Hivatalos megnyilatkozásokban gyakran elhangzik, hogy csökkennek a vállalkozók közterhei, ám az érintettek ennek ellenkezőjét érzik. Az anyagi és adminisztrációs terhek évek óta tartó nyomása egyáltalán nem enyhül.
A vállalkozók az anyagi közterhek közé sorolják valamennyi (államot, önkormányzatokat, társadalombiztosítást illető) befizetésüket, függetlenül attól, hogy melyik szervezet szedi be a pénzt. A kamarai tagdíjat a vállalkozók ugyanolyan köztehernek érzik, mint az adó- és tb-befizetéseket.
Mérhetetlen teher
Ráadásul egyre több vállalkozó képtelen eligazodni a jogszabályok, bevallási űrlapok, határidők között, ezért kénytelen profi könyvelőt alkalmazni, aki megkéri az árát a szolgáltatásnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem felmérést készített arról, hogy a fővárosi vállalkozások fejlődése előtt milyen akadályok állnak. A felmérés szerint a vállalkozások döntő többsége a magas közterheket, elvonásokat jelölte meg első helyen. Ezt követte a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás, a tőkehiány, a tisztességtelen verseny, a bürokratikus ügyintézés, a magas hitelkamat, a rendeléshiány és a belső piac szűkössége. Például a kereskedelemmel és a termelőtevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozók jelzése szerint 1997-ben egy forint jövedelem eléréshez 23,20 forint bevételt kellett elérni.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese szerint a vállalkozások nagy többségének gazdasági, pénzügyi helyzete rossz. A kedvező makrogazdasági növekedési és exporteredmények nem túl széles vállalkozói kör teljesítményén alapulnak. A magyar gazdaságban a GDP 30-35 százalékának megfelelő teljesítmény rejtőzik el a fekete- és szürkegazdaságban. Az Európai Unió tagországaiban a hozzáadottérték-adó 16-25 százalék, Németországban ez 16 százalék, Svédországban 25 százalék. Gyakran hangoztatják, hogy az európai uniós csatlakozásunk feltétele a 25 százalékos áfa-kulcs mérséklése.
Bérterhek
Az alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozásokat a munkabérhez kötődő befizetések is jelentősen terhelik. Ezért terjedt el az a gyakorlat, hogy alvállalkozásba adják a feladatok jelentős részét, így meg lehet takarítani a munkabérhez kapcsolódó terheket. A dolog másik oldala, hogy a munkavállalóból kényszervállalkozóvá vált állampolgár ezzel a megoldással rosszul is járhat meg nyerhet is. Magyarországon ugyan olcsó a munkaerő, de a munkabérhez kötődő magas befizetések miatt nyert teret a feketegazdaság.
Számítások szerint a társasági adó 50 százalékos mérséklése a költségvetésnek bevételkiesés helyett többletet eredményezett. Megfontolandónak és vitára érdemesnek tartja a kamara a személyi jövedelemadó és a tb-hozzájárulás erőteljes csökkentését, a csökkentéssel egyidejuleg a fogyasztási típusú adók differenciált kiterjesztését.
A kamara rendszeresen szorgalmazza az egyéni vállalkozók átalányadózásának kiterjesztését. Megítélésük szerint az átalányadózás bevezetése az adófizetési morálon is javítana.
Adminisztratív nyomás
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a napokban konzultációt rendezett a társadalombiztosítási járulékokról. A kamara a rendezvényt azért hívta össze, mert a társadalombiztosításijárulék-fizetéssel kapcsolatos nyilvántartás, adminisztráció 1998-ban sem egyszerűsödött, sőt, inkább bonyolódott. A legutóbbi intézkedés – amely szerint floppyn kell a tb-bevallást adni – több vállalkozásnak jelentős kiadásokat okoz.
A kamara különösen sérelmesnek tartja, hogy bár a tb-járulék mértéke általánosságban 39 százalékra csökkent, de bevezették az egészségügyi hozzájárulást, amellyel a tb-kulcs csökkenésének hatása gyakorlatilag eltűnt.
Négy és félszeresére emelkedett a munka mellett vagy felsőoktatási intézményekben tanuló vállalkozók járulékterhelése, és szűkült azoknak a köre, akik kiegészítő tevékenységnek minősülő vállalkozást folytathatnak. A kezdőket sújtja, hogy megszűnt a kezdő egyéni vállalkozók kedvezményes járulékfizetési lehetősége.
Az MKIK javaslata szerint az egészségbiztosítási hozzájárulást meg kellene szüntetni, célszerű lenne beépíteni a járulékba vagy az adóba. A létszámváltozást, illetve a hozzájuk tartozó adatváltozásokat elégséges lenne negyedévente nyomtatványon bejelenteni a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknek.
Nyers Rezső közgazdász a Gazdálkodási Tudományos Társaság februári vitafórumán a gazdaság, a cégek versenyképességét akadályozó egyik tényezőként említette a még mindig magas elvonásokat. Ugyanezen a rendezvényen Demján Sándor, a Gránit Pólus Rt. elnöke kifejtette, hogy a gazdaság fejlődésének jövője azon is múlik, hogy mennyire tudják megteremteni az olcsó államot. A termelés költségeiben ugyanis meghatározó, hogy az állam mekkora költséget ró rá.
