A nagyobb megrendelők pályáztatnak
Magyarországon a bútorkereskedelem forgalma becslések szerint eléri az évi 50 milliárd forintot, és ennek 10 százalékát teheti ki az irodabútorok értékesítése. Szakemberek szerint a bútoriparon belül növekszik az irodabútor-gyártás aránya. Akad azonban lakásbútorral berendezett iroda is.
Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint a múlt évben a hazai bútoripar termelése valamelyest csökkent, az 1996. évi teljesítmény 99,3 százalékát érte el. Az említett időszakban a bútoripar belföldi értékesítése 95,9 százalékot tett ki, ezzel szemben a bútoripar tavalyi exportja 6,9 százalékkal növekedett. A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének (Bútorszövetség) felmérése szerint a csökkenő teljesítmény mellett az irodabútorok előállítására szakosodott gyárak növelték termelésüket. Például a Garzon Bútor Rt. 1996-ban még 1,04 milliárd forint értékben állított elő irodabútorokat, ugyanez a gyár 1997-ben 1,3 milliárd forintra növelte termelését.
A hazai bútorkereskedelemben meghatározó szerepet játszó Domus Lánc Kft. illetékesének becslése szerint az irodabútorok iránti közvetlen kereslet az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. A magyarországi irodabútor-piacon túlkínálat van. Megítélésük szerint a kereskedők helyzetét nehezíti, hogy a költségvetési szervezetek vásárlásait nagyrészt elviszik a közbeszerzési tendereken gyári áron ajánlkozó bútorgyártók.
A Domus Lánc Kft. megítélése szerint ezzel jelentős változás következett be az eddigi feltételekben, ami megtöri, esetleg visszájára fordítja az utóbbi években rendkívül kedvezőnek mondható közületi vásárlásokat. A Domus Lánc által forgalmazott irodabútorokból 30 százalék importáru, 70 százalék hazai termék. A szállítók egyébiránt nemcsak a bútorok értékesítésével foglalkoznak, átvállalják a megrendelőktől az iroda berendezésével kapcsolatos összes teendőket is.
Ez általában magában foglalja a helyszíni felmérését, a számítógépes rajzolóprogram felhasználásával a belsőépítészeti látványtervezést, tanácsadást, a szállítást, szerelést, irodai kiegészítők beszerzését stb. A vevők – azok, akik két vagy annál több irodát kívánnak berendezni – az esetek 80 százalékában igénybe veszik a bútorkereskedő cégek többletszolgáltatásait.
A jól felszerelt és jó kapcsolatokkal rendelkező bútorkereskedők akár 48 óra alatt is képesek standard elemekből munkahelyet teremteni.
Kényszerű import
A székesfehérvári Otthon Bútor bútorkereskedelmi vállalkozás vezetője és tulajdonosa, Herold Gáborné úgy látja, hogy van kereslet az irodabútorok iránt. Az utóbbi időben alapvetően megváltoztak a beszerzési lehetőségek. A hazai gyártók kapacitását ugyanis teljes mértékben lekötik a tendereken elnyert munkák, és ezért a kereskedők rákényszerülnek az importra.
Az irodabútor-kereskedelemben a bemutatótermeken kívül jellemző még a katalógusból történő termékek kiválasztása. Ennek jelentős részét szintén importból származó termékek teszik ki. A nagyobb tételben vásárlók rendszerint a gyártót keresik meg olcsóbb áruért. Általában már csak akkor fordulnak hivatásos bútorkereskedőkhöz, ha rövid idő áll rendelkezésre vagy egyedi, speciális terméket szeretnének beszerezni. Amennyiben még hoszszabb idő van, akkor pályáztatják a beszállítókat. Újabban előfordul az is, hogy irodák, dolgozószobák berendezéséhez praktikus lakossági bútorokat használnak fel.
