Lapunkban többször foglalkoztunk már a munkaadói és a munkavállalói járulékkal kapcsolatos rendelkezésekkel. Mostani összeállításunkban ugyancsak e témakört érintjük, mivel megváltoztak a munkaadói járulék mértékére és a fizetésre kötelezettek körére vonatkozó szabályok.
Munkaadói járulék
A munkaadónak a munkavállaló részére annak munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt – az 1997. LXXX. tv. 20. §-a szerint – társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alá eső jövedelem után kell munkaadói járulékot fizetnie, amelynek mértéke jelenleg 4,2 százalék, 1998. július 1-jétől pedig 4 százalék.
1998. február 1-jéig a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezeteknek (tehát az állami vállalatnak, a trösztnek, az egyéb állami gazdálkodó szervnek, a szövetkezetnek, a gazdasági társaságnak, a közhasznú társaságnak, az egyes jogi személyek vállalatának, a leányvállalatnak, a vízgazdálkodási társulatnak a víziközmű-társulat kivételével, az erdőbirtokossági társulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, valamint a magánnyugdíjpénztárnak) 4,5 százalékos járulékot kellett fizetnie. Ezt a rendelkezést azonban az 1997. évi CXX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, így az előbb említett szervezeteket 1998. február 1-jétől már csak 4,2 százalékos járulék terheli, júliustól pedig 4 százalék.
Felmerültek azonban egyéb kérdések is: ki tekinthető munkaadónak, munkavállalónak, mi a munkaviszony, mi a járulék alapja?
Munkaadó, munkavállaló
Az 1991. évi IV. törvény szerint munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat vagy foglalkoztatni fog.
Munkavállaló az a magánszemély, aki a munkáját munkaviszonyban végzi.
Munkaviszony
Az 1991. évi IV. törvény szerint munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony, a biztosított bedolgozói és – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonya.
A járulék alapja
A munkaadói járulék alapját a munkavállalónak a munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme adja. Tb-járulék-alapnak az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. tv.) 4. §-ának k) pontja, illetve a 20. § értelmében
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része számít, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is; továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke; valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj; a tanulószerződésben meghatározott díj; továbbá a hivatásos nevelőszülői díj,
2. külföldön foglalkoztatott biztosítottnál, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldinél azokat a foglalkoztató által adott (elszámolt) juttatásokat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni, amelyek megfelelnek az 1. pontban foglaltaknak.
Érdemes a Tbj. törvény 5. §-át is áttekinteni, amely a biztosítottakat sorolja fel. Ha a munkaadó nem biztosított személlyel köt munkaszerződést (pl. olyan iskolaszövetkezeti taggal, aki nappali tagozatos tanuló), nem kell járulékot fizetnie, nincs tehát járulékalap, s így munkaadói járulék sem terheli. (A részletes szabályokat lásd lapunk 1998/1. számában.)
Munkavállalói járulék
A munkavállalót is terheli járulékfizetési kötelezettség. A munkavállalói járulék alapja a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset), a mértéke 1,5 százalék. Nem kell ilyen járulékot fizetnie az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, illetve annak, aki ezekre az ellátásokra jogosulttá vált.
A járulékok bevallása, fizetése
A munkaadó állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg a munkaadói, illetve a munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20-áig az adóhatósághoz. Számlaszámok: 10032000-06056009 APEH Munkaadói járulék beszedési számla; 10032000-06056016 APEH Munkavállalói járulék beszedési számla.
