Felmentési idő hosszának megállapítása

Kérdés: Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?
Részlet a válaszából: […] ...meghosszabbodik [Kjt. 33. § (1)–(2) bek.]. A munkáltatólegalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni amunkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. Az a megállapítás tehát téves, hogy az isa munkáltató mérlegelési körébe tartozna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Havibéres munkavállaló díjazása szabadság esetén

Kérdés: Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres bérpótléka(i), valamint – a munkaidő-beosztástól eltérő,illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miattikiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányosátlaga jár. Az új Mt. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
Kapcsolódó címkék:      

Munkavégzés alóli mentesülés díjazása

Kérdés: Az új Mt.-ben hogyan kell eljárni, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára (55. §) nem volt beosztva? Amikor előre tervezett volt a távollét, akkor figyelembe kell venni a több műszakos tevékenységre fizetett műszakpótékot, az éjszakai pótlékot, készenléti, ügyeleti pótlékot? Ha beteg lesz, a betegszabadságnál nem kell ezeket figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a törvényben meghatározott távollétekestében a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alólimentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volnajogosult. A távolléti díj számítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 140. §-ának (1) bekezdése alapján vasárnap rendesmunkaidőben történő munkavégzésre kötelezett – többek között – több műszakostevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót illeti meg ötven százalékbérpótlék (vasárnapi pótlék)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkaszüneti napon végzett munka ellenértéke

Kérdés: A folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál az ünnepnapon végzett munkát szükséges-e úgy "kompenzálni", hogy az ünnepnapot megelőző vagy követő héten plusz egy szabadnapot adunk a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...szabadidőt kellene biztosítani; a munkavállalót ilyen esetbenaz alapbére 100%-ának megfelelő pótlék illeti meg, ha a munkavégzésre rendesmunkaidőben került sor [új Mt. 140. § (2) bek.].Ugyanakkor, amennyiben alkalmazottjuk munkaidőkeretben végezmunkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés

Kérdés: Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívülrendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésreállása) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatásfolyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szünetek képernyő előtti munka esetén és étkezésre

Kérdés: Számítógépes munkát végzek 6 órás munkarendben. Minden órában jár 10 perc szünet számomra, de a munkáltatóm megtagadta tőlem a 20 perces ebédszünetet, mert csak 6 órában vagyok foglalkoztatva. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...50/1999. EüM rendelet szerint képernyő előttimunkavégzésnél óránként legalább tíz perc megszakítás kötelező, amely szüneteknem vonhatók össze. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem az Mt.-ből ismertmunkaközi szünetről van szó, ez a tíz perc nem általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és szabadságmegváltás

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, 40 év szolgálati idővel rendelkezem, és erre tekintettel nyugdíjba akarok menni. A fennmaradó szabadságomat kivehetem, vagy a munkáltató köteles megváltani azt? Milyen módon kérjem jogviszonyom megszüntetését: rendes felmondással vagy közös megegyezéssel? Sajnos nem mentenek fel, mert nincs rá pénze a munkáltatómnak.
Részlet a válaszából: […] ...-lemondással bármikor megszüntetheti. Ezen időtartam egy részére, vagy annakegészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól [Kjt.28. § (1)–(2) bek.]. Javasoljuk, egyeztessen a munkáltatójával, hogy milyenfeltételek mellett hajlandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Feketefoglalkoztatás – fiktív részmunkaidő

Kérdés: Ha külföldön teljes munkaidőben dolgoztam, akkor helyes-e, hogy Magyarországon a cég 4 órába jelentett be?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján a munkavállaló magyar munkáltatóval kötöttmunkaszerződést, ám a munkavégzés helye külföldi volt. Ebben az esetben isalkalmazni kell azt a szabályt, hogy a foglalkoztatás legfontosabb körülményeita munkáltató köteles bejelenteni az adóhatóság felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
1
190
191
192
250