1908 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Megtehetjük-e azt, hogy amennyiben a munkavállalók egy része sztrájkol, a sztrájkban részt nem vevőket arra kötelezzük, hogy az eredeti munkakörükbe nem tartozó feladatokat is ellássanak?

Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?

Kérdés: A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?

Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?

Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?

Kérdés: Gimnáziumunkban jár-e bármilyen támogatás a tanár kollégáknak, ha a tananyaghoz szakmai kiadványokat szeretnének vásárolni?