4776 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkáltató átvállalná a munkavállalónak az értesítő alapján elszámolt letiltásai fizetését minden hónapban. Megteheti-e ezt a munkáltató (természetesen a végrehajtási előírások figyelembevételével), és ha igen, milyen formában valósítható meg ez? Amennyiben igen, a munkáltató átvállalja a letiltás kifizetését, a bérszámfejtésben ezt hogyan lehet megjeleníteni, annak céljából, hogy a letiltás nélkül számolt teljes nettó összeg utalásra kerüljön a szokásos bérutalási folyamatban?

Kérdés: Az Mt. 258. §-ának (1) és (4) bekezdései értelmében, ha egy gazdasági társaságnál a munkáltató személyében bekövetkező változásra kerül sor, egyik céghez egy másik nagyobb része a munkáltató személyében bekövetkező változással átkerül. Ha mindkét cégben van üzemi tanács, akkor 3 hónapon belül üzemi tanácsot kell választani. Nyilvánvalóan nem kötelező üzemi tanácsot választani, de ha van igény üzemi tanács működésére, akkor ez a szabály alkalmazandó. Mi történik abban az esetben, ha a választásra nem kerül sor? A meglévő két üzemi tanács mandátuma meddig tart? Az Mt. 252. §-a ezt az esetet mint üzemitanács-megszűnési eset nem sorolja fel, csak arról rendelkezik a b) pontban, hogy ha megszűnik az „önálló telephely” önállónak lenni, akkor szűnik meg az üzemi tanács. Viszont a kérdéses esetben a munkáltató személyében bekövetkező változással érkező üzletág az Mt. szerinti önállósággal – külön alapvető munkáltatóijogkör-gyakorlója van – a jogutódlás után is rendelkezik, és a meglévő cég is rendelkezik a saját üzemi tanács megválasztásához szükséges önállósággal. Álláspontunk szerint az a szabály, amely ebben az esetben 3 hónapon belüli a választást előírja, azt sugallja, hogy a jogalkotói elvárás, hogy ilyen esetben legyen egy tabula rasa, és kerüljön sor új választásra (mind az átvevő cég, mind az érkezett önálló üzletág kapcsán). Viszont az kérdésesnek tűnik, hogy ha erre nem kerül sor, akkor annak milyen időpontban és mi lesz a következménye? Mi történik akkor, ha például csak a jogutódlással érkezett üzletágban szeretnének új választást tartani, de a meglévőben (miután az egy két éve választott „friss” üzemi tanács) nem? Értelmezésünk szerint a munkáltatónál a választásra egyszerre kerülhet sor, nem különböző időpontokban az egyes önálló telephelyeken.

Kérdés: Amennyiben a kinevezés vagy a munkaszerződés módosítására kerül sor, és a változás hatálya 2025. január 1-je, milyen dátumnak kell szerepelnie az aláírás dátumánál? Előfordul gyakran, hogy a hatályosság napja nem egyezik az aláírás napjával. Van „jelentősége”, hogy milyen dátum szerepel, illetve azok egyeznek-e?

Kérdés: A 2024. január 1. napjától hatályos Púétv. kapcsán 2023-ban feltett kérdésünkre akkor Önöktől azt a választ kaptuk, hogy önkormányzati fenntartású óvodában gyermekétkeztetési alapfeladatot ellátó konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó jogviszonya nem változik. Mivel az általuk ellátott feladat nem tartozik a köznevelési feladatok közé, ők továbbra is közalkalmazottak maradnak. Ezen állásfoglalást a Belügyminisztérium Köznevelési-Igazgatási Főosztályától kapott tájékoztatás is megerősítette. Így ezen munkavállalóknál nem történt jogviszonyváltás, ők maradtak közalkalmazottak.
A Munkaügyi Levelek 238. számában a 4589. számon feltett kérdésünkre megküldött válaszukban ennek ellenére az szerepel, hogy a konyhai feladatot ellátó kolléga nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban kellene lennie, mivel kisegítő munkakört lát el. A 2023-ban kapott állásfoglalások figyelembevételével ezen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közalkalmazottak maradtak, így ezt figyelembe véve az a kérdésünk, hogy ha a konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozót dajkaként foglalkoztatná a továbbiakban ugyanazon munkáltató, mivel közalkalmazotti jogviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülne, így helyes-e az, ha a KIRA adta lehetőséggel élve jogviszonyát (vagyis kinevezését) jogviszonyváltással módosítjuk (kinevezésmódosítást készítünk), vagy a jogviszonyváltás miatt a közalkalmazotti jogviszonyát meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene neki készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra?

Kérdés: A 2023. évi Mt.-módosítás óta a munkavállaló kérheti a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondás utólagos indoklását. A törvény konkrét eseteket felsorol, ezek között azonban nem szerepel a várandósság. Ebben az esetben, ha a munkáltató az után mondja fel a munkaviszonyt, hogy tudomást szerez a munkavállaló várandósságáról, a munkavállaló nem kérhet tőle utólagos indoklást?

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkban 2018. február 15-től áll alkalmazásban egy munkavállalónk iskolagondnok munkakörben, aki 2026 első felében betölti a nyugdíjkorhatárt. A Púétv. 132. §-a alapján felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-i rendelkezései az irányadók. A köznevelési dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével időszerűvé válik. Meglátásunk szerint ez a folyamat az Mt. alapján közös megegyezéssel, illetve a munkavállaló vagy a munkáltató felmondásával történhet. A Púétv. alapján hivatkozott Kjt. 33. §-a megszüntetési eljárásként felmentést, továbbá hatvannapos felmentési időt nevesít, illetve ezt kiegészítendő további hónapokat bizonyos közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat követően. Mi alapján számítható ki az említett dolgozó felmentési ideje, ha a munkaviszonya nem felmentéssel szűnik meg, és nem is dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban az intézményben? Van-e különbség a felmentési idő kiszámításánál abban az esetben, ha a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyként működve, munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatunk dolgozókat. A kilépő elszámolások elkészítésekor a kölcsönvevő partnertől kapjuk meg a szükséges adatokat (jelenléti ívek, levonások, egyéb jövedelmek stb.). A kilépő számfejtések elkészítésekor, a kilépőbér utalásakor, a kilépőpapírok kiadásakor mindig figyelemmel vagyunk az Mt. 80. §-ára, azaz hogy tartsuk az öt munkanapos határidőt. Amennyiben a partnertől utólagosan érkezik számfejtendő összeg, vagy utólagosan kerül részünkre leadásra orvosi igazolás keresőképtelenségről, akkor a kilépőbér korrekcióját elvégezve, a pluszösszeget kiutaljuk a dolgozónak. Természetesen ez már az ötnapos határidőn túl valósul meg többnyire. Ebben az esetben módosított kilépőpapírok is kiadásra kerülnek. Véleményünk szerint jelen eljárásunkkal megfelelünk a törvényi előadásoknak is. Szabályosan járunk-e el, amennyiben az említett indokok (utólagos jutalom, utólagos orvosi igazolás) miatt a kilépőbér utóbb korrekcióra kerül? A fent említett esetekben a foglalkoztató megsérti-e az Mt. 80. §-át azzal, hogy utólagos ráutalás történik a kilépőbérre, valamint módosított kilépőpapír kerül kiadásra?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?