Több mint egyéves vita után került ősszel a parlament elé a nonprofittörvény tervezete, az elfogadott jogszabály január elsejétől hatályos. Ezzel megszülettek azok a törvényi garanciák, amelyek nemcsak szabályozzák a civil szférát, hanem rendszerezik a hozzájuk kapcsolódó kedvezményeket is. Összeállításunkban meghatározzuk a közhasznú tevékenység és a közhasznú szervezet fogalmát, a szervezetek működési szabályait, ellenőrzését, továbbá bemutatjuk, hogy milyen adó-, vám-, illeték- és egyéb kedvezményekre jogosultak ezek a szervezetek, valamint támogatóik és támogatottjaik.
Ez évtől a Magyarországon nyilvántartásba vett civil organizációk, azaz a társadalmi szervezetek – kivéve a biztosítóegyesületeket és a politikai pártokat, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket –, az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú társaságok és a köztestületek az 1997. évi CLVI. törvény szerint kérhetik a közhasznúsági nyilvántartásba vételüket (a felsorolt szervezetekről lásd keretes írásunkat). Ez természetesen jár némi adminisztratív teherrel, azonban az alább részletezett kedvezmények igénybevétele céljából érdemes megszerezni a közhasznú jogállást. Az újonnan alakuló civil szervezetek a nyilvántartásba vételi kérelmük benyújtásával egyidejűleg kérhetik közhasznú nyilvántartásba vételüket is.
A közhasznúság feltételei
A fentiekben felsorolt szervezetek a nyilvántartásba vételükkel szerzik meg közhasznú jogállásukat. A törvény a közhasznúságnak két fokozatát különbözteti meg.
1. Ahhoz, hogy valamely nonprofit szervezetet közhasznú nyilvántartásba vegyenek, az alapszabályának/alapító okiratának/társasági szerződésének (a továbbiakban: létesítő okirat) tartalmaznia kell, hogy
- milyen közhasznú tevékenységet folytat, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból;
- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében – azokat nem veszélyeztetve – végez;
- gazdálkodásából elért eredményét nem osztja fel, hanem a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
- nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. A kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzéséhez és a nyilvántartásba vételhez pedig a fentieken túlmenően a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet
- olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
- a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
Nyilvántartásba vétel, ellenőrzés
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani. E kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozat megadását kéri.
A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz a nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal. A nyilvántartás adatai természetesen nyilvánosak, és statisztikai célokra is felhasználhatók.
A törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett olyan szervezetek, amelyek közhasznú tevékenység (e fogalom tartalmára nézve lásd keretes írásunkat) folytatására jöttek létre, és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket 1998. június 1-je előtt benyújtják, 1998. január 1-jétől a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedéséig (illetve amíg kérelmüket a bíróság el nem utasítja), közhasznú/kiemelkedően közhasznú jogállásúnak minősülnek. Az a szervezet, amelyet költségvetési pénzből alapítottak vagy rendszeres költségvetési támogatásban részesül, 1998. június elsejéig köteles kérni a közhasznúsági nyilvántartásba vételét, ennek elmulasztása esetén ugyanis a támogatását felfüggesztik, s kezdeményezhetik a megszüntetését is.
Amennyiben a szervezet működése már nem felel meg a nonprofittörvényben meghatározott feltételeknek, 60 napon belül kérni köteles a közhasznúság törlését, illetve átsorolását az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba. Ezt az ügyész is indítványozhatja, amennyiben a szervezet működése és vagyonfelhasználása nem felel meg a nonprofittörvény, a létesítő okirat vagy az ennek alapján készített belső szabályzat rendelkezéseinek, és ezen az ügyészi felhívás után sem változtat.
Az adóellenőrzést a szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – az ügyészség látja el.
Kedvezmények
A közhasznú szervezeteket, azok támogatóit és a szolgáltatásaik igénybe vevőit különböző kedvezmények illetik meg. A törvény csak általánosan határozza meg a lehetséges kedvezményeket, részletesen az adó-, vám- és illetékjogszabályok rendelkeznek ezekről. Nem veheti igénybe a kedvezményeket az a szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.
A január elseje után alakuló szervezetek a nyilvántartásba vétel napjától jogosultak a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókedvezmények és mentességek igénybevételére, amennyiben legkésőbb a nyilvántartásba vétel évének utolsó napján közhasznúsági nyilvántartásba is veszik őket.
