1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?

Kérdés: Külföldi állampolgárt kívánunk alkalmazni egy jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk munkakörében, a munkaügyi központtól már meg is kaptuk a munkavállalási engedélyt két évre. A jelenleg GYES-en lévő munkavállalónk elképzelhető, hogy egy-másfél éven belül visszatérne. A munkáltató dönthet-e úgy, hogy a munkavállalási engedély időtartamánál rövidebb idejű határozott idejű munkaszerződést köt?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?

Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?