Munkabér-kifizetésről szóló munkáltatói elszámolás

Kérdés: A fizetési elszámolást, azaz a bérpapírt kinek a feladata biztosítani a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...követően bekövetkező ok miatt annak módosítása szükséges [Mt. 155. § (4) bek.]. A munkáltató köteles az elszámolásról szóló tájékoztatót, a bérpapírt kiadni a munkavállaló részére. Természetesen a munkáltató jogosult e dokumentumot harmadik személlyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, ha a közszolgálati tisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. A közszolgálati tisztviselő akkor menthető fel egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Levonás a munkabérből – a munkaviszony megszűnésekor vissza nem adott eszközök ára

Kérdés: Többször jártunk már úgy, hogy egy munkavállaló eltűnt/kilépett anélkül, hogy leadta volna a belépőkártyáját, munkaruháit stb. Lehet-e munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban előre szabályozni azt, hogy ilyen esetben anyagi felelőssége van a munkavállalónak, és levonható legyen a vissza nem adott eszközök ára?
Részlet a válaszából: […] A bérből való levonásra jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] Az eset leírása alapján a munkaügyi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedett. A Vht. 13. §-ának (1) bekezdése szerint végrehajtható okirat akkor állítható ki, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős és a teljesítési határidő már eltelt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
Részlet a válaszából: […] ...A tájékoztatást legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal korábban kell megtenni (Mt. 47. §). Ezt az írásos tájékoztatót szükséges elkészíteni.Felhívjuk a figyelmet, hogy a kiküldetés a munkáltató személyét nem változtatja meg, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Kárigény érvényesítése munkabaleset okán

Kérdés: Kiküldetésben dolgoztam magyar húsipari területen működő vállalkozásnál külföldön. Más által okozott munkahelyi balesetet szenvedtem. Baleseti jegyzőkönyvet nem készítettek Németországban. Hazaküldtek Magyarországra ingyenes orvosi ellátás és táppénzre vétel miatt. Két nap múlva a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, amiről csak két hónap múlva tájékoztatott. Azon idő alatt a táppénz folyósítását megszüntették, mivel a munkaviszonyom, biztosítási jogviszonyom megszűnt. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozata a közléssel vált hatályossá [Mt. 15. § (4) bek.], azaz a munkaviszonya leghamarabb akkor szűnt meg, amikor az arról szóló jognyilatkozatot a munkavállaló megkapta. A munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:    

Adatkezelésről szóló tájékoztatás változása

Kérdés: Munkaszerződéseink tartalmazzák, hogy a munkáltató a bérszámfejtést végző cég részére átadhatja a munkavállaló személyes adatait, és hogy ehhez a munkavállaló kifejezetten hozzájárul. Mi a teendő, ha a munkáltató partnert vált, és új bérszámfejtő céggel szerződik? Szükséges a munkaszerződések módosítása, hogyha a szerződésben pontosan nevesítettük az adatok feldolgozását végző másik céget?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel történő módosításával az adatátadásról szóló részt hagyják ki, és a jövőben csak egyoldalú munkáltatói tájékoztatóként adják oda a munkavállalóknak, hogy a munkáltató kinek adja át és milyen célból a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Diákmunkások munkaruhája

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatóban javasolt öltözék a jogszabály szerint nem minősül munkaruhának, hiszen ez a diák saját öltözékére vonatkozik. A munkaruha éppen azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a munkavégzés a munkavállaló saját öltözékében kárt okozna, ennek okán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Idényjellegű tevékenység – nyári táboroztatás

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót tájékoztatni kell [Mt. 6. § (4) bek.]. Ezt célszerű a munkaviszony létesítésekor teljesítendő írásos tájékoztató részeként megtenni (Mt. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
…
6
7
8
…
14