1. A szervezetet a létesítő okiratában meghatározott célja szerinti tevékenysége után
- társaságiadó-mentesség,
vállalkozási tevékenysége után
- társaságiadó-kedvezmény (mentesség),
- helyiadó-kedvezmény (mentesség),
- illetékkedvezmény (mentesség),
- vámkedvezmény (mentesség),
2. a szervezet szolgáltatásának igénybe vevőjét a kapott szolgáltatás után
- személyijövedelemadó-mentesség,
3. a szervezet támogatóját az adott támogatás (adomány) után
- társaságiadó-kedvezmény, illetve személyijövedelemadó-kedvezmény,
4. azt a támogatót, aki tartósan adományoz valamely közhasznú szervezetnek, a támogatás második évétől
- különkedvezmény
illeti meg.
A törvény szerint tartós adományozásnak minősül a magánszemély támogató által a közhasznú szervezet javára, legalább négyéves szerződés alapján, évente rendszeresen, azonos vagy növekvő összegben, illetőleg nem magánszemély támogatónál az adózás előtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. Ha a szerződés időtartama alatt bármelyik évben az adományozás szünetel, nem lehet szó tartós adományozásról.
Gazdálkodás
E címszó alatt elsősorban a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat emeljük ki, felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a törvény szigorúbb működési szabályokat ír elő, mint amelyek a civil szervezetekre vonatkoznak. Kiemeljük például, hogy amennyiben a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ezt más jogszabály nem írja elő.
A közhasznú szervezet nem bocsáthat ki váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint – a közhasznú társaság kivételével – nem vehet fel olyan mértékű vállalkozásfejlesztési hitelt, amely veszélyezteti a közhasznú tevékenységét, az államháztartás alrendszereitől (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) kapott támogatást pedig nem használhatja fel hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére. A cél szerinti tevékenységből", illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítve kell nyilvántartani. Ezeket a törvény 18. §-a tételesen felsorolja.
A szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján kaphat támogatást. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját is. A támogatási lehetőségeket, valamint azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra kell hozni (elsősorban a napi sajtóban).
A juttatások – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz köthetők, a pályázati kiírás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből valószínűsíthető, hogy a nyertest előre meghatározták (színlelt pályázat).
A szervezet nevében vagy javára csak a szervezet írásbeli meghatalmazásával lehet adományokat gyűjteni, azonban ez nem járhat mások zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is kell készíteni, amelyet a legfőbb szerv fogad el. Ez a jelentés tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználásáról szóló jelentést, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, egészségbiztosítási önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a vezető tisztségviselők juttatásainak értékét/összegét, valamint a közhasznú tevékenységről szóló rövid beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet.
| Kedvezmények |
|---|
|
1. Illeték
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint a társadalmi szervezetek, a köztestületek és a közhasznú társaságok, az alapítványok és a közalapítványok teljes személyes illetékmentességben részesülnek (nem kell tehát eljárási, öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetniük). Ez a mentesség azonban csak akkor illeti meg a szervezeteket, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző évben a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után nem kellett társasági adót fizetniük. E feltétel teljesüléséről írásban kötelesek nyilatkozni a vagyonszerzési illetéknél az illetékkiszabásra bejelentéskor, államigazgatási vagy bírósági eljárási illetéknél pedig az eljárás megindításakor. 2. Vám Az 1995. évi C. törvény szerint vámmentes az alapítvány és közalapítvány javára, az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatban, ellenérték nélkül beérkező áru – a maximum ötszemélyes személygépkocsi és a motorkerékpár kivételével –, amennyiben a kezelő szerv igazolja, hogy az alapítványt nyilvántartásba vették. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot, valamint a vámáru ellenérték nélküli beérkezését és a nyilvántartásba vételét igazoló okmányt. 3. Helyi adó A társadalmi szervezetek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek, köztestületek, közhasznú társaságok nem fizetnek helyi adót, ha az előző évben a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük (nyereségük) után nem kellett társasági adót fizetniük (1990. évi C. törvény). |
Közhasznú szervezetek
Amennyiben az alábbi szervezetek megfelelnek a nonprofittörvényben meghatározott feltételeknek, kérhetik a közhasznúvá minősítésüket. E szervezetek alapítását, működését viszont külön jogszabályok állapítják meg.
Társadalmi szervezet
A társadalmi szervezetek alapítását és működését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is szabályozza. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Társadalmi szervezetek tipikusan az egyesületek, a pártok és az érdek-képviseleti szervezetek (a közhasznú szervezetekről szóló törvény értelmében pártok, illetve munkavállalói és munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek nem kérhetik a közhasznúsági minősítést). Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem lehet társadalmi szervezetet alapítani.
