161 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával? Ekkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell megállapítanunk?

Kérdés: Egyik kölcsönvevő partnerünktől kaptunk egy jegyzőkönyvet fegyelmi tárgyalásról, illetve egy határozatot, amely az egyik kölcsönzött munkavállalónk havi prémiumának 15%-os mértékű csökkentéséről szól. A határozat utal a kölcsönvevő kollektív szerződésében foglaltakra. Végrehajtható ez a határozat, és csökkenthetjük a munkabért?

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?

Kérdés: Beteg lettem, főnököm a betegségem idejére visszakéri a céges eszközöket, mint telefon, banki hozzáférés és bankkártya (nevemre szóló céges), pénztári elszámolás (pénztárkönyv és kassza) – menjek be és adjam le. Közben fenyeget, ha ellenőrzést kapnak, rám terheli a büntetést, valamint olyan jegyzőkönyvet készített, hogy megtagadtam a bankkártya átadását. Kötelezhet erre?

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját – a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott – laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?

Kérdés: A rendelkezésre állási támogatás mellett lehet-e alkalmi munkát végezni? Ha igen, akkor arra az időre is jár-e a segély vagy a támogatás, amikor alkalmi munkát végzek ?