A közelmúlt nagy visszahangot kiváltó eseménye volt, amikor a dolgozók bérkövetelésének biztosításául a bíróság zároltatta az egyik kórház bankszámláját. A dolgozók foglalkoztatását, a további cégműködést is meghatározza, hogyan, miből hajtják be a munkáltató adósságát. A bírósági ítéletben vagy más végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségeit nem teljesítő munkaadókkal szemben ugyanis éppúgy végrehajtási eljárásnak van helye, mint bárki más ellen.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – a korábbi szabályozástól eltérően – nem tesz különbséget aszerint, hogy magánszemély vagy gazdálkodó szervezet ellen folyik a végrehajtás. Természetesen vannak olyan előírások, amelyek értelemszerűen csak egyikükre vonatkoznak, általában azonban mindegy, kit vonnak adósként végrehajtás alá. Az alábbiakban áttekintjük a gazdálkodó szervezetek elleni bírósági végrehajtás legfontosabb szabályait.
Első a bankszámla
A gazdálkodó szervezetek közti pénzmozgás általában beszedési megbízással történik, a különböző pénzintézeteknél vezetett folyószámlákon keresztül. Éppen ezért a Vht. úgy rendelkezik, hogy a folyószámla-rendszerbe bekapcsolt cégek elleni végrehajtás csak akkor indulhat meg, ha az inkasszó nem vezetett eredményre. (A beszedési megbízás sikertelenségét jelenti az is, ha a jogosult nem ismeri az adós bankszámlaszámát, és ezért nem tudta a követelést érvényesíteni.)
Az azonnali beszedési megbízás sikertelenségét követően megindult végrehajtási eljárásban a bíróság (illetőleg a végrehajtó) a végrehajtást kérő kérelmére az adós bankszámlájának közlésére hívja fel az adóhatóságot, amely köteles ennek haladéktalanul eleget tenni. Ha a pénzkövetelést azért nem lehetett pénzforgalmi úton, azonnali beszedési megbízással érvényesíteni, mert a követelés jogosultjának nincs a beszedési megbízási forgalomba bekapcsolt bankszámlája, a bíróság átutalási végzést hoz a pénzkövetelés végrehajtására. Ebben felhívja az adós bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy a követelés összegét utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A végzés jogerőre emelkedéséig a pénzintézet visszatartja a szóban forgó összeget, és csak akkor fizeti ki a végrehajtást kérőnek, ha a bíróság értesíti a végzés jogerőre emelkedéséről.
Amennyiben a költségvetési szervnek minősülő adós bankszámláját vezető pénzintézet a fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, köteles erről haladéktalanul értesíteni az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot. A pénzügyi ellátást végző szerv a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezetről.
Végrehajtás az ingóságokra
Amennyiben a pénzkövetelés nem hajtható be a munkáltató bankszámlájáról, úgy a vagyona következik mint a követelés fedezete. A végrehajtó foglalási jegyzőkönyvben összeírja az ingóságait, és ilyen módon lefoglalja. A végrehajtó állapítja meg a lefoglalás sorrendjét. Fontos garanciális követelmény, hogy a végrehajtó lehetőleg az adós jelenlétében végzi a foglalást. Amennyiben a lefoglalt ingóságok fedezik a követelést, annak járulékait, illetve a végrehajtás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget, úgy nem kerülhet sor további foglalásra.
A lefoglalt ingóság az adósnál marad, aki – az elhasználható dolog kivételével – rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül továbbra is használhatja azt. A lefoglalás azt jelenti, hogy az adós nem rendelkezhet szabadon az ingósággal, mert azon a foglalás következtében elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása bűncselekménynek számít.
A lefoglalt ingóság azonban nem minden esetben marad az adós birtokában. Ha ugyanis valószínű, hogy az adós nem fogja megőrizni a lefoglalt dolgokat, a végrehajtó azokat megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, amelyet lezár és lepecsétel. Ez a zár alá vétel. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása bűncselekmény.
Arany, platina, ezüst, továbbá külföldi pénz vagy fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket nem hagyja az adósnál, hanem magához veszi, és 24 órán belül átadja a Magyar Nemzeti Banknak. Szintén magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi az arany vagy platina felhasználásával készült tárgyat, a drágakövet és az értékpapírt, míg a lefoglalt készpénzt 24 órán belül befizeti a végrehajtói letéti számlára.
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a cégbíróságot. Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.
Gépjármű lefoglalásakor a végrehajtó lefoglalja a forgalmi engedélyt is, amit megküld a gépjárművet nyilvántartó rendőri szervnek. Amennyiben nem sikerült lefoglalni a forgalmi engedélyt, úgy a végrehajtó felhívja a rendőrséget, hogy vonja azt be.
