Szeptemberi lapszámunkban megismerhettük a bankpiac szereplőit és az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat. Tekintve, hogy a pénzpiac és a tőkepiac működése szoros összefüggéseket rejt, nélkülözhetetlennek mutatkozik egyre fejlődő tőkepiacunk szereplőinek és az általuk kínált befektetési szolgáltatási tevékenységeknek rövid bemutatása is.
Az értékpapírtörvény
Szakértői vélemények szerint egy ország gazdasági fejlettségi szintje elsősorban a befektetők biztonságán, a tőkepiaci mechanizmusok működésén, valamint az annak kereteit meghatározó szabályozáson keresztül jellemezhető. A pénzpiac szabályozásához hasonlóan a tőkepiac fejlődésének is két nagy horderejű törvény képezi a mérföldköveit. Az 1990. évi VI. törvény volt az első átfogó jogszabály, amely lehetőséget teremtett befektetési vállalkozások létrehozására, értékpapírok forgalomba hozatalára és forgalmazására, értékpapír-felügyeleti rendszer és értékpapírtőzsde kialakítására. Ezt a regulát váltotta fel 1997. január 1-jétől az alkalmazás ötévi gyakorlati tapasztalatait, tőkepiaci tanulságait magában foglaló, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (Épt.), mely új intézmények bevezetésével, a meglévők tökéletesítésével magasabbra emelte a tőkepiaci szabályozás színvonalát.
Az értékpapírjog fejlődésének bizonyítékaként értékelhető, hogy a jelenleg hatályos törvény szakított a korábbi intézményi szabályozás elvével, s immáron nem a szervezeteken, hanem a tételesen felsorolt tevékenységeken – befektetési szolgáltatásokon – alapul az egységes szabályozási rendszer, illetve hogy a befektetési szolgáltatási, illetve a kiegészítő tevékenységek elnevezése megfelel az Európai Unióban meghonosodott és a tagállamok között kölcsönösen elismert egységes szolgáltatási körnek.
A befektetési szolgáltatók köre
A befektetési szolgáltatásokat végző gazdálkodó szervezetek körét az értékpapírtörvény – az európai uniós szabályozással összhangban – két nagy csoportra osztja. A felosztás azon az elven alapul, hogy a gazdálkodó szervezetek kizárólagosan vagy alternatív jelleggel végeznek befektetési szolgáltatási tevékenységeket. Ennek megfelelően egyrészt a befektetési szolgáltatási, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési szolgáltatók csoportját, másrészt a felsorolt tevékenységeket korlátozott körben, nem kizárólagos jelleggel végző egyéb szervezetek csoportját különböztethetjük meg.
Befektetési vállalkozások
A befektetési szolgáltatási tevékenység kizárólagosságának elve alól a befektetési vállalkozások esetében – a hitelintézetekhez hasonlóan – hatályos szabályozásunk csak igen szűk körben enged kivételt. Ez azt jelenti, hogy a befektetési vállalkozások főtevékenységükön túl csak önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet, váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet, árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint részvénykönyv-vezetési tevékenységet folytathatnak. A befektetési vállalkozások a bizományosi tevékenység folytatására nem csupán jogosultak, hanem törvényi előírás folytán kötelezettek is.
A pénzügyi vállalkozások annak megfelelően, hogy milyen keretek között jogosultak befektetési szolgáltatásokat folytatni, tovább csoportosíthatók. Az értékpapír-bizományos rendelkezik a legszűkebb jogosítványokkal, bár egy közelmúltban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően bővült a tevékenységi köre. Az értékpapír-bizományos befektetési szolgáltatások közül ügynöki tevékenységre és bizományosi tevékenységre, a kiegészítő befektetési szolgáltatások közül értékpapír letéti őrzésére, értékpapírszámla, illetve ügyfélszámla vezetésére, befektetési tanácsadásra jogosult. Értékpapír forgalomba hozatala során jegyzési helyként közreműködhet. Az értékpapír-kereskedő tevékenységi köre a bizományosénál bővebb. Egy kivétellel valamennyi befektetési szolgáltatás végzésére jogosult.