A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag kimondja a szervezet megalakítását, megállapítsa az alapszabályát, valamint megválassza az ügyintéző és képviseleti szerveit. A megalakulást követően a szervezet képviselőinek a székhely szerint illetékes megyei bíróságtól kell kérniük a nyilvántartásba vételt. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
A pártok kivételével a társadalmi szervezetek működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. (A pártokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.)
A társadalmi szervezet a tartozásaiért csak saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. A szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból áll, de célja megvalósításának érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
Köztestület
A köztestületek létrehozásának és működésének keretszabályait a Ptk. adja meg. E szerint a köztestület olyan, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény írja elő, s a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. Tipikusan köztestületek a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a gazdasági (agrár-, kézműves-, ipar-) és a szakmai (például orvos-, könyvvizsgálói, ügyvédi) kamarák, amelyek működéséről és közfeladataikról a létrehozásukat előíró törvények rendelkeznek. Törvényességi felügyeletüket az ügyészség látja el. A köztestület csak akkor kérheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét, ha a létrehozásáról rendelkező törvény ezt megengedi.
Alapítvány
Az alapítványok létrehozásáról, működéséről, törvényességi felügyeletéről szintén a Ptk. rendelkezik. Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt létrehozhat alapítványt. Elsődlegesen gazdasági tevékenység céljából azonban nem alapítható, s az alapító okiratban meg kell jelölni azt a tartós közérdekű célt, amelynek megvalósítására létrehozták, az alapítóknak pedig rendelkezésre kell bocsátaniuk az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyont. Az alapítvány jogi személy, s a székhelye szerint illetékes megyei bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Gazdálkodására az egyesületre vonatkozó szabályok érvényesek, törvényességi felügyeletét szintén az ügyészség gyakorolja.
Közalapítvány
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat – amelyről az államnak vagy az önkormányzatnak kellene gondoskodnia (például: közoktatás, közüzemi feladatok, egészségügy, a kulturális örökség védelme) – folyamatos ellátása végett hoz létre. A kormány által alapított közalapítvány például a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapítvány, az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Az Országgyűlés hozta létre többek között a Magyar Rádió és a Magyar Televízió Közalapítványt.
Az alapító okiratban meg kell jelölni a kezelő szervet, vagy külön grémiumot kell létrehozni erre a célra. Az alapító okiratot hivatalos lapban közzé kell tenni. A kezelő szerv évente köteles nyilvánosságra hozni az alapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait. A gazdálkodás törvényességét és célszerűségét (az önkormányzati alapítású közalapítványok kivételével) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Közhasznú társaság
A közhasznú társaság olyan közhasznú tevékenységet végző korlátolt felelősségű társaság, amely nem törekszik nyereség- és vagyonszerzésre, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytat, a tevékenységéből származó nyereségét pedig nem osztja fel a tagjai között. Éppen ezért a közhasznú társaságra a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályokat a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A társasági szerződésben a közhasznú tevékenységet is meg kell határozni, és a társaság cégnevében fel kell tüntetni a közhasznú társaság (kht.) elnevezést. Tagjait – a kft.-vel ellentétben – nyilvános felhívás útján is toborozhatja. A kht.-ben kötelező felügyelőbizottságot létrehozni és könyvvizsgálót választani.
Közhasznú társaságot úgy is lehet alapítani, hogy valamely korlátolt felelősségű társaság a társasági szerződését a közhasznú társaságokra vonatkozó előírások szerint módosítja, s így az új társaság a kft. általános jogutódja lesz. Ennek megfelelően a közhasznú társaság is bármikor átalakulhat bármely más gazdasági társasággá.
| Közhasznú tevékenységek |
|---|
| Az alábbi tevékenységek minősülnek közhasznúnak: az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a gyógyító- és az egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a szociális tevékenység, a családsegítés, az időskorúak gondozása, a tudományos tevékenység, a kutatás, a nevelés és az oktatás, a képességfejlesztés, az ismeretterjesztés, a kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása, a műemlékvédelem, a természet- és az állatvédelem, a környezetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, az emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, a sport (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével), a közrend és a közlekedésbiztonság védelme, az önkéntes tűzoltás, a mentés, a katasztrófaelhárítás, a fogyasztóvédelem, a rehabilitációs foglalkoztatás, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, az euroatlanti integráció elősegítése, valamint a közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások. |