Mit lehet lefoglalni?
Főszabály szerint minden ingóságot le lehet foglalni, amely valószínűleg az adós tulajdona. Ilyeneknek kell tekinteni az adós birtokában, illetve őrizetében levő dolgokat, kivéve ha a rajtuk levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy nincsenek az adós tulajdonában. Csak azt a vagyontárgyat lehet lefoglalni, amely a csődtörvény szerint a felszámolás szempontjából a gazdálkodó szervezet vagyonához tartozik és amit a számviteli törvény befektetett vagy forgóeszköznek minősít. A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában, kezelésében levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát is. A felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonához például az a vagyon, amelyet az adós az állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, a külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények, valamint a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület. Nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának a védelem célját szolgáló állami tartalék. A kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére feloldja a rögzítést.
Vannak olyan vagyontárgyak is, amelyek hiába tartoznak az adós vagyonához, mentesülnek a foglalás alól. Ha a törvény vagylagosan állapítja meg a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét, a mentesség csak az adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki. Bizonyos ingóságokat még az adós beleegyezésével sem lehet lefoglalni. Azt azonban nem tiltja semmi, hogy az adós önszántából értékesítse az ilyen ingóságát, hogy abból kifizesse a végrehajtást kérő követelését. (Ebben akár az eljárás folyamán is megállapodhatnak a felek.) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható azonban, amennyiben a végrehajtás éppen a szóban forgó dolog vételárának, a megvételhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtására folyik, és a bíróság így rendelte el a foglalást.
Mentes a végrehajtás alól az olyan eszköz, amely nélkül lehetetlenné válik az adós működése, főtevékenysége, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, gépjármű. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány, valamint 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány, a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs is mentes a végrehajtás alól. Mentesség alá esik ezenkívül a szükséges fűtő- és világító eszköz, a 3 hónapra szükséges tüzelőanyag, valamint a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével. Nem lehet lefoglalni a közraktárban elhelyezett dolgot. A dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) azonban végrehajtás alá vonható. A postára adott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig mentességet élvez, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó nem adta át az átvételre jogosultnak.
Értékbecslés
A végrehajtó a foglaláskor állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét. A becsérték megállapításának alapja a forgalmi ár, ha azonban a felek megegyeztek a becsértékben, úgy ez az irányadó. A becsérték megállapítása rendkívül fontos, hiszen ez lesz az alapja az ingóság értékesítésének. Az adós érdeke, hogy ne értékeljék alul a vagyonát. Az adós kérheti, hogy a végrehajtó szakértő-becsüst alkalmazzon a foglalásnál. A foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül azt is lehet kérni, hogy a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével módosítsa a szakértő nélkül megállapított becsértéket.
Értékesítés
A romlandó dolgok kivételével – mivel azok haladéktalanul értékesítendők – a foglalástól számított 2 hónapon belül értékesítik a lefoglalt vagyontárgyakat. Ez rendszerint árverésen történik. A felek kívánságára azonban a végrehajtó – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül (de az árverési vétel hatályával) is eladhatja az ingóságot.
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt is árverésen értékesítik a lefoglalást követően. A sikeres árverés után a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosának személyében bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.
A végrehajtást kérőnek joga van ahhoz, hogy követelése és járulékai erejéig készpénzfizetés nélkül vásárolja meg az árverezett vagyontárgyat, feltéve hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg az elsőbbségi igényt bejelentő zálogjogosult, valamint – több végrehajtást kérő esetén – valamennyi végrehajtást kérő hozzájárult ehhez. A készpénz nélküli vásárlás további feltétele, hogy már fedezve van az illeték és az állam által előlegezett költség vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti. A készpénzfizetés nélkül árverező végrehajtást kérő követelésébe be kell számítani a vételárat, illetőleg annak az állam javára kifizetett összeggel csökkentett részét.
Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben árverezik el. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó közli az árverezőkkel az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Az árverést addig kell folytatni, amíg az árverezők ajánlatot tesznek. Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni. Ha a második árverés is sikertelen volt, és a végrehajtást kérő 15 napon belül kérte, a végrehajtó harmadik árverést tűz ki.
Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő a becsérték egynegyedének fejében átveheti az ingóságot. A becsérték egynegyedének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. Amennyiben a sikertelen árverést követően a végrehajtást kérő nem veszi át a vagyontárgyat, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy 30 napon belül vigye el az ingóságot. Ha az adós jelentkezett az ingóságért, a végrehajtó feloldja azt a foglalás alól, és visszaadja neki. Abban az esetben viszont, ha az adós a 30 nap alatt nem jelentkezett az ingóságért, a végrehajtó nem őrzi tovább az ingóságot, hanem intézkedik a megsemmisítése vagy a hulladékként való átadás felől.