Az említett befektetési tevékenységeken túl kereskedelmi tevékenységet és portfóliókezelést is végezhet, számos kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújthat. Az értékpapír-befektetési társaság az egyetlen olyan pénzügyi vállalkozás, amely korlátozás nélkül valamennyi befektetési szolgáltatásra, így jegyzési garanciavállalásra is engedélyt szerezhet. Az értékpapír-befektetési társaságnak kizárólagos jogosítványa az, hogy befektetési hitelt nyújtson.
A befektetők védelme és a tőkepiac biztonsága érdekében az Épt. rögzíti, hogy a befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként jöhet létre, illetve működhet. Törvényi előírás határozza meg az egyes típusok jegyzett tőkéjének legkisebb összegét. Értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint, értékpapír-kereskedő esetében százmillió forint, befektetési társaság esetében egymilliárd forint a minimális tőkenagyság.
Amennyiben a társaság saját tőkéje bármely okból a jogszabályban előírt minimális jegyzett tőke mértéke alá csökkenne, a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a szükséges tőkepótlásról. Erre az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) legfeljebb 6 hónapos türelmi időt biztosít. A türelmi idő eredménytelen elteltekor a Felügyelet a befektetési vállalkozás tevékenységét felfüggeszti. Fontos szabály, hogy a befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje alapításkor, illetve alaptőke-emeléskor kizárólag pénzbeli hozzájárulás formájában szolgáltatható. A pénzbeli hozzájárulás kizárólag olyan független hitelintézethez történő befizetéssel teljesíthető, amely a befektetési vállalkozás alapításában nem vesz részt, illetve amelyikben az alapítónak nincs tulajdona, továbbá amely az alapító szervezetében tulajdonnal nem rendelkezik.
Az értékpapírtörvény legutóbbi módosítása szerint külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag fióktelepe útján végezhet Magyarországon. A külföldi vállalkozások magyarországi letelepedési formája ennek következtében egy új lehetőséggel gazdagodott. Immár nemcsak részvénytársaságként, hanem fióktelep formájában is végezhet külföldi vállalkozás befektetési tevékenységet. Kizárt azonban a határon átnyúló szolgáltatás lehetősége.
Érdemes megjegyezni, hogy fióktelep alapítását még a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 1998. január 1-jei hatállyal lehetővé teszi, a fióktelepek tényleges létrehozására, cégbírósági bejegyzésére valójában csak 1998. június 16-át követően, az új cégnyilvántartási törvény hatálybalépése óta van lehetőség. A fióktelepek befektetési szolgáltatásokat akkor is nyújthatnak, ha a létesítő anyacég, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól a befektetési tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt szerzett. A korábban hivatkozott kizárólagosság elve alól engedélyezett kivételek a fióktelepeknél is irányadóak, azzal a megszorítással, hogy vagyonkezelést a fióktelepek nem végezhetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a fióktelepekre vonatkozó jogszabályok – a gazdasági társaságokról szóló, illetve a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény – kizárólag az Épt.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók.
Rendelkezésre álló információink szerint 1997-ben 21 értékpapír-bizományos és 77 befektetési társaság volt fellelhető a tőkepiacon.
Befektetési szolgáltatásokat végző egyéb szervezetek
A befektetési szolgáltatók másik nagy csoportját – a befektetési vállalkozások mellett – olyan egyéb szervezetek alkotják, amelyek csak előre meghatározott, szűk körben folytathatnak befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet. Az egyéb szervezeteken belül az Épt. más-más szolgáltatások nyújtására jogosítja fel a bankokat, a szakosított hitelintézeteket, a szövetkezeti hitelintézeteket, az árutőzsdetagokat, az egyéni vállalkozókat, továbbá az egyéb gazdálkodó szervezeteket. Az értékpapírjog terminológiája a befektetési vállalkozásokat és a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteket mint egyéb szervezeteket a forgalmazók csoportjának tekinti.
