Aki mer, az nyer – ha van elég pénze

A tőzsdei befektetések biztonságos sikeréhez pénz kell. A határidős piacon – BUX-ügyletekkel – 1997-ben 40 százalékos bruttó éves átlaghozamot érhetett el az, aki 1997. február és 1998. február között megnyitott határidős kontraktusait tartani tudta, képes volt arra, hogy a tavalyi három nagy mélypont, közülük is az októberi krach okozta veszteséget fedezze.

Egyébként a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacán a kereskedők 80-90 százaléka bt. és kft. volt, ezek zöme vételi pozíciókat nyitott és – brókercégek közlése szerint – jó, ha nullszaldósra ki tudta hozni cégét éves szinten. Többségük veszteséges volt az említett időszakban a három nagy visszaesés miatt. Az egyik legnagyobb brókercég beszámolójából kiderül: a határidős piacon nagyon kevesek voltak, akik százezer-egymillió forintos nyereséget realizáltak, és mindenképpen 10 alatt volt azon kis- és közepes vállalkozások száma, amelyek 10 millió forint fölötti éves átlaghozamot tudtak elérni.

A többi résztvevő a BUX származékos piacon magányos befektető volt, de ők kevés, alkalmanként 5-10 kontraktussal játszottak. A társas vállalkozások azért adják a származékos piac résztvevőinek többségét, mert az elég komoly járulékos költségeket a társaság kiadási oldalán el tudják számolni, az árfolyamnyereségből származó adókülönbözetet nem egy év múlva kapják esetleg vissza, mint az szja-bevallás után. Konklúzió: a FUTURES piac forgalmát zömében a kkv-k adták, kevés vállalkozás ért el számottetvő nyereséget a BUX-piacon. Ez utóbbi adta tavaly egyébként a BÉT FUTURES-ügyleteinek 71 százalékát. A USD-határidők a származékos piac 8 százalékát, a DEM 15 százalékát, a 12 hónapos kincstárjegy pedig 5 százalékát adták. Ám ezen utóbb felsorolt piacokon a kis- és közepes méretű társas vállalkozások nem voltak jelen.

Tekintélyes hozamok

A BÉT részvényszekciójában viszont már kevés a kkv, a forgalom zömét a nagy és főleg külföldi befektetési alapok bonyolítják le, és persze a kisrészvényesek is főszereplők. Ez utóbbiak súlya is eltörpül az alapok mögött – lásd Templeton testvércégek.

A részvénypiacon az, aki 1996. december 31-én vett és 1997. december 31-ig megtartotta, és ezen a napon eladta az úgynevezett BUX-kosaras részvényeket, vagyis a promptindex számításában részt vevő, 22 válogatott részvényből álló pakettet, az éves szinten, a vizsgált időszakban 93 százalékos bruttó hozamot ért el, vagyis majdnem megkétszerezte befektetett tőkéjét. Ennél sokkal magasabb nyereséget könyvelhetett el az, akinek jó szimata vagy szerencséje volt, és olyan részvényt vett, amely kiemelkedő árfolyamemelkedést ért el a vizsgált időszakban. A sztár a B kategóriás Pannonflax, amely 300 százalékos árfolyam-emelkedést ért el. Nagy nyerő volt még a 198 százalékos nyereséget mutató Globus (ugyancsak B osztályos), a 199,90 százalékot elérő OTP, a 145,45 százalékos Richter, a 145,05 százalékos Mol.

Kárpótlási jeggyel a börzén

A banki, lakossági betéteknél jóval nagyobb nyereséget lehetett elérni éves szinten 1997-ben a kárpótlási jegyek adásvételével is. Aki 1997. január 2-án vett kárpótlási jegyet és 1997. december 30-án eladta azokat, éves szinten bruttó 32,35 százalékos nyereséget érhetett el.

Állampapírok

A nem tőzsdei állampapírpiac forgalmából a kis- és középvállalkozások, vagyis azok, amelyek 5-40 millió forint közötti összegeket fektettek be, 20-25 százalékkal részesedtek. A nagyobb részt ismét a nagybefektetők, az alapok uralják. Banki dealerek információi szerint az éves átlaghozam tavaly 19-19 7/8-ad százalék volt ezen a piacon. A kis- és közepes vállalkozások zömében a diszkont kincstárjegy (DKJ), vagyis az egy éven belüli lejáratú állampapírok piacán fektettek be, leginkább a 3 hónapos DKJ-be. Az államkötvényeket, vagyis az éven túli futamidejű papírokat alig vették a vizsgált körhöz tartozó társas vállalkozások, hiszen nem akarták hosszú távra lekötni amúgy is szűkös tőkéjüket. A DKJ-k éves átlaghozama tavaly 19,70-19,80 százalék volt, a kötvényeké pedig 19 százalék.

Befektetési alapok hozamai

A nyílt végű befektetési alapok, vagyis az államkötvényalapok, a kötvényalapok és a részvény, valamint a vegyes alapok közül éves szinten a vegyes kategóriában lehetett a legnagyobb hozamot elérni: ez a CA Növekedési Alapjának 3 éves futamidejű jegye volt, amely tavaly 45,98 százalékos nettó hozamot adott. A biztonságosabb kötvényalapok befektetési jegyeinek esetében a legnagyobb nettó hozam 21 százalék körül volt, a Hunnia kötvényalap 16,97 százalékos nettó évi hozamával kullog a sor végén. A befektetési jegyek adózási szempontból az egyéni, magánbefektetőnek hoznak hasznot, hiszen a befektetett tőke, s annak hozama (30 százalék erejéig) adómentes mindaddig, amíg a tőke nő a tőkeszámlán. Vállalkozások az elért hozam után az érvényben levő társaságiadó-kulcsok szerint adóznak a befektetési jegyek után. Egyes alapok kizárólag az adózási (szja) előnyök kihasználására jönnek létre.

Banki betétek

Az egyéves lekötésű lakossági banki forintbetétek 1997. év végére banktól, valamint a lekötött összeg nagyságától függően 15,50-18 százalékig terjedtek. A vállalkozói betéti kamatok még alacsonyabbak, van bank, amely 13,55 százalékot fizet az 1-20 millió forint, 15 százalékot a 100 millió forint fölötti lekötésekre.

A bruttó hozamból természetesen le kell vonni a különféle jutalékokat, amelyekből – például a brókercégek – nagyon jól megélnek, és ez nagyjából független attól, hogy a befektetőnek jól megy-e az üzlet vagy sem. A jutalékot így is – úgy is fizetni kell.