Végrehajtás az értékpapírra
A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó értékpapír-ügynökségnek vagy tőzsdeügynökségnek adja át bizományi értékesítésre.
Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, az értékpapír-ügynökség visszavásárlásra ajánlja fel az értékpapírt az értékpapír kibocsátójának. Visszavásárlás hiányában – más ingóságokhoz hasonlóan – árverésen értékesítik az értékpapírt is.
A névre szóló, a tagsági jogokat megtestesítő vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó értékpapír-ügynökséget bíz meg azzal, hogy zárgondnokként kezelje az értékpapírt, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Amennyiben azonban a végrehajtást kérő kívánja, e helyett is árverést kell tartani, amelyen már nem érvényesülnek az értékpapír forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezések. Az első árverés sikertelensége esetén ismét az értékpapír-ügynökség következik.
Végrehajtás az ingatlanra
A pénzkövetelés behajtása során – jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra tekintet nélkül – végrehajtás alá vonható az adós tulajdonában, illetőleg kezelésében levő ingatlan. Az ingóságokhoz hasonlóan mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonaként figyelembe venni.
A lefoglalás úgy történik, hogy a végrehajtó bejegyezteti az ingatlanra vonatkozó végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés egyet jelent az ingatlan lefoglalásával Ezt követően csak azzal a feltétellel lehet jogot szerezni a lefoglalt ingatlanra, hogy ez nem sérti a végrehajtást kérő végrehajtási jogát, és nem hiúsítja meg a végrehajtás célját. A lefoglalt ingatlant a végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül értékesíti. Ezt megelőzően azonban meg kell állapítania az ingatlan becsértékét, figyelembe véve az ingatlanra vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi, hivatalos adó- és értékbizonyítványt is. A megállapított becsértéket közölni kell a felekkel és mindazokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. Amennyiben a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság állapítja meg, szükség esetén ingatlanforgalmi szakvélemény alapján.
Ingatlanárverés
A lefoglalt ingatlant rendszerint árverésen értékesítik. Az árverési hirdetmény alapján a földhivatal bejegyzi az árverés kitűzését az ingatlan-nyilvántartásba. Az árverési hirdetményt – az árverést megelőző harmadik napig, legalább azonban tizenöt napon át ki kell függeszteni a bíróság, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, valamint a földhivatal hirdetőtábláján.
Az árverezhet az ingatlanra, aki a végrehajtónál előlegként letétbe helyezte az ingatlan becsértékének 10 százalékát. Amennyiben a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után megállapítja, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette. Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozólag a végrehajtási jog az elárverezett ingatlanra be volt jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az árverési vevő visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg annak azt a részét, amely a követelés kielégítéséhez szükséges.
Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, az árveréstől számított 30 nap elteltével, a végrehajtó átadja az árverésen megvett ingatlant az árverési vevőnek, akit az adó- és más köztartozás az árverés napjától terhel. A bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlan után járó bér (haszonbér) az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg az árverési vevőt.
Az első árverés sikertelen, ha nem tettek vételi ajánlatot vagy tettek ugyan, de az nem érte el a kikiáltási ár (becsérték) felét, illetve ha az árverési vevő nem fizette be a teljes vételárat a nyitva álló határidőn belül. Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül második árverést kell tartani. A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet. Egyébként a második árverésen is az ingatlan becsértéke a kikiáltási ár, amelyet – az első árveréshez hasonlóan – a becsérték feléig lehet leszállítani. A második árverés sikertelenségét követően a végrehajtást kérő az árverési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül a becsérték felének megfelelő összeg fejében átveheti az ingatlant. A több végrehajtást kérő közül ez a jog azt illeti meg, aki a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. A végrehajtást kérőt a tulajdonszerzés szempontjából ilyenkor árverési vevőnek kell tekinteni.
Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtás a második árverésről szóló jegyzőkönyvnek a végrehajtást kérő részére történt kézbesítésétől számított 15 nap elteltétől mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő nem kérte újabb árverés kitűzését. A szünetelés kezdő időpontjától számított 6 hónapnál korábban azonban nem lehet újabb árverést kitűzni. A szünetelést követően tartott árverésre (amely a sorban már a harmadik) a második árverés szabályait kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az árverés sikertetlensége esetén a végrehajtást kérőnek ismét joga van átvenni az ingatlant a becsérték feléért. (Ennek hiányában az eljárás megint csak szünetel.)