Az értékpapírtörvény az univerzális bankrendszer megteremtése érdekében 1997. január 1-jétől kezdődően lehetőséget teremt a hitelintézetek számára közvetlen tőkepiaci megjelenésre.
Más szóval a hitelintézetek – bankok, szakosított, illetve szövetkezeti hitelintézetek – korlátozott körben, meghatározott befektetési eszközök tekintetében a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaik mellett befektetési, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatásokat végezhetnek.
Rendkívül nagy jelentőségű változást hozott az Épt.-t módosító 1997. évi CLI. törvény, amely 1999. január 1-jétől a bankok számára lehetővé teszi, hogy az állampapír és a zárt körben forgalomba hozott értékpapír mellett valamennyi értékpapírra, így a nyilvánosan forgalomba hozott vállalati értékpapírokra vonatkozóan is teljes körű befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak. A hitelintézetek másik két fajtáját e liberalizáció nem érinti. A szövetkezeti hitelintézetek továbbra is kizárólag ügynöki tevékenységre, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatásokra jogosultak, míg a szakosított hitelintézetek a rájuk vonatkozó külön törvény rendelkezései szerint kaphatnak felhatalmazást egyes befektetési tevékenységekre.
Az értékpapírtőzsde és az árutőzsde közötti kölcsönös átjárhatóság érdekében az értékpapírtörvény lehetővé teszi az árutőzsdetag részére, hogy az értékpapírtőzsdén tőzsdeügyleti tevékenységet folytasson. A tőzsdeügyleti tevékenység tekintetében érvényesülő megszorítás, hogy a befektetési eszköz, azaz a befektetési szolgáltatás tárgya csak tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet lehet. Az árutőzsdetag bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult.
Az egyéni vállalkozó tőzsdei pénzügyi határidős ügyletek vonatkozásában egyéni kereskedőként kereskedelmi tevékenységet folytathat. A Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezetek ügynöki tevékenységet és befektetési tanácsadást végezhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár különleges forgalmazói helyzete folytán a többi befektetési szolgáltatóhoz képest kiemelt státussal rendelkezik. Ezzel indokolható, hogy e két szervezet értékpapír-forgalmazási tevékenységre felügyeleti engedély nélkül jogosult. Az Épt. az egyes rendelkezései – így különösen a tulajdonszerzési korlátozások, a likviditásszabályozás, illetve a kockázatkezelési előírások – alkalmazásától a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár vonatkozásában eltekint.
Befektetési eszköz
A befektetési eszköz nem más, mint a befektetési szolgáltatás tárgya, amire maga a tevékenység irányul. A befektetési eszközöket az Épt. tételesen felsorolja: az átruházható értékpapír, a pénzügyi határidős ügylet, a határidős kamatlábszerződés, a kamatláb-, a deviza- és tőkecsereügylet (swap), illetve az opció.
A tőkepiac fejlődéseként értékelhető az a tény, hogy a klasszikusabb befektetési eszköz, az értékpapír mellett a tőzsdén ma már egyéb instrumentumok forgalmazására is lehetőség van.
Befektetési szolgáltatások engedélyezése
Befektetési szolgáltatási tevékenység kizárólag hatósági engedély birtokában folytatható. A hatósági engedélyt szigorú vizsgálódást követően az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet adja ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységhez jogszabályban előírt személyi, technikai, tárgyi és biztonsági követelményeknek eleget tett.
