Találati lista:
1 Felmentési idő számítása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 295. számában az 5876. számú kérdésre válaszul kaptuk, hogy a 2012 óta intézményünkben dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló iskolaorvosunknak 55 nap felmondási idő járna, mert a nők kedvezményes öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni, és ezért kérelmezi a munkaviszonyának megszüntetését. Iskolaorvosunk is szakértőhöz fordult, akinek a válasza arra hivatkozott, hogy az egészségügyi intézményekre 2021. február 28-ig irányadó Kjt. a felmentési idő tartamát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időhöz kötötte, és nem csak az utolsó munkáltatónál eltöltött időhöz. Márpedig a szóban forgó iskolaorvos a jelenlegi munkáltatójához történt belépése időpontjában 20 évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett a felmentési idő számítása szempontjából. Álláspontja szerint ez egy olyan „szerzett jognak” minősült, ami nem enyészhetett el azáltal, hogy a közalkalmazotti jogviszonya másnap egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. Tényleg figyelembe kell vennünk az összes közalkalmazotti jogviszonyát, vagy csak a nálunk eltöltött időt számítsuk be a felmentési időbe? Illetve mely jogszabályi háttért kell figyelembe vennünk a felmondási idő kiszámításához?
2 Nyugdíjas munkavállaló és a munkáltatói indokolás nélküli felmondás
Kérdés: Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése alapján indokolás nélküli munkáltatói felmondással megszüntethető-e a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, és nyilatkozata szerint a Tny. 82. §-ának (1) bekezdése szerinti, öregségi nyugdíja összegét folyósítás nélkül megállapító határozattal rendelkezik?
3 Öregségi nyugdíjra jogosultság és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott gondozónő 2025. április 16. napjától jogosulttá vált a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára, melyet a közalkalmazotti jogviszonya mellett igénybe is vett, így változatlanul dolgozik tovább, miközben nyugdíjat is kap. A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a lehetőséget ad a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben dolgozók részére a nyugdíj melletti munkavégzésre. A gondozónő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel (felmentési idővel) történő megszüntetése esetén mi a helyzet? Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonya alapján hat hónap felmentési idő illeti meg. A közalkalmazott attól tart, hogy a három hónap munkavégzés alóli mentesítését elveszíti. Hogyan szüntethető meg a jogviszonya, ha majd ténylegesen nyugdíjba szeretne menni?
4 Nyugdíjfolyósítás szünetelésének megszüntetése – a lehetséges alternatívák
Kérdés: Van egy kollégánk, aki határozattal rendelkezik az öregségi nyugellátása 2024. augusztus 31-től való folyósításának szüneteltetéséről arra tekintettel, hogy velünk mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kolléga szeretné megszüntetni a jogviszonyát. Lehet-e az esetében a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontját alkalmazni, azaz felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát?
5 Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
6 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése – nincs felmentési védelem
Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?
7 Áthelyezés – határozatlanból határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel kerülne egyik óvodából egy másik település óvodájába. Jelenleg határozatlan idejű a kinevezése, azonban az áthelyezés során határozott időre vennénk fel, helyettesítés céljából. Ebbe az óvodapedagógus beleegyezett. Ez lehetséges? Vagy csak határozatlan idejű foglalkoztatásra van lehetőség áthelyezésnél?
8 Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei
Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
9 Jubileumi jutalomra való jogosultság – a beszámítandó jogviszonyok
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető jubileumi jutalma kapcsán minden jogviszonya beszámolásra kerül, de nem éri el a 25 éves jubileumhoz szükséges szolgálati időt két hónap híján. Nyugdíjba vonuláskor kifizethető-e a részére a jubileumhoz kapcsolódó kéthavi illetmény? Az intézményvezető jubileumi jutalmához a KIRA rendszerben rögzített jogviszonyok közül nem számítják be a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Irodánál munkaviszonyban töltött 6 év 3 hónapot, arra hivatkozva, hogy az Mt. hatálya alatti jogviszony nem számítható be a jubileumi évekbe. Az intézmény azon időszak alatt, amikor az érintett ott volt foglalkoztatva (2009. 01. 01. – 2015. 03. 31.), olyan volt, amely esetében az Alapító Okirat (2013. 06. 10. keltezésű) tartalmazza a foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyokat, ami a közalkalmazotti jogviszonyt is tartalmazza egyes közfeladatok körében, a munkaviszony és a polgári jogi jogviszonyok mellett. Ugyan az Mt. hatálya alá esett a kolléga foglalkoztatása, de az intézmény jogosult volt Kjt. szerinti foglalkoztatásra is, így beszámolható-e a kérdéses szolgálati idő?
10 Pedagógus felmentése – a teljes felmentési idő munkában töltése és a KIRA problémája
Kérdés: Köznevelési jogviszonyban álló óvodapedagógus kollégánk 2026. 08. 21-én jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Jogviszonya 2026. 08. 31-gyel megszűnik, de 2026. 09. 01-jével újabb kinevezése lesz. 2026. 01. 01-től 08. 31-ig felmentési idejét töltötte, amiből 05. 01-től 08. 31-ig mentesült a munkavégzés alól, de a Púétv. 52. §-ának (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül közöttünk ismételten köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesül, kérésére a felmentési idő teljes időtartama alatt munkavégzésre kerüljön sor. A dolgozónak most be kell rögzítenünk a rendszerbe (KIRA) a felmentéssel való megszüntetést, illetve a munkavégzés alóli mentességet 05. 01-től 08. 31-ig úgy, hogy közben végigdolgozza a felmentési idejét? Vagy ez esetben nem felmentéssel, hanem közös megegyezéssel kell megszüntetnünk a jogviszonyát 08. 31-gyel, és 09. 01-jével nyugdíjasként új kinevezést csinálnunk?