Egyes vélemények szerint Magyarországon egy iroda, dolgozószoba berendezése elsősorban pénz kérdése. A kor követelményeinek megfelelően manapság az irodában nélkülözhetetlen a személyi számítógép teljes konfigurációval, ami becslések szerint 200-300 ezer forintba kerülhet. A számítógépek előtt dolgozók esetében különleges szempontokat kell figyelembe venni a munkahely kialakításakor és a bútorok beszerzésénél. Az Európai Unióban irányelveket fogalmaztak meg a képernyő előtt dolgozók egészségvédelmi követelményeivel kapcsolatosan. Ezek az irányelvek a tagországok számára kötelezőek. De – amint arra Lantos Géza, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője rámutatott – Magyarországon a számítógépes munkahelyek kialakítására az ott dolgozók egészségének és testi épségének védelmére konkrét – vizsgálatokon vagy más országok kutatási eredményein alapuló – előírások ma még nem léteznek.
A kiegészítők
A számítógépes munkahelyekkel szemben támasztott követelmények közül érdemes kiemelni, hogy a képernyőt még átmenetileg sem szabad úgy felállítani, hogy kezelője a képernyőről közvetlenül az ablakra tudjon tekinteni. A fényforrások képernyőn megjelenő visszatükröződését is ki kell küszöbölni. Számítógépes munkahelyen lehetőleg állítható magasságú munkaasztalt célszerű használni. Ugyancsak alapvető követelmény az állítható magasságú munkaszék.
Az irodák berendezésével foglalkozó szakemberek nagyobb iroda berendezésekor több szempontot vesznek figyelembe, köztük az iroda ergonómiáját, a dolgozók személyes térigényét, valamint a funkcionalitást is vizsgálják. Célszerű tervrajzot készíteni annak pontos tudatában, hogy milyen célt szolgál majd az iroda, hányan fognak ott dolgozni, ügyfeleket fogadnak-e vagy csak a napi munkavégzést szolgálja a helyiség.
Közös terek
Az iroda berendezésének megtervezésekor tekintettel kell lenni arra is, hogy a szobában főnök és a beosztott, vagy csak a vezető dolgozik. Abban az esetben, ha a főnök és a beosztott egy teremben dolgozik, akkor a vezető asztalát, székét olyan helyre célszerű tenni, ahonnan áttekinthető a munkatér, és a bútorzat a maga stílusával is kiemelkedik. Ugyanebben a helyiségben a dolgozók a munkafolyamatoknak és a megvilágítási viszonyoknak megfelelően helyezkednek el.
Külön főnöki szobánál általában az egyedi elrendezés beszédes, hiszen magáról a vezetőről árulkodik. Nagyon fontos szempont, hogy ott, ahol tárgyalás is zajlik, a tárgyaló és a vezető mindig úgy helyezkedjen el, hogy hozzá képest a fény hátulról jöjjön. Tekintettel kell lenni továbbá arra is, hogy az úgynevezett személyes tér kialakítható legyen, ezért célszerű a bútorokat egymástól legalább másfél méteres távolságra elhelyezni.
Alapvető dolgok
Amennyiben a vállalkozó tárgyalótermet is berendez, akkor ügyelni kell arra, hogy kerek asztalt helyezzenek el benne, hogy a partnerek egyenlő félként beszélgethessenek. Kisebb tőkeerejű vállalkozásoknál az ergonómiai tényezők figyelembevétele akár költségcsökkentő tényező is lehet. Például ha több munkahelyre csak egy telefonkészülék jut, akkor célszerű forgó telefontartó kart is beszerelni.
Ergonómiai szempontból egy irodában két alapvető bútorelem van: az asztal és a szék. A szék legyen állítható magasságú, ha lehet, forgó és görgős, hogy a mellette elhelyezkedő berendezéseket könnyen el lehessen érni. Az asztal esetében mérete 20 centiméterrel jobbra és balra haladja meg a munkatárs karhosszúságát, hogy külön lehessen pakolni azokat az iratokat, tárgyakat, amelyekkel közvetlenül nem dolgozik.
Magyarországon az irodák berendezésekor néhány tipikus hibával lehet találkozni. Ilyen például a túldíszítettség, a félreértett eklektikus stílus. Tipikus hiba, hogy a döntéshozók impozáns bútorokkal veszik magukat körül, amivel szinte barikádot építenek az ügyfél és maguk közé.
