102 talált cikk a továbbfoglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?

Kérdés: Kollégánk 2005. augusztus 1-től 2022. június 30. napjáig az önkormányzat költségvetési szervénél dolgozott közalkalmazottként. 2022. július 1. napjától a munkáltató személyében – a Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerinti – változás következett be, mivel az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot az Áht. szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet részére adta át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ennek értelmében az illető közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30. napjával megszűnt, és a megszűnést követő nappal (2022. július 1.) – tekintettel arra, hogy továbbfoglalkoztatásához hozzájárult – az új munkáltatóval munkaviszony létesült. Munkaszerződése a következő pontot tartalmazza: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke az Mt. 77. §-a szerint alakul a jelen munkaszerződés 1.1. pontban meghatározott jogosító jogviszonyának kezdőnapját (2005. 07. 01.) figyelembe véve.” Azok a kollégák, akik 2022. július 1. napjától az új munkáltatóval nem kötöttek munkaszerződést, a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem váltak jogosulttá végkielégítésre. A kérdés szerinti kolléga munkaviszonyát a munkáltató 2025 augusztusában meg kívánja szüntetni. A Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése értelmében az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ebből következően a munkaviszony megszűnése esetén a felmondási idő és a végkielégítés megállapítása során a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek minősül. A Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. A kolléga munkáltató általi felmondása esetére a Kjt. 25/B. §-ának (4) bekezdése vonatkozik, vagy a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdése?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete arról döntött, hogy a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján egy költségvetési szerv közalkalmazottjainak egy részét átadja az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára, feladatkiszervezés kapcsán. Az önkormányzati határozat alapján a közalkalmazottak átadási határidejét 2025. október 1. napjában határozták meg. A vállalkozóval kötött szerződés hatálybalépése: 2025. október 1. A Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint azon dolgozók esetében, akik nem járulnak hozzá az átvevő munkáltatónál a további foglalkoztatáshoz, az átadó munkáltató az átadás napjával értesíti a közalkalmazotti jogviszonyának (1) bekezdés szerinti megszűnéséről. Mi számít az átadás dátumának? Milyen jogcím szerint történik a jogviszony megszüntetése? Ezen közalkalmazottak jogosultak-e a felmentéssel történő megszüntetésre, jár-e a felmentési időre az illetmény (munkavégzés alóli mentesítés esetén a távolléti díj)?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2022 óta nyugdíjasnak minősül az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Küt. 39. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel megszüntetése kerülhetett volna jogviszonya. Munkatársunk a jogszabály adta lehetőséggel élve kérvényezte továbbfoglalkoztatását, amelyet a munkáltató engedélyezett. A köztisztviselő határozott idejű jogviszonnyal volt és van jelenleg is foglalkoztatva (tartósan távol lévő kolléga álláshelyén). Idén tavasszal tájékoztattuk, hogy meg kívánjuk szüntetni a jogviszonyát augusztusban. Első lépésként a munkáltató visszavonja engedélyét a továbbfoglalkoztatáshoz augusztus 15-ével. Ezután elkészítjük a felmentését augusztus 15. napjával, és mivel határozott idejű foglalkoztatásról van szó, indokolni is fogjuk. A tervezett indoklásban a továbbfoglalkoztatás munkáltatói engedélyének visszavonása lenne, melynek hátterében új, frissebb munkaerő-felvétel lenne megnevezve. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?

Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?

Kérdés: Kismama munkavállaló kikölcsönzése 2016. december 31. napjával megszűnt a kölcsönvevőnél. A munkavállaló gyermekeivel GYED-en volt, majd 2024 májusában jelezte, ismét munkába szeretne állni (négyórás részmunkaidőben). A kölcsönbe adó a továbbfoglalkoztatása érdekében megfelelő munkakört keresett részére, de ez nem vezetett eredményre, a kölcsönbe adó nem tudja új kölcsönvevőhöz kikölcsönözni. A munkavállaló jelenleg csak a kölcsönbe adóval áll jogviszonyban, több mint 10 éve. Munkáltatói felmondással kerül megszüntetésre a munkavállaló jogviszonya. A felmondási idő tekintetében a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 15 napos felmondási időt szükséges alkalmazni [Mt. 220. § (2) bek.]? Vagy, mivel a kikölcsönzés megszűnt, és jelenleg nem áll fenn kikölcsönzés munkavállaló és kölcsönvevő között, ezért az Mt. 69. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezései lépnek életbe?