A végrehajtó a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül is eladhatja az ingatlant az árverési vétel hatályával. Az árverésen kívüli eladáshoz annak a beleegyezése is kell, akinek valamilyen joga van az ingatlanon; a telki szolgalom, illetve a közérdekű használati jog jogosultjának beleegyezésére azonban nincs szükség.
Végrehajtás a követelésekre
A végrehajtó lefoglalja az adóst megillető lejárt és jövőbeni követeléseket is. Ilyenkor felhívja a követelés kötelezettjét, hogy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozzék: elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést, mikor esedékes a követelés, igényt tart-e valaki a követelésre és milyen jogcímen.
A kötelezett a felhívás kézbesítése után sem az adós, sem más javára nem teljesítheti a követelést, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján befizetni a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles bírósági letétbe helyezni a követelés tárgyát. Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásakor a végrehajtó megkeresi a földhivatalt, hogy a követelés lefoglalását jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba; a vízi, illetőleg légi járműre bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalásakor pedig a járművek lajstromát vezető szervet kell megkeresnie, hogy a követelés lefoglalását jegyezze be a lajstromba. Ha a kötelezett bárkinek a javára teljesítette a követelést, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.
Abban az esetben, ha a kötelezett nem ismerte el a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést vagy nem nyilatkozott a végrehajtónak, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. Perindításnak van helye akkor is, ha a kötelezett nem fizette be a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára. Az eredményes perlés azzal jár, hogy a végrehajtást kérő jogosulttá válik az eredetileg az adóst megillető követelésre vagy annak egy részére.
Cselemények végrehajtása
A végrehajtás nemcsak pénz behajtásása iránt folyhat, hiszen végre kell hajtani azokat a határozatokat, okiratokat is, amelyek valamilyen cselekmény megtételére, abbahagyására vagy valaminek az eltűrésére kötelezik a munkáltatót (például a munkaviszony helyreállítása). Ilyen esetben a bíróság a végrehajtható okiratban – megfelelő határidő kitűzésével – felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre. A végrehajtható okirat kézbesítésekor a bíróság felhívja a végrehajtást kérőt arra, hogy a teljesítésre kitűzött határidő eltelte után közölje a végrehajtóval, teljesített-e a kötelezett vagy sem. Amennyiben a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy elmaradt az önkéntes teljesítés, ezt a végrehajtó (szükség esetén a helyszínen) ellenőrzi.
A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó haladéktalanul beterjeszti a végrehajtási eljárás iratait a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely ezt követően végzéssel határoz a további végrehajtási (kényszer-) cselekményekről. A bíróság a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve – szükség esetén a felek meghallgatása után – határoz a végrehajtás módjáról. Ennek során kötelezheti a kötelezettet a végrehajtandó cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére, feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse a meghatározott cselekményt. Mindezek helyett a bíróság 100 000 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat a kötelezettel szemben, hogy ezzel kényszerítse ki a teljesítést. Arra is lehetősége van, hogy a rendőrség útján szerezzen érvényt a kötelezettségnek. A pénzbírságot a munkáltatóval, illetve annak vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni. Ismételt bírságolásnak van helye, ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét.
Ingókiadás
Az ingóság kiadására irányuló végrehajtásban a végrehajtó közvetlenül igénybe veheti a rendőrség közreműködését, és így azonnal elvégezheti a végrehajtást, amennyiben az adós megtagadja az önkéntes teljesítést. Ha a kötelezett azért nem adja ki az ingóságot, mert az már nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig lefoglalja a kötelezett egyéb vagyontárgyait, és a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz. Az értékmegállapítást követően a végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtásáért folyik a pénzkövetelés iránti végrehajtás szabályai szerint.
Jogorvoslatok
A végrehajtásban az adós szempontjából is fontos szerepük van az eljárás jogszerűségét biztosító garanciáknak, elsősorban a különböző jogorvoslati lehetőségeknek.
Visszavonás, törlés
A végrehajtást elrendelő bíróság bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből bármikor elrendelheti végzéssel a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését, ha a törvény megsértésével állította ki a végrehajtható okiratot. Az erről szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelynek alapján a másodfokú bíróság dönt a végrehajtás megindításáról vagy a végrehajtható okirat visszavonásáról, törléséről.
