1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy meg fognak változni a próbaidőre vonatkozó szabályok. Mostanában tervezzük bővíteni az állományunkat, és ha lehetséges, akkor minél hosszabb próbaidőt szeretnénk kikötni a munkaszerződésben. Úgy hallottuk, hogy az eddigi 3 hónap helyett már 6 havi próbaidőt is kiköthetünk. Helyesek az értesüléseink?

Kérdés: Kéthavonta megjelenő magazint adnánk ki, ehhez szeretnénk a költségeinket előre kalkulálni. Azt szeretnénk megtudni, hogy ha a magazinhoz íratnánk cikkeket, a mi eszközeinkkel, és számítógépes programjainkat felhasználva, fényképeket, riportokat készíttetnénk, valamint a terjesztéséhez alkalmaznánk különböző helyeken, rendezvényeken embereket, ebben az esetben a munkavállalóink minősülhetnek-e alkalmi munkavállalóknak?

Kérdés: A ledolgozott 6 óra utáni 20 perc szünetet ki lehet-e adni több részletben is, vagy csak egyben? Pénztáros munkakörben dolgozó munkavállalóink az egyéb egészségügyi szünetekkel elhasználják ezt az időt.

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?

Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, és a kölcsönzött munkavállalóink részére az egyik kölcsönvevő változó munkavégzési helyet szeretne kikötni. Több telephelye is van, ahol foglalkoztatni tudja őket, de a kiküldetés szabályai szerint az időtartam korlátozott lenne, illetve további költségekkel járna, amit szeretne elkerülni. Van lehetőség változó munkavégzési hely alkalmazására kölcsönzött munkavállalók esetén? Ha igen, akkor ki dönt a munkavégzési hely megváltoztatásáról, illetve miről kell tájékoztatni a kölcsönzött munkavállalókat?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?

Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?

Kérdés: Közalkalmazottunk június 12-én írásban bejelentette a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy szeptember 30-i hatállyal lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról. Vagyis a két hónapos lemondási idejét nem június 12-től, hanem augusztus 1-jétől kellene számítani. Van-e erre lehetősége a közalkalmazottnak, vagy lemondása esetén a lemondási idő a következő naptól indul? Lemondását tartalmazó jognyilatkozatát egyébként annak tudatában nyújtotta be, hogy munkáltatójával megromlott a viszonya, és ennek következtében fennáll annak lehetősége, hogy esetlegesen felmentik, ezért a lemondással akarta megakadályozni jogviszonyának úgymond "idő előtti" megszüntetését. Köti-e a közalkalmazott nyilatkozata a munkáltatót?

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?