Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással [Mt. 46. § (1) bek. e) pont és (2) bek.]. Elegendő tehát a tájékoztatóban az Mt. vonatkozó szakaszaira hivatkozni, a 14 napos szabályról külön tájékoztatás nem szükséges.A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] ...a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja, jogszerűen eltérhet a heti negyvenórás hétfőtől péntekig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtaknak nincs akadálya, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató megteheti, hogy a heti két pihenőnapot ne szombatra és vasárnapra ossza be, hanem szombat munkanap legyen, és helyette hétköznap legyen egy pihenőnap. A pihenőnapok beosztása szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Alapbér emelése egyoldalú munkáltatói tájékoztatással

Kérdés: Az Mt. a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közé sorolja az alapbérben való megállapodást. Emellett a munkaszerződést írásban kell megkötni, és mivel a megkötésre is a módosításra vonatkozó szabályok irányadóak, így a munkaszerződés-módosításra is az írásos forma az irányadó. Ezen szabályok ismeretében helyesen jár-e el az a munkáltató, aki az alapbéremelésről névre szólóan "Értesítés" elnevezésű dokumentumban értesíti az érintett munkavállalókat, és a dokumentum átvételét a munkavállaló aláírása bizonyítja a másodpéldányon? Mennyiben támaszthatja alá a munkáltató eljárásának helyességét az Mt.-nek azon szabálya, miszerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le?
Részlet a válaszából: […] ...ha a papíralapú dokumentumot a felek – személyesen vagy képviselőik útján – aláírják. A munkáltató által kiadott egyoldalú tájékoztató ennek a követelménynek nem felel meg, az lényegében a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatnak tekintendő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Képzés költségeinek viselése és a díjazásra való jogosultság

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek.]. Tehát nemcsak a szerződés szerinti munkahelyre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaszerződés-módosítás – ha megfeledkeztek róla

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2006 óta áll munkaviszonyban. Néhány napja a HR-igazgató előtt felmutatott egy 2013. április 1-jén hatályba lépett munkaszerződés-módosítást, amely szerint az ő fizetése valójában közel 150 000 Ft-tal magasabb, mint amelyet a gyakorlatban havonta kifizettünk neki. Ezt a szerződést másolatban mutatta be, de valóban szerepel rajta a HR-igazgató aláírása, aki állítja, hogy soha nem látta ezt a papírt korábban, noha valóban minden évben áprilistól szokás cégünknél a bérrendezés. Az illető munkavállaló korábban a magasabb alapbért tartalmazó munkaszerződésére soha nem hivatkozott, a munkáltató által kifizetett bérre észrevételt nem tett, minden bérpapírját és adónyilatkozatát aláírta. Figyelmen kívül hagyhatjuk a most előkerült munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a birtokában lévő okiratban foglaltakhoz képest alacsonyabb bérben részesült, a bérkifizetésről szóló munkáltatói tájékoztatókat és adónyilatkozatokat aláírta, jogfenntartással nem élt. Ebből megállapíthatóan, a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Felmondási tilalom csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentés volt. Azt követően, hogy erről én is megkaptam a tájékoztatást, teherbe estem. A felmondás közlésekor ezt meg is mondtam a munkáltatómnak, de azt mondta, hogy ez nem befolyásol semmit, holott úgy tudom, hogy felmondási védelem alatt állok terhesen, és elegendő ezt a felmondás közlésekor megmondani a munkáltatónak. Jogszerűen járt el a munkáltató? Ha nem, egy per során számomra kedvező ítélet születhet?
Részlet a válaszából: […] ...65. § (4) bek.]. Ahhoz, hogy a munkavállalót megillesse a csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondási védelem, már legkésőbb a tájékoztató közlésekor fenn kell állnia az alapul szolgáló oknak, a várandósságról a munkáltatót tájékoztatni kell. Ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Elszámolás a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Sajnálatos módon 2014 szeptemberében egyik munkavállalónk hirtelen elhunyt. A bérszámfejtőnk arról tájékoztatott, hogy ilyen esetben a jogutódokkal el kell számolnunk a ki nem fizetett munkabérrel és a szabadság megváltásával. Jelentkezett is nálunk az özvegye. Megfelelően járunk-e el, ha átutaljuk neki az általa megjelölt számlára az összeget, vagy meg kell várnunk a hagyaték átadását, és esetleg arra a későbbi időpontra kell vele elszámolnunk? Mivel a hölgy tájékoztatása szerint csak jövőre lesz a hagyatéki tárgyalás, ráadásul a korábbi házasságból született gyerekekkel fennálló vitás helyzet miatt el is húzódhat, számunkra rendkívül sérelmes lenne, ha arra a későbbi időpontra kellene számolni a munkabért.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló halálával megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a) pont]. Tehát a munkavállaló jog­utódjával mindenképpen a megszűnés időpontjára kell elszámolnia a munkáltatónak: erre az időpontra kell kiállítani az igazolásokat, erre az időpontra kell a bért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] A női munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatár elérése mellett, életkoruktól függetlenül jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
1
…
7
8
9
…
14