4645 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk mezőőrt foglalkoztat az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban, napi nyolc órában. A foglalkoztatott munkabérének és járulékainak 50%-ára támogatást kapunk. Ugyanazon személyt nyolc órában ugyanaz az önkormányzat foglalkoztathatja-e mint zöldterület-kezelőt, ugyanúgy napi nyolcórás munkaidőben?

Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?

Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?

Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2025. szeptember 20-án tölti be a 65. életévét. Elmondása szerint már „bőven” rendelkezik húsz év szolgálati idővel, de erről nincs hivatalos határozata. Már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a kormányhivatalhoz a szolgálati idő igazolása iránti kérelmet, de választ még nem kapott. Több év külföldön eltöltött jogviszonya is van, amelynek igazolását szintén kezdeményezte a kormányhivatalnál. A köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, jelenleg táppénzes állományban van, munkát végezni már nem fog. Mi módon járjon el a munkáltató: várjunk, amíg a köztisztviselő részére megérkezik a határozat a szolgálati időről, és ezután a törvény erejénél fogva szüntessük meg a jogviszonyát? Mit csináljunk abban az esetben, ha ez a határozat 2025. szeptember 20-ig nem érkezik meg? Kérje ki hivatalból a munkáltató a köztisztviselő szolgálati idejének igazolását a kormányhivataltól? Mivel a köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, ezért, ha addig nem érkezik határozat, szüntessék meg a felek közös megegyezéssel a közszolgálati jogviszonyt?

Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?

Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).

Kérdés: A munkavállaló édesanyának lejárt a gyermekgondozási szabadsága, szeretne visszajönni. Előtte két műszakban dolgozott. Az édesanya 8-tól 16 óráig dolgozna, vagy ha ez nem megoldható, akkor 6 órában (8-tól 14 óráig). Egyedül neveli a gyermekét. Ezt köteles elfogadni a munkáltató? Mit tud tenni? A cég működését tekintve több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalóit.

Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?

Kérdés: A 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján történő illetmény kifizetéséről és egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2025. Korm. rendelet alapján a munkáltató a 2024/2025-ös teljesítményértékelés alapján illetményemelést biztosíthat, illetve biztosít. A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése szerint: „…A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg.” A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az önkormányzatok részére utalt, a teljesítményértékelés alapján történő illetményfinanszírozás három hónapra vonatkozik, azaz 2025. szeptember, október, november hónapokra. Ezzel azonos időszakra kell megállapítani az illetményemelést is? Határozott vagy határozatlan időre kell-e meghatározni a teljesítményértékelés eredménye alapján a pedagógusok magasabb illetményét?