133 talált cikk a tájékoztató kifejezésre

Kérdés: Cégünknél tervezzük a bérelszámolási lapok e-mailben történő megküldését a papíralapú elszámolások helyett. Ez a tervezett megoldás megfelelő-e az Mt. szerinti kötelezettség teljesítéséhez?

Kérdés: A munkáltatóm rovarirtó forgalmazással foglalkozott. Múlt hónapban azonban arról tájékoztatott, hogy a készletet eladta egy másik cégnek, aki folytatni fogja a tevékenységét. Az új cég átvette az összes munkavállalót is. Mindannyian ugyanazt csináljuk, mint korábban, szerencsére az ügyfélkör is megmaradt. A munkavégzés helye azonban megváltozott, az új telephely 30 km-rel messzebb van a lakásomtól, és elég rossz a közlekedése. Keresni szeretnék egy új munkahelyet, mert az ingázás miatt alig marad idő a családomra, viszont felmondani nem szeretnék, hiszen már 12 éve fennáll a munkaviszonyom, és elesnék a végkielégítéstől. Van egyéb lehetőségem a munkaviszony megszüntetésére úgy, hogy a végkielégítésemet is megkaphassam?

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2013 októberében bemutatta az igazolást, hogy lombikbébiprogramban vesz részt. Tudomásunk szerint az első beültetés nem járt sikerrel, viszont nem tájékoztatott minket, hogy folytatja-e a programot. A cégnél létszámcsökkentést szeretnénk végrehajtani, amibe ő is beleesne, nem tudjuk azonban eldönteni, hogy védett-e a munkavállaló vagy sem. Mit tehetünk azért, hogy ezt megtudjuk?

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?

Kérdés: A munkáltatóm átadott nekem egy tájékoztatót, amely szerint nem hétfőtől péntekig napi nyolc órában leszek beosztva reggel 8-tól délután 16.30-ig, hanem hétfőtől szerdáig reggel 7-től délután 15.30-ig, csütörtökön és pénteken pedig délelőtt 11-től délután 19.30-ig. Nekem ez a beosztás sokkal kedvezőtlenebb, ezért nem írtam alá a tájékoztatót, a munkáltató mégis ilyen beosztásban utasított munkavégzésre. Megteheti, hogy anélkül, hogy a tájékoztatót aláírom, véghezviszi az ott leírtakat? Ő arra hivatkozik, hogy nem kell ehhez az én hozzájárulásom.

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.