkor a felajánlott keresetnek el kell érnie legalább a kötelező minimálbér összegét, amely jelenleg 40 000 forint.
Megközelíthetőség
A törvény figyelemmel van továbbá a felajánlott munkahely megközelíthetőségére is. E tekintetben akkor megfelelő a munkahely, ha a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a 3 órát, 10 éven aluli gyermekét nevelő nő és 10 éven aluli gyermekét egyedül nevelő férfi esetén a 2 órát. Az oda-vissza út a 2 órát nem haladhatja meg a megváltozott munkaképességű személyek esetén sem. Ezek az időtartamok kizárólag a tömegközlekedési eszköz menetidejére vonatkoznak, tehát taxi, személyautó, kerékpár stb. nem vehetők figyelembe.
Munkaviszony
A felajánlott munkahely csak akkor megfelelő, ha a foglalkoztatás munkaviszonyban történik. Nem vehető tehát figyelembe a vállalkozási, megbízási vagy egyéb jogviszony.
Együttműködés
A munkanélküli-járadék megállapítására csak a fentebb leírt feltételek együttes fennállásakor van lehetőség. A munkanélküli-járadék folyósítása azonban megszüntethető, ha a munkanélküli az elhelyezkedése érdekében nem működik együtt a munkaügyi központtal. A munkanélkülit ilyen együttműködési kötelezettség terheli a járadék folyósításának teljes időtartama alatt. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi kirendeltség által meghatározott időpontokban köteles megjelenni a munkaügyi központban, amelyet az e célra rendszeresített munkanélküliek kiskönyvében igazolnak. A megjelenéskor a munkanélkülinek be kell számolnia, hogy mit tett a megfelelő munkahely felkutatása érdekében. Az együttműködési kötelezettség keretébe tartozik a felajánlott megfelelő munkahelyen munkaviszony létesítése, és adott esetben a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőség elfogadása.
A járadék folyósítása
A munkanélküli a munkanélkülivé válást, tehát a kirendeltségen történő regisztrálást követő naptári naptól válik jogosulttá a járadék folyósítására. Ha a korábbi munkáltató rendes felmondással, vagy rendkívüli felmondással szüntette meg a munkaviszonyt, csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható a járadék. Ha tehát például január 1-jén szűnik meg a munkaviszony, csak március 1-jétől lehet megkezdeni a folyósítást, függetlenül attól, hogy ez alatt az idő alatt mikor jelentkezett be munkanélküliként az érintett személy a kirendeltségen. Ez a 90 nap természetesen nem csökkenti a járadékfolyósítás teljes időtartamát, mert azt ennyi idővel tovább kell folyósítani.