Fellebbezés
Ha a bíróság végzéssel rendelte el a végrehajtást vagy a kérelemtől eltérően állította ki a végrehajtható okiratot, a végzés ellen a felek fellebbezhetnek. Fellebbezésnek van helye a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen is. A fellebbezési határidő tizenöt nap. A fellebbezésnek általában halasztó hatálya van a megtámadott határozat végrehajtására, a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat végrehajtását pedig a másodfokú bíróság felfüggesztheti.
Felülvizsgálati kérelem
Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság megtagadta a végrehajtható okirat kiállítását, biztosítási intézkedés elrendeléséről, külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött. Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen is, amellyel a bíróság az ingatlanárverés megsemmisítéséről határozott. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztheti. A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, de a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig vissza lehet vonni.
Végrehajtási kifogás
A végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének jogellenes elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy ha a jogorvoslást kereső a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt a kifogás előterjesztésében, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani. A végrehajtó intézkedésétől számított 1 év eltelte után azonban már ilyen esetben sem lehet végrehajtási kifogással élni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
Egyéb jogorvoslatok
Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, a földhivatal vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
A végrehajtás felfüggesztése
Az adós kérelmére kivételesen felfüggeszthető a végrehajtás, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolják. Erre azonban igen kicsi az esély, hiszen ilyen kérelmeknél általában felmerül a gyanú, hogy az adós csak időt akar nyerni, esetleg ezzel kívánja meghiúsítani az eljárás sikerét (a végrehajtó ilyenkor beterjeszti az iratokat a bírósághoz, s iratok híján nem tud érdemben intézkedni). Amenynyiben a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a bíróság is felfüggesztheti a végrehajtást. Erre természetesen csak akkor kerül sor, ha a jogorvoslat előre láthatóan eredményesnek ígérkezik.
A felfüggesztés tartama alatt tett minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és cselekményeket. A felfüggesztéssel minden határidő (az elévülés is) megszakad, ám újrakezdődik, mihelyst megszüntetik a felfüggesztést. A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen különfellebbezésnek van helye, de annak nincs halasztó hatálya a felfüggesztésre. A felfüggesztett végrehajtást csak a bíróság intézkedésére lehet tovább folytatni.
A végrehajtás szünetelése
Szünetel a végrehajtás, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg nem lehetett értékesíteni a lefoglalt vagyontárgyat; a végrehajtást kérő nem előlegezte meg a végrehajtási költséget; az adós halasztást kapott a teljesítésre vagy engedélyezték neki a részletekben való teljesítést. A végrehajtást csak akkor lehet folytatni, ha valószínűsítették, hogy az adósnak van lefoglalható, értékesíthető vagyontárgya, a végrehajtást kérő mégis megelőlegezi a költséget, illetve eltelt az adósnak adott halasztás időtartama vagy az adós elmulasztotta a részlet teljesítését. A szünetelés nem érinti a határidőket, így a követelés szempontjából gyakorlatilag megszűnik a végrehajtás, hiszen az elévülés sem szakad meg.
Megszüntetés és korlátozás
A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta a végrehajtandó határozatot. Ebben az esetben az adós kérelmére arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy (teljesen, illetőleg részben) térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós igazolta, hogy a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét.
Amennyiben a végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására (például azért, mert a végrehajtást kérő nem ismeri el az adós önkéntes teljesítését), az adós pert indíthat a végrehajtást kérő ellen a sérelmesnek tartott végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt. A perre kizárólag a végrehajtást elrendelő bíróság illetékes. A megyei vagy a munkaügyi bíróság által elrendelt végrehajtás esetén kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes a perre.
A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt azzal a feltétellel lehet pert indítani, ha az igény alapjául szolgáló tény akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtandó határozattal végződő eljárásban vagy ha csak a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt akkor lehet eredményes pert indítani, ha nem jött létre érvényesen a végrehajtani kívánt követelés vagy az időközben egészen, illetőleg részben megszűnt. Sikeres lehet az adós perindítása akkor is, ha a végrehajtást kérő halasztást adott a teljesítésre, és annak időtartama még nem járt le.
Az adós abban az esetben is pert indíthat a záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt, ha beszámítható követelést kíván érvényesíteni végrehajtandó követeléssel szemben. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
Részletfizetés, halasztás
Kivételes esetekben a végrehajtás alapjául szolgáló perben első fokon eljárt bíróság a határozat jogerőre emelkedése után is engedélyezheti a részletekben való teljesítést vagy halasztást adhat a teljesítésre. Az utólagos részletfizetési kedvezmény nemcsak a végrehajtás elrendelése előtt, hanem a végrehajtási eljárás későbbi szakaszában is engedélyezhető mindaddig, amíg a marasztalási összeget teljesen nem fizették ki (nem hajtották be). A bíróság kimondhatja azt is, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