A személyi feltételek vonatkozásában kiemelendő az a valamennyi szolgáltatóra irányadó befektetővédelmi szabály, amely előírja, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására csak olyan személy nevezhető ki, illetve alkalmazható, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, szakmai vizsgával és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, büntetlen előéletű, és személye a törvényben meghatározott kizáró okok miatt tisztségével nem összeférhetetlen. Befektetési vállalkozások kapcsán további szigorításokkal találkozhatunk. Legalább két vezető tisztségviselő kinevezését írja elő a törvény, akik legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, ezenfelül belső ellenőr alkalmazása is kötelező.
Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló üzletkötőkre, befektetési tanácsadókra – tevékenységük jellegéből, az általuk vállalt kisebb kockázatból eredően – enyhébb követelményeket támaszt a törvény. Üzletkötőként, befektetési tanácsadóként az a személy alkalmazható, aki szerepel a Felügyeletnek az üzletkötőkről és befektetési tanácsadókról vezetett nyilvántartásában.
A befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatásaik tárgyi, technikai, biztonsági feltételeit azok speciális, alapvetően műszaki jellege miatt külön jogszabályok [pl. a 204/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet] tartalmazzák.
Egyes tevékenységekre – az ügynöki tevékenységre, az értékpapír-letétkezelésre és letéti őrzésre, illetve egyéni kereskedői tevékenységre – az Épt. a többi szolgáltatáshoz képest további előfeltételek meglétét követeli meg.
Befektetési szolgáltatók felügyelete
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet feladatkörét a befektetők érdekvédelme, valamint az átlátható tőkepiaci viszonyok biztosítása érdekében az értékpapírtörvény bővítette, a jelenleg hatályos jogi szabályozása alapján az – többek között – kiterjed a befektetési szolgáltatásra irányuló kérelmek, egyéb beadványok elbírálására, a befektetési szolgáltatók tevékenységének folyamatos felügyeletére, a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálatára, a befektetési szolgáltató üzletvitelének irányítására, információszolgáltatásának ellenőrzésére, különféle nyilvántartások vezetésére.
A feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet a Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások díjai, a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak által az éves forgalom, illetőleg az éves mérlegfőösszeg alapján fizetendő felügyeleti díjak, a felügyeleti bírságok, illetve az egyéb bevételek biztosítják.
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nagy tekintélynek örvendő szervezet, melynek megteremtéséhez a magas színvonalú szakmai munkán túl kétségkívül az is hozzájárult, hogy jogszabálysértés, illetve mulasztás megállapítása esetén intézkedések széles körével lép fel a szabálytalanságot elkövető befektetési szolgáltatókkal szemben. A Felügyelet által alkalmazható szankció lehet az előírt feltételeknek való megfelelésre felszólítás mellett a tevékenység folytatására vonatkozó tilalom elrendelése, a működési engedély visszavonása, felügyelőbiztos kinevezése, más hatósági eljárás kezdeményezése, illetve felügyeleti bírság kiszabása. A felügyeleti bírság összege engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatás esetén 1 millió forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet.
A Befektetővédelmi Alap (BEVA)
A pénzügyi szolgáltatók kapcsán megismert betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapokhoz hasonlóan (OBA, kOTIVA, HBA) az értékpapírtörvény is kötelezővé teszi, hogy meghatározott befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatást végző szolgáltatók a befektetők biztonságának fokozása érdekében alapokat hozzanak létre. A Befektetővédelmi Alaphoz azok a befektetési szolgáltatók kötelesek csatlakozni, akik bizományosi vagy kereskedelmi tevékenységet, portfóliókezelést, értékpapír-letétkezezetést, illetve ügyfélszámla-vezetést végeznek.
A befektető az a személy, aki az értékpapír-kibocsátóval, a befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződése alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapírpiac, illetve az értékpapírtőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. A befektetők körén belül a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint egyes devizakülföldiek speciális státussal rendelkeznek, ők alkotják az ún. intézményi befektetők csoportját.
