90 talált cikk a megbízási jogviszony kifejezésre

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában – a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül – különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987–1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990–1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998–2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004–2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató térítés ellenében köteles levonni, és a megfelelő számlaszámra utalni. A munkáltató a GDPR-re hivatkozva megtagadhatja a tagdíj levonását a munkavállaló belépési nyilatkozata, kérése ellenére?

Kérdés: A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Kérdés: Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Kérdés: Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok, általános iskolai tanárként dolgoztam. Két éve mentettek fel, viszont úgy értesültem, hogy szeptembertől újra lehetőségem lenne nyugdíj mellett elhelyezkedni, mert könnyítéseket vezettek be. Hogyan érint ez engem, és hogyan vehető igénybe?

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott? (Végzettsége megfelelő, és másodállás lenne.) Fennáll-e ilyen esetben az összeférhetetlenség? Illetve ezen személy a pályázaton kívül az önkormányzatnál másik megbízási szerződéssel foglalkoztatható? Ezzel így kétféle megbízási szerződése lenne (4-4 órában a főfoglalkozása mellett).