Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...szűnne meg, hanem maga a munkaviszony is. A kérdés nem utal arra, hogy az intézményvezető határozott idejű munkaviszonyban állna a munkáltatóval. Igaz ugyan, hogy a 39/2020. EMMI rendelet szabályai alapján az intézményvezetői munkakör betöltésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Négynapos munkahét és a napi munkaidő meghatározása

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót úgy kívánja alkalmazni, hogy a munkavállaló heti négy napon, mindennap nyolc órában, azaz összesen 32 órában (részmunkaidőben) végezzen munkát. Ehhez milyen beosztási szabályra kell figyelnünk? Jól értjük, hogy ez mindenképpen egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent, és ebben az esetben mindenképpen szükséges munkaidőkeret alkalmazása? Továbbá ebben az esetben a heti 32 órát mint heti munkaidőt kell öt nappal elosztani, hogy az Mt. szerinti napi munkaidőt mint "mértékegységet" megkapjuk, amely így 6,4 óra lenne? (Jól gondoljuk, hogy a 32 órát az öt nappal kell elosztani, és nem a néggyel, mivel a napi munkaidőt az Mt. az általános munkarendben "modellezi"?)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti álláspont helyes. Ebben az esetben a munkavállalónak heti két pihenőnapja mellett öt munkanapja van, amelyekre a munkáltató egyenlőtlenül osztja be a munkaidőt. Négy munkanapon 8-8 órát teljesít, az ötödik napon pedig 0 órára van beosztva. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szabadság tartamára eső betegszabadság

Kérdés: Ha a szabadságát töltő dolgozó megbetegszik, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató köteles megszakítani a szabadságát, és munkajogi keresőképtelenként betegszabadságra járó bért, illetve táppénzt számfejteni számára?
Részlet a válaszából: […] A fizetett szabadság és a betegszabadság funkciója eltérő. Az előbbi célja a munkavállaló regenerálódásának, pihenésének biztosítása, míg az utóbbi a betegségből való felépülést szolgálja. Ebből az eltérő funkcióból fakad, hogy nem valósulna meg a fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...és kollektív szerződés is eltérhet a munkavállaló javára [Mt. 135. §], illetve a munkavállalóra kedvezőbb eltérés alapulhat a munkáltató egyoldalú döntésén (szabályzatán) is. Így nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaközi szünetből 10 percet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ezt meghaladóan azonban a szabadságot megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

December 24-i nyitvatartás

Kérdés: Egy élelmiszerbolt vasárnap nem szokott nyitva lenni, de 2023. 12. 24-én lehet-e nyitva? Társadalmi igény lehet, hogy karácsony előtti napon még lehessen vásárolni. Ha nyitva van, akkor a vasárnapi pótlékon kívül más pótlék felmerül-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés:

Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.

Részlet a válaszából: […] ...csoportos létszámcsökkentésre kényszerül a munkáltató, értelemszerűen általában meg kell tartania az Mt. 71–76. §-ának rendelkezéseit. Az Mt. szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a hely kérdése

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése a munkáltató telephelyét tartalmazza a munkavégzés helyéül. Az ettől elkülönülő, távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés-módosítás pedig konkrétan tartalmazza, hogy távmunkavégzés keretében a telephelytől eltérő milyen címen végezhet távmunkát a munkavállaló. Ebben az esetben lehetséges-e az, hogy a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a telephelytől és a távmunkavégzési helytől eltérő helyen végezzen munkát?
Részlet a válaszából: […] ...keretében kerül alkalmazásra, hiszen a felek megállapodtak ebben, és így a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1)–(2) bek.]. Az a tény, hogy a távmunkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés:

Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.

Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazott ezzel összefüggésben munkaügyi pert indít. Ha ugyanis a baleset által előidézett egészségi állapot lenne a valódi oka a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésnek, akkor elképzelhető, hogy a közalkalmazott erre alapozva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a köztisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti [Kttv. 149. § (8) bek.]. A fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben a keresetet a munkáltatói intézkedésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
23
24
25
419