Az Épt. értelmében a Befektetővédelmi Alap (BEVA) feladata, hogy a tagszervezeteinél befagyott – befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben keletkezett – követelések jogosultjait, illetve a tag ügyfeleit részlegesen kártalanítsa, a befektetők képviseletét mind az egyezségi tárgyaláson, mind a felszámolási eljárás során megbízás alapján ellássa. A BEVA által nyújtott tőkepiaci mentőöv" azonban csak részleges lehet. Az általa nyújtott kártalanítás befektetőnként és szolgáltatónként összevontan nem haladhatja meg az egymillió forintos öszszeghatárt. Részleges a BEVA által nyújtott kártalanítás azért is, mert – a kisbefektetők érdekeinek előtérbe helyezésével – nem terjed ki az állam, a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, az intézményi befektetők, a befektetési szolgáltatók, a pénzügyi intézmények és az MNB által kötött ügyletekből eredő követelésekre. A BEVA a kártalanítást pénzben, vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapír szolgáltatásával teljesíti.
A befektetők szempontjából kedvező rendelkezés, hogy a BEVA már a követelés befagyásától számított 30 napon belül, illetve tag ellen indított felszámolási eljárás esetén 15 napon belül köteles megkezdeni a kártalanítási összegek kifizetését.
A hatályos szabályozás a követelést akkor tekinti befagyottnak, ha az ügyletből eredő követelést – bármilyen okból – az esedékességet követő öt napon belül nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani. Tekintettel arra, hogy az Épt. a befektetési szolgáltatók részére – a számlaszegregáció elve alapján – előírja az ügyfeleket megillető értékek elkülönített kezelését, az ügyfélkövetelések csak szabályszegés, illetőleg technikai-elszámolási probléma felmerülésekor fagyhatnak be.
A befektetési szolgáltatásra irányuló szerződés szabályai
Befektetővédelmi szempontok indokolják a befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéskötési szabályok részletes meghatározását. A befektetési szolgáltató a szerződés megkötése előtt köteles tájékoztatni az ügyfelet a leglényegesebb kérdésekről, a befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, a piaci helyzetről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. Köteles megvizsgálni, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelőnek tekinthető az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.
A határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadásával egyidejűleg a befektetési szolgáltató köteles az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, az ügyfélre háruló különleges kockázatot megjelölni, a kockázatról feltáró nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat tudomásulvételét a származékos ügyletek kockázatos jellege miatt köteles az ügyféllel aláíratni.
A forgalomképesség biztosítása és a befektetők védelme érdekében törvényi előírás kötelezi a tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltatókat arra, hogy a tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízásokat elfogadja. A tőzsdei kereskedési joggal nem rendelkező befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közreműködőt köteles igénybe venni. Egyéb esetekben közreműködőt a szolgáltató csak az ügyfelének károsodástól való megóvása érdekében vehet igénybe.
A befektetési szolgáltató az ügyfelek megbízásait kizárólag az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló üzlethelyiségében, az általa megjelölt üzleti órákban veheti fel. A megbízásokat a befektetési szolgáltató az üzletszabályzata által előírt módon köteles írásba foglalni.
A befektetési szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli az engedélyezett befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységei, valamint az egyes tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya tekintetében. Nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam-manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak tekinthető.
Az értékpapírtörvény külön címszó alatt rendelkezik a szerződéskötés megtagadásának eseteiről. A befektetési szolgáltató a szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését köteles megtagadni, ha a szerződés bennfentes kereskedésre irányul, manipulációs célzatú, jogszabályi, illetve egyéb forgalmazási tilalomba, illetve az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik, továbbá ha az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, személyazonosságát hitelt érdemlően nem igazolja. A befektetési szolgáltatónak a körülmények mérlegelése alapján lehetősége nyílik a szerződéskötés megtagadására, ha az ügyfél általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik, az ügyfél a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni, illetve ha a szolgáltató ügyfele kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.
