78 cikk rendezése:
1. cikk / 78 Doktoranduszhallgató foglalkoztatása
Kérdés: Az egyetemünkön nappali, illetve levelező tagozaton tanulmányokat folytató doktoranduszokkal szeretnénk munkaszerződést vagy doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést kötni. A szerződéseket elsősorban oktatási tevékenységre, tanársegédi/tudományos segédmunkatársi munkakörben történő foglalkoztatásra, másodsorban adminisztratív feladatok ellátására kötnénk meg. Az Nftv. szerint a doktorandusz által végzett munka ideje – a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartammal együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát, továbbá a munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része [Nftv. 44. § (5) bek.]. Amennyiben foglalkoztatni szeretnénk PhD-hallgatót, minden esetben doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni a hallgatóval, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozaton PhD-hallgató egyetemünkön, vagy utóbbi esetében köthető általános munkaszerződés úgy, mint bármely más munkavállalóval? Meghaladhatja-e a munkaidő a heti teljes munkaidő 50%-át? Semmilyen esetben sem, vagy levelezős PhD-hallgató esetében igen, nappali tagozatos hallgató esetében nem? Van-e különbség? Hogyan alakul a díjazás, ha a heti munkaidő 50%-ában végez munkát a doktorandusz? Jól értelmezzük, hogy a hatályos minimálbér 100%-át szükséges kifizetni, ha a heti munkaidő 50%-ában végez csak munkát, vagy a teljes minimálbér munkaidővel arányos részét, vagyis a minimálbér 50%-át? Hogyan járunk el helyesen, ha a korábban egyetemünkön 8 órában adminisztratív területen foglalkoztatott munkavállaló elkezdi doktori tanulmányait egyetemünkön (akár levelezőn, akár nappalin), és ezzel egyidejűleg tanársegédi munkakörbe áthelyezésre kerül? Az óraszámát csökkenteni szükséges, és ezzel egyidejűleg doktoranduszi munkaszerződést kell kötni vele, vagy elég egy munkaszerződés-módosítás, ahol a munkaköre ügyintézőről tanársegédre módosul óraszámának változatlanul hagyása mellett? Azaz van-e jelentősége az események sorrendiségnek? Először munkavállaló, aztán PhD-hallgató, vagy először PhD-hallgató és a hallgatói jogviszonya alatt vállal munkát egyetemünkön oktatási tevékenység ellátására? Lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni a nappali vagy levelező tagozaton tanuló doktoranduszt abban az esetben, ha egy tanulmányi félévben maximum 20 órát tart, vagy ilyen esetben is doktoranduszi (hallgatói) munkaszerződést szükséges kötni akár havi 4 óra oktatási tevékenység ellátása esetén is? (Ebben az esetben a megbízási szerződést tartjuk célszerűnek, de nem szeretnénk jogszabályt sérteni.)
2. cikk / 78 Cégcsoport-tulajdonos szabályzatalkotási joga
Kérdés: Egy cégcsoportban több különböző tevékenységi körű, de a tulajdonos szempontjából egységes társaság található. Kiadhat-e a cégcsoport tulajdonosa valamennyi társaságra érvényes belső szabályozást annak ellenére, hogy a cégcsoport nem minden társaságában tölt be ügyvezetői beosztást, illetve ha igen, akkor ezt tulajdonosként jegyzi-e a belső szabályzaton?
3. cikk / 78 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
4. cikk / 78 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
5. cikk / 78 Cégautó biztosítása megbízottnak
Kérdés: Amennyiben egy kereskedelmi képviselet vezetője a tisztséget megbízási jogviszonyban látja el, jogosult lehet a céges autó használatára? A cégautó esetében mennyire szigorúan kell betartani azt a követelményt, hogy a megbízott rendszerint saját eszközével dolgozik? Mennyire érvényesülhet cégautó esetén ez az elvárás?
6. cikk / 78 Munkaalkalmassági vizsgálat – nincsen a megbízottnál
Kérdés: Egy munkáltatónál megbízási szerződéssel foglalkoztatott személynek kötelező-e részt venni munkaalkalmassági vizsgálaton akár rövidebb, pl. 2 hét, vagy hosszabb időre történő foglalkoztatás esetén?
7. cikk / 78 Ügyvédi tevékenység megbízás vagy munkaviszony keretében
Kérdés: Az ügyvédi munkavégzés kapcsán felmerülő átminősítésre vonatkozólag szeretnénk álláspontjukat megismerni. Adott egy egyéni ügyvéd vagy egytagú ügyvédi iroda ügyvédje, aki/amely egy másik ügyvédi iroda számára megbízási szerződés keretében végez ügyvédi tevékenységet, és szolgálja ki ezzel a megbízó ügyvédi iroda ügyfeleit. Az egyéni ügyvéd/egytagú ügyvédi iroda ügyvédje az érintett tevékenysége során használja az irodának az eszközeit és a telephelyét, és szervezetileg is illeszkedik ebbe az irodába. Felmerülhet-e az átminősítés lehetősége a fent említett esetben, tekintettel az Üttv. speciális rendelkezéseire [Üttv. 23. §, illetve annak kommentárja, 27. §]? Értjük ez alatt azt, hogy az egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje átminősíthető-e alkalmazott ügyvéddé, ezzel létrehozva az Mt. szerinti munkaviszonyt?
8. cikk / 78 Munkaviszony után megbízási jogviszony
Kérdés: Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben dolgozott 2023-ban a cégnél. Idén eseti megbízási szerződéssel ideiglenesen, amíg a cég nem talál egy új HR managert, a korábbi munkavállalója megbízási szerződéssel látná el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A cégnél a bérelszámolási feladatokat külsős cég végzi el. Van-e lehetősége ebben az esetben az adóhatóságnak egy adóellenőrzés keretében a foglalkoztatónak a vállalkozóval kötött megbízási vagy vállalkozási szerződését és jogviszonyát – valós tartalma alapján – átminősíteni munkaviszonnyá? Milyen eseti megbízási szerződést kell kötni a magánszeméllyel, hogy ennek a kockázatát a felek elkerüljék? A megbízási díj összege eléri az adófizetési és járulékfizetési összeghatárt.
9. cikk / 78 Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal
Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában – a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül – különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
10. cikk / 78 Köztisztviselői jubileumi jutalom – nem minden jogviszony számít
Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987–1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990–1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998–2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004–2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987–1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990–1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998–2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004–2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.