Az értékpapírtörvény előírása folytán a befektetési szolgáltatók kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot, értékpapírtitkot megtartani. A befektetővédelmi szempontok indokolják az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számláinak forgalmára, egyenlegére vonatkozó adatok bizalmas kezelését.
A tőkepiac központi intézménye: az értékpapírtőzsde
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 1990. június 21-i újjászületéséhez a törvényi alapokat az időközben hatályon kívül helyezett, az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény teremtette meg. Az árutőzsdére vonatkozó jogi szabályozás az 1994. évi XXXIX. törvénnyel született meg.
Az értékpapírtőzsde alapítói, tagjai kizárólag a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozások közül kerülnek ki, az árutőzsdének – honosságra tekintet nélkül – tagja lehet bármely jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, illetve fióktelep, ha az árutőzsdei tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétét bizonyítja.
Az értékpapírtőzsde a törvény értelmében a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet, amelyet a befektetési vállalkozások tőzsdei ügyleteik lebonyolítására hoztak létre. A tőzsdei ügylet olyan speciális szerződéses tranzakció, melyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők – a tőzsde szabályzata által megengedett körben – a tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozóan egymással a tőzsdén kötnek. A hatályos jogi szabályozás szerint az ügyletek érvényességéhez a tőzsdei szabályzat szerinti írásba foglalás szükséges. Az ügyletek típusai alapján megkülönböztetünk azonnali, határidős, valamint opciós tőzsdei ügyleteket annak alapján, hogy a felek a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeket milyen időintervallumon belül, milyen módon teljesítik.
A tőzsdei kereskedési jogosultság lehetővé teszi, hogy az a befektetési szolgáltató, akinek hatósági engedélye tőzsdei termékekkel való bizományosi, kereskedelmi tevékenységre jogosít, tevékenységét koncentrált piaci keretek között, a tőzsdén gyakorolhatja. A kereskedési joggal rendelkező megjelenhet a tőzsdei kereskedés színterén, a tőzsdén üzleteket köthet, az üzletkötések során használhatja a tranzakciókhoz szükséges technikai eszközöket.
A tőzsdei kereskedési jog – az értékpapírtörvény szerinti feltételek teljesítése esetén – a tőzsdetagokat (befektetési vállalkozásokat) illeti meg. A tőzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat a tőzsdetagnak nem minősülő más befektetési szolgáltatóknak is. A hatályos jogi szabályozás ugyanis a kereskedési jogosultságot mint a tőzsdetagság önállóan gyakorolható részjogosítványát a tagok mellett más befektetési szolgáltatók, így a hitelintézetek és az árutőzsdetagok számára is biztosítja. A tőzsde önkormányzati működéséhez kapcsolódó jogok – mint például a közgyűlésen való részvétel és szavazás joga, a tőzsdei szabályzat előkészítésében való részvétel joga – kizárólag tőzsdetagokat illet meg. A tőzsdetagság a jogok mellett számos kötelezettséggel – információszolgáltatási, jelentéstételi, szabályzatkövetési kötelezettség – jár. A tőzsdetagságról és a kereskedési jogról a tőzsde irányító testülete, a tőzsdetanács határoz.
A Budapesti Értéktőzsdén a kereskedés – az üzletkötés tárgya szerint – három külön szekcióban folyik. A részvényszekció a részvényekkel, vállalati kötvényekkel, befektetési jegyekkel, illetve az ezekre kibocsátott letéti igazolásokkal történő kereskedés helye, a származékos szekcióban tőzsdei termékekre kötnek adásvételi és opciós ügyleteket, az állampapírszekcióban a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott állampapírokra jönnek létre jogügyletek. A szekciókat a befektetési szolgáltatókkal jellemezve megállapíthatjuk, hogy az első szekcióban kizárólag BÉT-tagok között, a származékos szekcióban a tőzsdetagok, bankok, árutőzsdetagok és egyéni kereskedők körében, az állampapírszekció esetén pedig a tőzsdetagok és a bankok között folyik a kereskedés.
Elszámolóházi tevékenység
Az értékpapír- és árutőzsdei kereskedéshez szorosan kapcsolódik az Épt. által szabályozott elszámolóház intézménye.
Az elszámolóház legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező, részvénytársasági vagy fióktelepi formában létrejövő gazdasági társaság, amely kizárólag elszámolóházi tevékenységeket végez. Elszámolóházi tevékenység a tőzsdei, tőzsdén kívüli értékpapírügyletek, tőzsdei termékek elszámolása, az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása, a tőzsdeforgalmi számla vezetése, a letétkezelők részére letéti szolgáltatás nyújtása, a forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek saját tulajdonban álló dematerializált értékpapírjaira vonatkozó értékpapírszámláinak vezetése. Elszámolóházi tevékenység folytatásához – a befektetési szolgáltatásokhoz hasonlóan – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.
Elszámolóházi tevékenységet Magyarországon jelenleg két intézmény végez. 1993-ban a tőzsdétől független, önálló szervezeti egységként jött létre az időközben nemzeti értéktári, illetve központi értékpapírkód kiadói tevékenységet is végző Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaság (KELER Rt.). A KELER létrehozását az értékpapírtőzsde és az árutőzsde elmúlt években tapasztalható forgalomnövekedése indokolta. Tevékenységét tekintve ettől némileg eltér az 1988-ban alapított GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság, amely a bankközi elszámolásforgalom lebonyolítására szolgál.
Tamási Zsolt| Befektetési szolgáltatások köre az Épt. alapján |
|---|
|
ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között;
bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége; kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési szolgáltatási eszközökkel végzett likviditás- és kockázatkezelési tevékenységet, továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletet; portfóliókezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetésállomány megvétele vagy átvétele a portfólió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újra befektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében; jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás;
Kiegészítő befektetési szolgáltatások köre az Épt. alapján értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás: az a tevékenység, amelynek során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését; értékpapír-letéti őrzés: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása; tanácsadás: vállalkozások részére a tőkeszerkezettel kapcsolatos tanácsadás, továbbá a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás; értékpapír-forgalombahozatal, részvénytársaság felvásárlásának szervezése: értékpapír nyilvános vagy zárt körű forgalomba hozatalának, illetve valamely részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvényei – közvetlen vagy közvetett módon történő – megszerzésének lebonyolítása; befektetési tanácsadás: befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele; befektetési hitel nyújtása: az ügyfél értékpapír-vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapírügylet lebonyolításában; értékpapírszámla-vezetés: a dematerializált (elektronikus úton rögzített, értékpapírszámlán nyilvántartott) értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára nyilvántartás-vezetés; ügyfélszámla-vezetés: az ügyfél számára olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetése, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál. |
| Befektetési szolgáltatók által végezhető befektetési szolgáltatások | ||||
|---|---|---|---|---|
| I. Befektetési vállalkozások | II. Egyéb szervezetek | |||
| befektetési szolg. tevékenység | kiegészítő befektetési szolg. tevékenység | egyéb | befektetési szolg. tevékenység | kiegészítő befektetési szolg. tevékenység |
| a) Értékpapír-bizományos | a) Bank* | |||
|
|
|
|
|
| (* 1999. január 1-jétől bank a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja!) | ||||
| b) Értékpapír-kereskedő | b) Szakosított hitelintézet** | |||
|
|
|
|
|
| (** Külön törvény rendelkezése alapján nem valamennyi, csak meghatározott tevékenységek végzésre jogosult.) | ||||
| c) Értékpapír-befektetési társaság | c) Szövetkezeti hitelintézet | |||
|
|
|
|
|
| d) Árutőzsdetag | ||||
|
– | |||
| e) Egyéni vállalkozó | ||||
|
– | |||
| f) Egyéb gazdálkodó szervezet | ||||
|
|
|||
